Ez hiba volt, amit nem lehet nem korrigálni, mert a jövőnk a tét

„Tanárok

Úgy látszik, a fölkeveredett világunkban most már hozzá kell szoknunk, hogy szétbogozhatatlanul összekeverednek a dolgok. Igazság és hamisság fonódik egybe, és az ember egyre nehezebben tudja eldönteni, mi a helyes válasz az elébe kerülő kérdésekre.

Sztrájkot hirdetnek a tanárok. És ebben egymásba mosódik a jogos követelés az ellenzéki kormánybuktatási szándékkal. Legalább annyit tehetünk, hogy nevén nevezzük mind a kettőt.

A mulasztás

Ki kell mondanunk, hogy a polgári kormány súlyos mulasztásba esett a pedagógusbérek érdemi emelésének elmulasztásával. Ismétlem: ez súlyos mulasztás. Amikor a kormány sikeres gazdaságpolitikájának eredményeképpen jelentős költségvetési lehetőségek nyíltak, a jövőbe történő beruházásnak ez a formája, a tanárbérek érdemi emelése elmaradt, a felszabadult pénzek másra mentek el. Ez hiba volt, amit nem lehet nem korrigálni, mert a jövőnk a tét. Akárhogyan is alakulnak a tárgyalások az unióval a támogatásokról, a magyar hazai összterméken (GDP) belül a közoktatásra fordított hányadnak a lehető leghamarabb az uniós átlag fölé kell emelkednie. Ez a siker egyetlen útja.

A kormánybuktatási szándék

Ellenzéki politikusok, ellenzéki érzelmű tanárok most lehetőséget látnak arra, hogy amire a magyar politikai ellenzék képtelen volt, a jogos tanári elégedetlenség hullámán kormányt buktassanak, revánsot vegyenek az április 3-i vereségért. Ezt a mozgalmat egyértelmű kormánybuktatási szándék fűti. A polgári engedetlenség álcája alatt tartott jogellenes sztrájk mögött politikai csiki-csuki rejtőzik: ha nem rúgtok ki, holnap mindenki leteszi a munkát, ha kirúgtok, holnap mindenki értünk tüntet majd.”

Nyitókép: Facebook