Összesen 15 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Hát a NER arisztokrácia miatt az állampolgárok adóját inkább ne emlegesse a főtanácsadó úr...

"- Görögországban a humanitárius készpénztámogatást előre meghatározott összeggel feltöltött készpénzkártyák formájában nyújtják elismert menedékkérők és nemzetközi védelemben részesülő személyek számára, főszabály szerint legfeljebb hat hónapos időszakra, a programot központilag koordináló görög migrációpolitikai minisztérium által meghatározott feltételekkel.
- Azt is leírták, hogy mindez az uniós joggal összhangban történt. A program keretében “több mint 90 000 kedvezményezett kapott havi rendszerességgel, az egyes családok összetételének megfelelően előre meghatározott összegű készpénztámogatást, mely Görögország szociális szolidaritási jövedelméhez igazodik.2016 és 2018 között az Európai Bizottság 122 millió eurót különített el erre a célra.
- Az Egyesült Nemzetek menekültügyi főbiztosa (UNHCR) két másik nemzetközi humanitárius szervezettel (a katolikus segélyszolgálattal és a Vöröskereszt Nemzetközi Szövetségével) együttműködve hajtja végre a programot.
- Ami a biztonságra, illetve azonosíthatóságra vonatkozó kérdéseket illeti: “A kártyákon egy szám található, amely a programban részt vevő kedvezményezett személyazonosságára vonatkozik. A kártyatulajdonos személyazonosságát fizikai vizsgálattal havonta ellenőrzik. Bármilyen visszaélés vagy hamis személyazonosság esetén a kártyát letiltják.
- A migránskártyák csak Görögországban használhatók, ami az országok közötti illegális mozgás ellen hat, azt csökkentve. A kártya nem használható külföldön, de ha meg is próbálná a tulajdonosa átlépni az országhatárt, érkezik egy jelzés a ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának a próbálkozásról.
- Ez egy évek óta működő rendszer, melyet a világ válságzónáiban alkalmaznak. A támogatás összegéről a helyi önkormányzatokkal és hatóságokkal egyeztetnek. Nem kell repülőkkel, teherautókkal messziről élelmiszert szállítani a menekülteknek, hanem ők maguk helyben beszerezhetik azt, amire tényleg szükségük van, ezzel elkerülve a fölösleges adományokat is – így a feketekereskedelm helyett a helyi ipart és termelőket támogatják.
- Simon Ernő, az ENSZ menekültügyi főbiztosságának magyarországi szóvivője a lapnak elmondta, az UNHCR úgynevezett cash assistance (pénzbeli segítség) programjait az hívta életre, hogy a különböző válságövezetekben a menekültek szociális ellátását nem feltétlenül hatékony sok szervezéssel, szállítással, humán erőforrással központilag megszervezni, ezért már a nyolcvanas években volt, hogy készpénzzel támogatták azokat a menekülteket, akik hazatérhettek. A bankkártyás menekültellátás fő oka a hatékonyság és az emberi méltóság, valamint a választás szabadsága, de sok esetben a központilag szervezett egységes ellátás nem is megfelelő, például speciális étrend, vagy különböző vallású menekültek keveredése esetén...A kritikusok szerint a bankkártyák a "vándorlást finanszírozzák”, de az ENSZ szerint éppen ellenkezőleg, azokat segítik, akik szabályozottan kérik a menekült státuszukat és nem hagyják el az adott országot. Kártyát csak 18 év feletti, regisztrált menedékkérő kaphat, aki továbbra is az adott ország területén tartózkodik, és nincsen semmilyen egyéb jövedelme.
- A program már régóta bevett gyakorlat az ENSZ-ben, az első kísérletek még a nyolcvanas évekig nyúlnak vissza, amikor még nem bankkártyát, hanem pénzt kaptak azok a menekültek, akik hazatérhettek.
A készpénztámogatás ilyenkor a menekültügy legpozitívabb aktusát, a hazatérést finanszírozta – mesélte Simon Ernő, az ENSZ menekültügyi főbiztosságának magyarországi szóvivője. A cash assistance rendszer 2012 óta komplex és szervezett, azóta Európában is többször alkalmazták, például Moldovában, illetve Ukrajnában. Az UNHCR honlapja szerint jelenleg Jordániában, Kenyában, illetve Ugandában működik a legkiterjedtebb program, de van ilyen Libanonban, a Fülöp-szigeteken, Egyiptomban és Törökországban is. A görög program is kiterjedt, tavaly 17 ezer bankkártyán 33 ezer ember kapott segítséget, amely volumenben meghaladta az 56 millió eurót. A támogatottak elsősorban szír, afgán és iraki menekültek. Napjaink legnagyobb menekültválsága során, vagyis a mianmari rohingják menekülő tízezrei között is elindult a program, de sajnos a szegényesebb bangladesi infrastruktúra miatt ez kevésbé sikeres. (Bár talán még mindig hatékonyabb, mint amikor a rohingják megjelentek a helyi piacokon, és ott próbálták eladni, becserélni az élelmiszersegélyek egy részét.) Az ENSZ anyagaiban azonban a készpénzes programoknál a gazdasági észszerűség mellett olyan fogalmakról is olvashatunk, mint méltóság (dignity) és a választás szabadsága (freedom of choice). A bankkártyás menekültellátás fő okai tehát a hatékonyság és az emberi méltóság. Sok olyan példát is lehet mondani, amikor a központi ellátás nem alkalmas az egyén ellátására, de Simon Ernő hangsúlyozza: a program nem az extrém példák miatt előnyös csak. Vagyis valóban jogos, hogy a gluténérzékeny kisfiú ne csak a központilag kiosztott kenyeret kapja, vagy a menekültellátásban könnyen keveredő vallások között ne okozzon gondot, hogy amennyiben a hús is az ellátmány része, az mindenkinek fogyasztható legyen. De elég egyszerűbb érvekre gondolni. Ha valaki nem szeret egy ételt, akkor miért azt egye egy hónapig, ha ugyanolyan összegből olyat is ehetne, amit kedvel. A válságövezetek között is van, ahol a rizs az alapvető élelmiszer, máshol a búza, vagy a kukorica, esetleg a manióka. [index.hu, hvg.hu, merce.hu]

Törökországban:
"A nagy migránskártya-blöff: ezért nem ismétlődik meg a 2015-ös menekültválság"
https://www.valaszonline.hu/20..