Milyen erős a félkarú óriás? – ennyit tud most Németország hadereje

2022-09-28 06:11:46
A háború árnyékában egyre többször kerül szóba Németország hadiipara és hadserege. Most számba vesszük a pacifizmustól sújtott kontinentális hatalom haderejét – Seregszemle sorozatunk újabb cikkében!

Elindult a Seregszemle, a Mandiner térségünk haderőit bemutató és elemző cikksorozata. A lengyel hadsereg nagyra törő terveit bemutató írásunk után most Európa gazdasági nagyhatalmának katonai erejét vesszük számba.

Somkuti Bálint írása a Mandiner hetilapban

 

Európa gazdasági és ipari motorjára tökéletesen igaz, hogy olyan, akár egy félkarú óriás. Múltja miatt Németország 1945 óta a pacifizmus mintaállama, ahol a katonai erő egyértelműen a szükséges rossz.

A második világháborúban elkövetett német bűnöket nem lehet és nem is szabad kicsinyíteni, azonban az a szinte teljes passzivitás, amelyet a kontinens legerősebb és leggazdagabb állama a biztonság területén az eltelt évtizedekben felmutatott, hamarosan egész Európára kiható következményekkel fog járni. Egyszerűen azért, mert a történelmi tapasztalat azt mutatja, hogy

a béke sosem tartós, és a valamilyen szempontból kiszolgáltatott államok sebezhetőségét valaki ki fogja használni.

És minden, ami igaz Németországra, így vagy úgy, kisebb vagy nagyobb mértékben az Európai Unióra is igaz.

Hidegháborús hagyaték

Hagyományos módon a legnagyobb létszámú német haderőnem a szárazföldi hadsereg. A Heer, azaz a szárazföldi erők kötelékében a sorkatonaság 2011-es felfüggesztésével meglepően kevés, 63 ezer hivatásos katona szolgál három hadosztályba szervezve. A katonai szempontból jól láthatóan védelmi céllal, az ország határai mellett nagyjából egyenlő távolságban elhelyezett nyolc dandárból kettő páncélos, egy hegyi, egy ejtőernyős, három gépesített gyalogos, az utolsó pedig közös francia–német. A szárazföldi erők állományába 266 harckocsi tartozik, valamennyi a német gyártmányú Leopard 2 valamelyik változata. A legmodernebb és a magyar haderőben is rendszeresítendő A7 variáns szabványára a tervek szerint 104 darabot korszerűsítenek 2023-ig.

És itt álljunk is meg egy pillanatra: 2010-ben Magyar­ország hivatalosan több mint 50 harc­kocsit tartott rendszerben, ebből ténylegesen hadra fogható mindössze 15 volt. Némi pikantériát ad a helyzetnek, hogy pont az Európai Bizottság elnöke, az akkor védelmi miniszteri posztot betöltő Ursula von der Leyen vezetése alatt pattant ki a botrány a német fegyveres erők eszközeinek hasonlóan alacsony készenléti aránya miatt. Sokatmondó tény, hogy

a militarizmussal egyáltalán nem vádolható német médiát is megjárták a már-már nevetséges számok.

Voltak olyan eszközök, ahol az aktuális hadrafoghatóság nullaszázalékos volt, példának okáért sem a 6 modern tengeralattjáró, sem a 12 nagyobb szállító repülőgép nem volt hadra fogható. Ez persze nem azt jelenti, hogy teljesen használhatatlanok voltak, mindössze azt, hogy alkatrészre vagy valamilyen javításra várva nem voltak bevethető állapotban.

A légierő fő típusánál, a Eurofighter Typhoonnál sem volt jobb a helyzet, ott átlagosan 30-33 százalékos volt az arány. Mindezek eredményeképpen a NATO 2021. augusztusi „tervezett afganisztáni visszavonulásához” a német haderő kénytelen volt polgári gépeket bérelni, mert a sajátjait nem tudta igénybe venni.

A fentiek miatt kérdés, hogy a harckocsikból, illetve a lövészpáncélosokból mennyi fogható hadra. Ugyan a gyalogsági harci járművek területén éppen átfegyverzés zajlik – a korábbi lánctalpas Mardereket és amerikai M113-asokat Pumák és kerekes Boxerek váltják –, a közel 2000 harc­járműnél is valószínűleg hasonló a helyzet, mint a többi haderőnemnél.

Érdekesség, hogy a 108 darab PzH 2000 önjáró lövegből és 38 MLRS lánctalpas rakéta-sorozat­vetőből álló tüzérséggel kiegészített

német haderő a fejlesztések ellenére is el fog törpülni a tervezett lengyel hadsereg mellett.

Északi barátaink ugyanis több mint 950 dél-koreai harckocsit és 650 önjáró löveget rendeltek meg.

Németországban – hasonlóan az Egyesült Államokhoz – a forgószárnyas repülőeszközök a szárazföldi erők állományában vannak. És itt sem rózsás a helyzet. 2021 decemberében a francia–német fejlesztésű Eurocopter Tigerből mindössze 51, a közös európai fejlesztésű NH90 szállítóhelikopterből 82 állt szolgálatban, 40 százalékos hadrafoghatósági mutatóval.

