„Fejezzék be az autósok üldözését”, Budapest-Belgrád vasútvonal és a teljes HÉV-rendszer megújulása – alapvető változás jön a fejlesztéspolitikában

2022-11-25 06:45:00
Lázár János szerint az állam beruházási politikájának a gazdasági növekedést kell szolgálnia.

Az építési és beruházási miniszter csütörtökön Debrecenben, a hajdú-bihari kereskedelmi és iparkamara gazdasági fórumán tervei megvalósításához segítséget kért az ágazat szereplőitől, egyúttal partnerséget ajánlott számukra. Úgy fogalmazott: beruházási miniszterként azzal kezdte a munkáját, hogy nem alapköveket helyezett el, hanem alapköveket szedett fel: 302 beruházást függesztett fel a kormány az idén, 2140 milliárd forint értékben. 

Ez a háború rezsije a beruházások frontján Magyarország tekintetében

– mondta Lázár János. Utóbbi kapcsán utalt arra is, hogy Magyarország gázköltsége 2021-ben 7 milliárd euró volt, az idén 17 milliárd euró, vagyis 10 milliárd forrás elveszett. 

A háború másik következménye, hogy a megkezdett, befejezésre váró beruházások mindegyike forráshiányos: 351 ilyen beruházás van az országban, 3410 milliárd forint költséggel, miközben az építőiparban 15-20 százalékos áremelkedés volt, vagyis 500-600 milliárd forint forráshiány keletkezett a most folyó beruházásoknál – részletezte.

Fejlesztéspolitika: a vidéken a fókusz

Megjegyezte ugyanakkor, hogy az elmúlt 12 évben a magyar állam 25 ezer milliárd forinttal járult hozzá a fejlesztésekhez, az ország gyarapodásához, aminek 70 százaléka infrastrukturális fejlesztés volt. Lázár János azt mondta, alapvető változás lesz a fejlesztéspolitikában, számára a vidék az első, a vidéki beruházások, építkezések, közlekedési fejlesztések támogatása. 

Ennek érdekében két törvénycsomag előkészítése zajlik, ami teljesen átrendezi a magyar gazdaság rendkívül sérülékeny építőipari szeletét, amely 400 ezer embernek ad munkát. A készülő beruházási kerettörvény legfontosabb céljának azt nevezte, hogy folytassák az állami fejlesztéseket a közjó érdekében, jobb legyen az állami beruházások előkészítése,

magyar alapanyagból, magyar szaktudással, magyar munkából, magyar profit szülessen”. 

Hozzátette: teljes magyar építési szabályzatot felülvizsgálják a szakmai szervezetek bevonásával. A tárcavezető az akadályok, a bürokrácia lebontását ígérte, aminek egyik célja, hogy „Magyarország civilizációs szintet lépjen”, ugyanakkor – mint mondta – „polgári jóízlést kell érvényesíteni a beruházásokban, (...) jót, jobban, jó ízléssel kell építeni”. 

„Erősíteni kell a magyar vállalkozások versenyképességét”

Lázár János beszélt arról is, hogy erősíteni kell a magyar vállalkozások versenyképességét, hogy „a magyar építőipar Magyarországon belül is megállja a helyét”. Nemcsak magyarnak, hanem jónak is kell lenni – tette hozzá. Fontos célnak nevezte a miniszter, hogy a jövőben a helyi közösségek hozzájárulása nélkül ne lehessen beruházásokról dönteni. 

A politikus szerint idén és jövőre az ország helyzetét érdemben befolyásolja az energiahelyzet:

a cél az, hogy hosszú távon garantálni lehessen a lakosság energiaellátását, ennek érdekében történt a kormányátalakítás is.

Lázár János a gazdasági fórumon méltatta Palkovics László munkáját, akinek a minisztersége idején átalakult a magyar ipar, a közlekedés, és sokat tett Debrecen fejlesztéséért is.

Közlekedésfejlesztés: „Magyarország stabil hídország Kelet és Nyugat között”

Kiemelte a mobilitás fontosságát amelynek nemcsak közlekedési, hanem társadalomi vetülete is van. Példaként említette, ha valakinek több mint egy órát kell utaznia a munkahelyére, előbb-utóbb közelebb is költözik ahhoz. Fontos ezért az állam kezelésében lévő 32 ezer kilométer alsóbb rendű útvonal korszerűsítése, a 174 járásközpont elérhetőbbé tétele, a mobilitás biztosítása. Utalt arra is, hogy a 8500 kilométer hosszúságú vasúti pályák 50 százalékán van sebességkorlátozás (Ausztriában 15 százalék), s a magyar vonatok naponta 150-200 órát késnek, ami érdemben lehetetleníti el a közlekedést. 

A közlekedési infrastruktúra fejlesztése kapcsán jegyezte meg, hogy „Magyarország stabil hídország Kelet és Nyugat között”, Záhony az ország kapuja Kelet felé. Arról a szándékról is beszélt, hogy „ne minden út Budapestre vezessen, ne Budapest központú legyen a fejlesztés”, de hozzátette: vele a főváros is jól jár, a nemzet fővárosának mindent megadnak, de az nem jelentheti azt, hogy a vidék ne fejlődjön. 

Az országot sínre kell tenni

 utalt a miniszter a vasútfejlesztési tervekre, de felhívta a figyelmet, amíg ez megvalósul „fejezzék be az autósok üldözését Magyarországon, az autóhasználókat nem lehet ellehetetleníteni, sőt támogatni kell” – mondta. Lázár János szorgalmazza összevont közlekedési megyebérletek bevezetését. Indoklásul azt mondta: Budapesten és agglomerációjában havi 9500 forintos bérlettel 40-45 ezer járatot lehet igénybe venni, ugyanennyi pénz például Hajdú-Biharban tíz kilométer megtételére elég.

Prioritást élvező projektek

A gazdasági fórum végén Lázár János megemlített néhány konkrét, prioritást élvező fejlesztési tervet. Kiemelte a Budapest-Belgrád vasútvonal építését, ami Magyarország stratégiai érdeke, a V0-ás déli körvasút megépítését, a teljes HÉV-rendszer megújítását, a Budapest-Kolozsvár közötti gyorsvasutat.

(MTI)

Kép forrása: Lázár János Facebook-oldala