Shakespeare gátlástalan kalandorainak és zsarnokainak személyiségéről, életpályájáról, valamint hatalmi eszköztáráról ír Stephen Greenblatt irodalomtörténész abban a könyvében, amelyet Angela Merkel német kancellár a soproni látogatása előtt olvasott.
Soproni látogatása előtt egy vörös könyvvel fotózták le Angela Merkel német kancellárt szokásos dél-tiroli nyaralása alatt. Merkel közismerten szereti a szépirodalmi klasszikusokat és az olyan történelmi könyveket, melyek a historizmus szellemében segítenek a jelenre vonatkoztatni a múlt tanulságait. A fénykép tanúsága szerint idén mindkét szenvedélyének hódolhatott, amikor a neves harvardi irodalomtörténész, Stephen Greenb-latt művét forgatta, melynek címe magyarra fordítva: Zsarnok – Shakespeare a politikáról. A szerző William Shakespeare drámáinak rejtett politikai üzeneteit kibontva a zsarnokság természetrajzát vázolja fel, és bár korántsem áll olyan távol az aktuálpolitika világától, mint elsőre hinnénk, a Die Welt e könyvvel foglalkozó cikke a következő Brecht-parafrázissal („szerencsétlen az az ország, melynek hősökre van szüksége”) kommentálta Merkel nyári olvasmányát: „szerencsés az az ország, amelynek kancellárja irodalomkritikai munkát olvas nyaralás közben”. A német politikus természetesen nem unalmában lapozta fel az említett munkát, hanem feltehetően a „populizmus” ellenszerét keresi benne – egy olyan intézményelvű liberális választ, amelynek nincs szüksége sem zsarnokokra, sem pedig hősökre.
Greenblatt a drámák elemzése során olyan egyértelmű aktuálpolitikai utalásokkal él, hogy az amerikai olvasók jó része nem is újabb Shakespeare-értelmezésként, hanem Trump-ellenes röpiratként tekint a műre. Noha a könyvben egyszer sincs leírva az amerikai elnök neve, ez a megközelítés egyáltalán nem áll távol a valóságtól. „Ez a könyv alapvetően Trump elnökről szól” – fogalmaz nyíltan a The Washington Post recenziója, ami már felveti a kérdést: ha ez ennyire egyértelmű, Greenblatt mégis hogyan juttatja el – talán inkább saját, semmint Shakespeare – antipopulista üzenetét az olvasókhoz a „zsarnok” megnevezése nélkül? A kérdés megválaszolását a könyv végénél kell kezdenünk, a köszönetnyilvánításban árulja el ugyanis a szerző, hogyan született az ötlet, hogy politikai szempontból elemezze az angol klasszikus írásait. Barátai javasolták, hogy „írjon valamit”, miután megfogalmazta az amerikai elnökválasztással kapcsolatos aggodalmait: „ez volt a jelen könyv csírája” – sejteti műve indítékát. Greenblatt a biztatáson felbátorodva a lázadó Jack Cade-től III. Richárd királyon át egészen Coriolanus római hadvezérig összegyűjtötte Shakespeare azon karaktereit, akik hazug ígéretekkel, hatalmi ármánnyal törtek az élre, vagy hatalomtól elborult elmével fordultak a saját népük ellen.
Angela Merkelnek két fő üzenete van most megjelent könyvében: ő jó ember, akinek igenis igaza volt mindenben, vagy ha nem, akkor sem lehetett volna máshogyan csinálni. Kohán Mátyás írása.
Gyengén szerepel a volt német kancellár könyve az olvasók körében.
Wir schaffen es, Deutschland abzuschaffen – a memoár pedig már a karácsonyi ajándékvásárlási téboly nyitányán megvásárolható... Király-Kiss Miklós írása.
Nem tévedett sem Oroszország, sem a migráció ügyében, és Trump kapcsán is vannak hasznos tippjei.
Az orosz elnök hadüzenetnek tekintette volna, ha felveszik Ukrajnát és Grúziát a katonai szövetségbe – szügezte le a korábbi kancellár.
Jól lábon lőtték magukat.
A bukfenckirály megint nagyot alakított.
Nem ez David Lynch legjobb és legsikeresebb vállalkozása. Ettől függetlenül az 1984-es Dűne is megérdemli, hogy a születésnapján megemlékezzünk róla.