Német Leopard 2 A7V tankok gyakorlaton 2022 februárjában Münsternél <br> fotó: AFP / PHILIPP SCHULZE / DPA / dpa Picture

 

A szűkebb tengeri kijárattal rendelkező Németországnak a flotta sosem volt létfontosságú. A korábban vegyesen amerikai és francia hajókat használó Marine állományába 11 modern fregatt, 5 kisebb korvett és 6 tengeralattjáró tartozik, ezek kivétel nélkül Németországban készültek. A flottát nagyjából 50 merev- és forgószárnyas repülőeszköz egészíti ki. Érdekesség, hogy a hidegháborús angol és amerikai légi járművek cseréje itt is csak most kezdődött meg. Természetesen a haditengerészetet ugyanúgy sújtják az általános forrás- és emberhiány következményei, mint a szárazföldi erőket.

A modern hadviselés legköltségesebb haderőneme, a légierő kapcsán érdekesség, hogy

a Luftwaffe megtarthatta második világháborús nevét,

valószínűleg azért, mert a többi haderőnem régi elnevezésével ellentétben ez egyszerűen csak annyit tesz: légierő. A Luftwaffe sajátossága, hogy nemcsak a nehéz szállítóhelikoptereket, hanem a közepes kategóriájúak egy részét is üzemelteti, természetesen a harci és szállító repülőgépek, illetve a légvédelmi egységek mellett. A hidegháborús, változtatható szárnynyilazású Panavia Tornado IDS vadászbombázóból még mindig 68 van hivatalosan szolgálatban, a modernebb Eurofighterök száma 2022 elején 141 volt.

A pacifizmus átka

Miért nincsenek túl jó állapotban a német fegyveres erők? A hidegháború alatt még más volt a helyzet, elsősorban azért, mert a fő hadszíntér valószínűleg Nyugat-Németországban húzódott volna. A politikai nemtörődömség és a túlzásba vitt pacifizmus miatt alacsonyan tartott finanszírozás okozza elsősorban a gondok jelentős részét. A német védelmi költségvetés a NATO által meghatározott szintet, a bruttó hazai össztermék 2 százalékát az 1980-as évek enyhülése óta nem éri el, sőt az utóbbi tizenöt évben tartósan az 1,07–1,20 százalékos sávban mozgott.

Az amerikai vezetés joggal sérelmezte több alkalommal, hogy a németek az ő költségén élnek jól,

óriási összegeket megspórolva a védelmen. Nos, ennek a kényelmességnek Németország most többszörösen megfizeti az árát. A szó összes értelmében.

A másik szempont: a katonai pálya egyáltalán nem vonzó a német lakosság körében. Az a megdöbbentő eset is előfordult, hogy a német reklámpiacon a Bundeswehr költötte el a legtöbb pénzt. Nem meglepő, hogy az alacsony társadalmi presztízs és a nem túl jó körülmények nem csábítanak sok jelentkezőt a fegyveres erők kötelékébe.

Hagyományosan a katonaság jelentette biztos megélhetés és a továbbképzési lehetőségek a társadalom szegényebb rétegeit vonzzák, a szolgálat társadalmi beilleszkedést, sőt felemelkedést jelent nekik. 2021. májusi adatok szerint

a németországi lakosságban legalább 26 százalék a bevándorló­hátterűek aránya,

így nem meglepő, hogy a társadalom túlnyomórészt belőlük álló alacsony keresetű csoportját egyre többen képviselik a Bundeswehrben, jelenleg 14 százalékos aránnyal.

Azt, hogy milyen veszélyekkel jár külföldiekre támaszkodni katonai szempontból, számtalan történelmi példa mutatja a Rómát kifosztó foederati vandáloktól kezdve a rabszolgakatonákból uralkodó réteggé váló mamelukokon át a középkori hadvezéreket gyötrő svájci és egyéb zsoldosokig. De nem kell ennyire messzire menni: Mesut Özil török származású focista Recep Tayyip Erdoğan török elnök nyílt támogatása miatt került ki a német válogatottból, vagy sokan emlékszünk még a kurdok és törökök 2018. januári tömegverekedésére a hannoveri repülőtéren.

Elkeseredett ötletelés

A baloldali kormány 2021. decemberi megalakulása után szinte azonnal megkezdte a szélsőjobboldali eszmék elleni hajszát a hadseregben, ami a különleges műveleti erők, a Kommando Spezialkräfte (KSK) egyik századának feloszlatásában csúcsosodott ki. Pontos információk híján nem lehet véleményt mondani ezen, amúgy szükséges lépések értelméről vagy hatékonyságáról, de más folyamatok alapján az biztos, hogy a progresszívek hajlamosak ott is nácikat látni, ahol mérsékelt konzervatívok énekelnek népdalokat a tábortűz körül.

Mindezek ellenére – vagy éppen emiatt? – 21 ezer betöltetlen státusz van csak a szárazföldi erőknél, s ezt olyan extrém megoldásokkal igyekeznek felszámolni, mint a közös német–holland páncéloszászlóalj. A helyzet megoldására több ötlet is felmerült a német idegenlégiótól kezdve az európai uniós állampolgárok német hadseregbe való felvételéig, de végleges döntés még nem született.

A leírtak ismeretében különösen érthetetlen az ukrán vezetés kritikája a német kormánnyal szemben.

Azért nem adnak több fegyvert, mert nekik sincs.

Van tehát bőven probléma Európa leggazdagabb országának fegyveres erőiben, amelyekre sem a bejelentett plusz 100 milliárd euró, sem a bruttó hazai össztermék 2 százalékát elérő katonai költségvetés nem nyújt megoldást. Az igazi kérdés ugyanis az: hol fog a Bundeswehr katonákat találni, akik odaadóan harcolnak, és ha kell, meg is halnak Németországért?

Nyitóképen: Olaf Scholz kancellár egy Gepard tetején augusztusban. Fotó: AFP / Axel Heimken / POOL