Összesen 153 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
@necsaknézz

Egyfőre eső. Mond ez a kifejezés neked valamit?

@békalepcse

Ez nem ilyen egyszerű. A levegőben lévő vízpára erősebb
üvegházhatást idéz elő, mint a CO2. A fagyás-olvadás hőegyenlege nulla, vagyis nem játszik. A párolgás ugyan hőt von
el a felszínről, viszont - ugyanannyi - hőt ad le odfönn, ahol
kicsapódik (== fűti a fölső légkört).

Vagyis a keletkező üvegházhatás és az árnyékolás
hőegyenlegét kell figyelembe venni a víz esetében. Szerintem
erre még nemhogy becslések, de még megfontolások
sincsenek.

@Anonymtalan

Német környezetvédők megrohamoztak egy kültéri szénbányát, hogy akadályozzák a kitermelést.

@critical man

Nekem is vannak velük szemben fenntartásait, de ebben igazuk van

A rezsiköltség emelkedés a jelenlegi költségekhez mérten emelkedne, 30 év alatt tekintve az emelkedés mértékét?

A jelenben nem a rezsiköltségek emelkedtek hanem a lakásárak, van ahol 300-400%-kal, tízmilliókkal., egy-két év alatt produkálva ezen állapotokat. Ezen állapot és nagyságrend érdekel/érdekelt valakit? Akár rezsimegtakarítás a jelenben az egyik oldalon s a másik oldalon tízmilliókkal nagyobb költségek. Megsüvegelendő állapotok és jövőkép.

2050 környéke irányába haladva olyan problémáink lehetnek, amelyek részben lehetséges, hogy nem lesznek már visszafordíthatók, s adott rezsiköltségeink pedig messze eltörpülhetnek a fokozódó, kialakuló és begyárüző problémáink halmazában.

Ha lesznek megosztó országok, akkor az mások irányba is mintát fognak szolgálni, azon országok irányába is, akik erőteljesen befolyásolhatnánk Földünk és az emberiség jövőjét.

Mintának kell lenni, de nem azon mintának, akik rossz irányba mutatnak példát másoknak s aminek mindenki meg fogja inni a levét.

(jav.: begyűrűző)

Földünk, az emberiség jövője a tét. Olyan példák, minták kellenek, amelyek követendő példát, mintát mutatnak a nagyobb országoknak is, hogy legyen olyan világunk, ahol még marad értelme akár rezsit is fizetni, de főleg élni és életben maradni.

Válaszok:
hhonor | 2019. június 23. 21:56
@hhonor

Részben kifosztottuk, romboltuk Földünket. Ezen problémánk következményeinek mind hatékonyabb kezelése csak akkor megvalósulhat meg, ha globálisan lépünk, összefogva s megérti mindenki, a helyzet ellensúlyozásához áldozatok is szükségesek, majd mindenki részéről, adott esetekben a határokat is feszegetve. Ezen problémakör az életről, élhető viszonyokról szól, amely esetében nincs mód újrakezdésre és kivárásra sem, huzavonára sem. Ezen opciók egyenértékűek lesznek életünk meghatározó dolgainak elvesztésével, amely hiányokat sokan csak akkor fogunk megérteni, amikor már csak a fejeket foghatjuk.

Válaszok:
hhonor | 2019. június 23. 22:06
@hhonor

"Az eredmények szerint a legszélsőségesebb forgatókönyv esetén az 1971 és 2020 közötti periódushoz képest 2000 százalékkal nőne meg a hőség okozta korai halálozások száma Kolumbiában 2031 és 2080 között.

Ugyanezen forgatókönyv szerint a Fülöp-szigeteken 12-szeresére, Ausztráliában és az Egyesült Államokban ötszörösére, Nagy-Britanniában négyszeresére nőne a hőhullámok okozta többlethalálozások száma.
Tehetünk ellene

A számok ugyanakkor mérséklődtek, amikor a forgatókönyveket a 2015-ös párizsi klímacsúcson elfogadott megállapodáshoz igazították. A klímacsúcs résztvevői megállapodást fogadtak el annak érdekében, hogy a globális felmelegedés az iparosodás előtti értékhez képest jóval 2 Celsius-fok alatt maradjon, és megfogalmazták azt, hogy emellett „törekedni kell arra”, hogy a felmelegedés ne haladja meg az 1,5 Celsius-fokot.

A legkevésbé szélsőséges forgatókönyv esetén Nagy-Britanniában mindössze nagyjából kétszer annyi lenne a hőhullámok okozta többlethalálozás a 2031-2080 közötti időszakban, mint 1971 és 2020 között. A kutatók ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy eredményeik nem tekinthetőek pontos előrejelzéseknek, hiszen nem tudni, hogy az egyes országok milyen lépéseket fognak tenni – vagy nem tenni – az éghajlatváltozás hatásainak kezelése érdekében."

Minél szélsőségesebbek a körülmények az emberi szervezet számára, annál nagyobb az elhalálozottak száma. A kánikulában az átlagoshoz képest egyharmadával többen halnak meg Magyarországon a jelenben is.

Válaszok:
hhonor | 2019. június 23. 22:26
@hhonor

"A népességnövekedés miatt 2050-re ötven százalékkal több élelmiszerre és harminc százalékkal több vízre lesz szüksége az akkorra csaknem 10 milliárd lakost számláló emberiségnek – mondta Áder János köztársasági elnök kedden, a Pest megyei Gödöllőn.

