Ellenzék ’22: a teljes őrület határán

2022-05-22 18:57:00

Seres László
az individualista
Mindig van azonban még mélyebb.

„Nehéz ép ésszel követni, hát még felfogni, ahogy az ellenzéki összefogás pártjai, vezető személyiségei megpróbálják feldolgozni a választási bukást, de aki elolvasta a Direkt36 alapos tényfeltáró írását, nem is lepődik meg nagyon.

Lényegében minden, ami a cikkben van, kívülről is látszott (az egymással szembeni mély bizalmatlanság, párhuzamos kampányfelelősök, Gyurcsány arroganciája, MZP makacs önjárása) – de az olyanok mint én, akik ezzel együtt rájuk szavaztak, abban bíztak, hogy inkább ez a remélhetőleg átmeneti káosz, mint a NER rendje.

Ezek után nem mástól, mint Karácsony Gergelytől kellett megtudnunk, hogy »tény, hogy az ellenzék kormányzóképessége nagyon messze van attól, hogy Magyarországon választást nyerjen«, és ez olyannyira így van, hogy »nem biztos, hogy a választópolgárok rosszul döntöttek, amikor ennek az ellenzéknek most nem adtak felhatalmazást a kormányzásra«.

Földközelben, emberközelben

Nagyon tanulságos ez az őszödi típusú interjú, a megvilágosodás és a hárítás megannyi szegmensét egyszerre vonultatja fel: Karácsony elismeri, hogy nem akarta eléggé a győzelmet (a miniszterelnök-jelöltség »elég kényszeredett volt«, ezt láttuk, köszi), és egyszerre beszél az ellenzék elitizmusáról meg arról, hogy neki mint baloldali polgármesternek igenis ki kell raknia a szivárványos zászlót és bicikliutakat kell építenie; a választási tanulság pedig az, hogy “öldközelibb, emberközelibb, életközelibb politikát kellene összehozni az eddigieknél.

Érti ezt valaki? Az a választás tanulsága, hogy menjünk el vidékre és hirdessük azt, amit az ott élő emberek hallani akarnak? Minden más elitista dolog lenne?

(Kicsit off, de szintén őrület: Karácsony a rakpart lezárásával kapcsolatban a világ legszebb helyének nevezi az alsó rakpart Lánchíd és Erzsébet híd közti szakaszát, amely kétsávos út most autópályaként működik, holott a rakpartnak spirituális indíttatású, magasabb feladata lenne: »Az a Duna-part, amellyel a Teremtő megajándékozta Budapestet, többet ér ennél.«)

Mindig van azonban még mélyebb, és ide Donáth Annának sikerült eljutnia egy végtelenül cinikus és buta írásában: a Momentum elnöke nem egyszerűen a fentebb is megfogalmazott földközelibb-emberközelibb stb. mantrát nyomja, de meg is találja a bukás okát, ami nem más, mint a »szélsőséges individualizmus«.”

Nyitókép: Képernyőfotó

 

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.