Az államfő a Klímaváltozás és vízválság címmel a Szent István Egyetemen tartott előadásában arra kereste a választ, hogy a klímaváltozás és a növekvő vízfelhasználás tekintetében merre tart a világ, és milyen lehetőségek állnak rendelkezésre a jövőben a nagyobb válságok elkerülésére.

Áder János elmondta, hogy az elmúlt tíz évben egyre magasabb rekordhőmérsékleteket mértek, ami a Föld felmelegedését jelenti. Hozzátette, hogy ennek egyik oka a szén-dioxid koncentráció növekedése, aminek a megállítása globális feladat.

A köztársasági elnök kitért arra, hogy a légkörben található széndioxid 50 százalékát nyelik csak el az óceánok és az erdők. A légszennyezés miatt 3,5 millió ember hal meg évente. Hozzátette, hogy a párizsi éghajlatvédelmi egyezményben megfogalmazott cél, hogy a globális átlaghőmérséklet emelkedést 2 Celsius fok alatt tartsák, nehezen vagy egyáltalán nem valósítható meg, mivel ehhez a széndioxid-kibocsátást tízévente felezni kellene.

Az államfő arról is beszélt, hogy a Föld vízkészletének csak 2,5 százaléka édesvíz, azonban az édesvízkészlet jelentős része a sarki jégtakaróban található, így a valóban rendelkezésre álló édesvízkészlet csak 0,7 százalék.

Ráadásul a felmelegedés miatt folyamatosan nőnek a Földön a vízhiányos területek, a vízhiány pedig kihat az élet és a gazdaság minden területére. Naponta 10 ezer, hatévesnél fiatalabb gyermek hal meg a szennyezett víz miatt – fűzte hozzá a köztársasági elnök.

Áder János felvázolta, hogy 2050-re a Föld népességének 75 százaléka nagyvárosokban fog élni, a növekvő vízszükséglet ellátásának megoldása pedig megoldandó feladat.

A vizek szennyezésével kapcsolatban Áder János rámutatott, hogy az óceánokon úszó PET-palack szemétsziget már Argentínával azonos méretű. Riasztó adat, hogy 20 ezer PET-palackot használunk el másodpercenként.

A köztársasági elnök előadása utolsó harmadában bemutatott néhány korszerű víztisztítási megoldást.

Az államfő a jövő kihívásának nevezte azt a szemléletváltozást, amely a körforgásos gazdálkodás megteremtését szorgalmazza, ami azt jelenti, hogy a felhasznált termékek elavulásuk után ismét nyersanyagokká válnak és teljes mértékben felhasználásra kerülnek. Cél a hulladék tervezett és tudatos megszüntetése: Áder János szerint mindez akkor fog megtörténni, ha az újrahasznosítás is jó üzlet lesz." [teol]

Válaszok:
hhonor | 2019. június 23. 22:35
@hhonor

Hogy mennyire komoly a helyzet, ismételten Áder Jánostól:
"a párizsi éghajlatvédelmi egyezményben megfogalmazott cél, hogy a globális átlaghőmérséklet emelkedést 2 Celsius fok alatt tartsák, nehezen vagy egyáltalán nem valósítható meg, mivel ehhez a széndioxid-kibocsátást tízévente felezni kellene."

"Világszerte vészhelyzet alakult ki az klímaváltozás miatt, és a kormányok eddigi, elégtelen vállalásai miatt az elviselhetőnél kétszer nagyobb mértékben, 3 Celsius-fokkal emelkedhet a globális átlaghőmérséklet az évszázad végéig az iparosodás előtti korszakhoz képest - figyelmeztetett Patricia Espinosa, az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményének (UNFCCC) főtitkára hétfőn a németországi Bonnban az egyezmény 25. éves ülésének (COP 25) előkészítésére összehívott tanácskozás kezdetén."

"Az UNFCCC vezetője méltatta a fiatalok körében bontakozó nemzetközi klímavédelmi, környezetvédelmi mozgalmakat. Mint mondta, "ha a gyermeked odaáll eléd és azt mondja, hogy tűz ütött ki a konyhában, mindent megtennél a lángok eloltásáért", most pedig "a fiatalok mondják nekünk, hogy lángokban áll a bolygó, az otthonunk, és ezért cselekednünk kell a klímavédelemért."

"A párizsi egyezményben azt a célt tűzték ki, hogy a globális felmelegedést lehetőség szerint az iparosodás előtti időkhöz képest 1,5 Celsius-fokon belül, vagy legalább 2 Celsius-fok alatt kell tartani. Az egyezményt az ENSZ 193 tagállama közül 185 ratifikálta. Nem csatlakozott hozzá Oroszország, Donald Trump amerikai elnök pedig 2017-ben bejelentette, hogy az Egyesült Államok 2020-ban kihátrál a megállapodásból."

Válaszok:
hhonor | 2019. június 23. 22:39
@hhonor

"Szijjártó: Jobban állunk klímaügyben, mint a németek"

Közös hajóban evezünk s közösen süllyedünk, közösen vagyunk nyakig abban bizonyosban, még akkor is ha úgy érezzük, hogy saját magunk egy arasszal kijjebb vagyunk a helyzetből - de biztosan haladunk lefelé.