Választ a legnépesebb német tartomány: ki győzhet Észak-Rajna-Vesztfáliában?

2022-05-15 08:51:00

Írta: Greczula Levente László
Aki Észak-Rajna-Vesztfáliában nyer, egész Németországban megerősödik – tartja a régi bölcsesség. A sikerre a CDU-nak és az SPD-nek is nagy szüksége van, pláne az innen indult új CDU-elnöknek, Friedrich Merznek. Így választ vasárnap a legnépesebb, legfontosabb német tartomány!

A múlt heti fényes, schleswig-holsteini kereszténydemokrata győzelem után újabb tartományi választásra készül Németország. A választók ezúttal a legnépesebb német tartomány, Észak-Rajna-Vesztfália parlamentjének további összetételéről döntenek majd, de természetesen ennek a választásnak is van egy önmagán túlmutató dimenziója, a végkimenetele ráadásul Magyarország szempontjából sem közömbös.

A német politikát követő olvasónak könnyen támadhat olyan benyomása, hogy

ez a tartomány a németországi politikai élet valóságos epicentruma.

Tény, hogy nagyon sok német csúcspolitikus karrierje kezdődött ebben a nyugatnémet tartományban, sőt, a kereszténydemokraták (CDU) újkori története is innen indul. A mai Észak-Rajna-Vesztfáliában született az első nyugatnémet kancellár, Konrad Adenauer, sőt, az NSZK fővárosa is itt volt – a ma már inkább egy álmos kisvárosnak tűnő Bonnban.

A tartomány gazdasági jelentőségét is nehéz túlbecsülni. A 18 milliós, közel két magyarországnyi lakosságú Észak-Rajna-Vesztfália a legnagyobb gazdasági teljesítményű német tartomány, vagyis megelőzi az autóipari óriás Bajorországot és Baden-Württemberget is.

Ez a vidék történelmét tekintve nem is meglepő: ezen a területen található a Ruhr-vidék, Németország egykori egyik legnagyobb ipari központja. A szén- és az acélipar mára persze már nem annyira meghatározó Észak-Rajna-Vesztfália életében, viszont ma is működik ott egy sor vállalat, amelyek

amellett, hogy németországi viszonylatban is rendkívül fontosak, Magyarországon is jelen vannak.

Ilyen például a Telekom (Bonn), a Lufthansa (Köln), vagy éppen az E.ON (Essen). Nem is véletlen, hogy hazánk három németországi külképviseleteinek egyike Észak-Rajna-Vesztfália fővárosában, Düsseldorfban található.

Az észak-rajna-vesztfáliai választásokra sokszor afféle kis Bundestag-választásként szokás utalni, ami a fentebb ismertetettek tekintetében nem is olyan meglepő.

 

 

Politikai turbulencia a Rajna mentén

Ami a tartomány politikai életét illeti, ott bizony

elég mozgalmasra sikerült az elmúlt egy-másfél év.

Észak-Rajna-Vesztfáliában 2017-ben tartottak utoljára parlamenti választást, amit a CDU nyert meg egy bizonyos Armin Laschet vezetésével. Ez nagy győzelemnek számított, főleg, hogy Laschetnek már akkoriban sem jósoltak túl biztató kilátásokat az elemzők.

A bányászcsaládból származó aacheninek azonban jól jött ki a lépés, és így a szabad demokratákkal (FDP) közösen leválthatta az előtte hét évig kormányzó szocdemeket (SPD) és Zöldeket. A történet végét a Mandiner olvasói jól ismerhetik: Laschet nagy nehezen rávette magát, hogy elinduljon a pártelnöki címért, amit meg is szerzett, aztán nagy nehezen kiderült, hogy ő lesz a CDU és a CSU kancellárjelöltje, ami egy gigantikus választási bukást eredményezett tavaly szeptemberben.

Armin Laschet ezután nagyon nehéz helyzetbe került,

hiszen a párt tagságának nagy része őt hibáztatta a vereségért. Lemondhatott volna az elnöki tisztségről és visszavonulhatott volna Düsseldorfba miniszterelnöknek, csakhogy Laschet már korábban kijelentette, hogy számára ezután nincs visszatérés a tartományi politizálásba. Nem maradt számára más hátra, mint szépen lemondani a pártelnökségről és a miniszterelnökségről, és szégyenszemre beülni a Bundestagba a hétszázharminchatodik képviselőnek.

Előd, utód: Laschet és Wüst. Fotó: ROLF VENNENBERND / DPA / DPA PICTURE-ALLIANCE VIA AFP

 

Laschet helyére a régi kihívó, Friedrich Merz érkezett, aki számára elég turbulensen sikerült az idei választási év. A Saar-vidéken a kereszténydemokraták elveszítették a választást, északon nyertek, de talán egyik voksolás sem volt annyira fontos Merz szempontjából, mint a most vasárnapi.

A kereszténydemokraták új pártelnöke Észak-Rajna-Vesztfália szülötte,

így félig-meddig becsületbeli ügy számára a párt választási győzelme. Ha sikerül megnyerni a választást, méghozzá olyan arányban, hogy egy SPD–Zöldek-koalíciónak ne lehessen matematikai többsége, az pártelnökként és az ellenzék vezérszónokaként is megerősíti őt. De ha nem... Nos, abba Friedrich Merz nem szeretne belegondolni.

Eredményes volt a CDU kormányzása

Hendrik Wüst, a CDU miniszterelnök-jelöltje sem. Laschet lemondása után a fiatal Wüst vette át a düsseldorfi kormány vezetését elődje szándékának megfelelően, és eddig

szépen profitált abból, hogy Armin Laschet kormányzása alatt alapvetően viszonylag jól mentek a dolgok

Észak-Rajna-Vesztfáliában. Az elmúlt öt év CDU–FDP-kormányzása alatt a tartományban megnövelték a rendőrök létszámát, így vissza tudták szorítani a bűnözést – többek között a Németországban félig-meddig tabutémának számító klánbűnözést is, ami alapvetően a bevándorlócsaládok műfaja szokott lenni.

A kereszténydemokraták arra is büszkék, hogy eddigi kormányzásuk során volt olyan év, amikor nem növekedett tovább Észak-Rajna-Vesztfália adósságállománya, illetve arra is, hogy bürokráciacsökkentéssel sikerült élénkíteniük a tartomány gazdaságát, igaz, e két téren inkább a velük kormányzó szabad demokraták voltak mértékadók a kormányban.

Van azonban egy slágertéma, amelyben a CDU vezette düsseldorfi kormány nem tudott maradandót alkotni az elmúlt öt évben, méghozzá a napjainkban újra reneszánszát élő német energiafordulat témájában. Az elmúlt évek németországi választásai azt mutatják, hogy a választóknak egyre fontosabb ez a téma, azonban a düsseldorfi kereszténydemokraták láthatóan nem tudták elkötelezni magukat mellette. Választási programjukban azt írják, számukra „ideológiamentesen” fontos a környezetvédelem, ami a gyakorlatban nagyjából azt jelenti, hogy bár tesznek fontos lépéseket a klímavédelem érdekében, a legszembetűnőbb problémáról mintha nem akarnának tudomást venni.

Ez pedig a szén.

Észak-Rajna-Vesztfáliában ma huszonhárom széntüzelésű erőmű működik

– összehasonlításul: Magyarországon a legutóbbi időkben három ilyen erőmű dolgozott és dolgozik –, amiket természetesen el is kell látni tüzelőanyaggal. A Rajna vidékén számos kisebb-nagyobb szénbánya működik a mai napig is, ráadásul ez 2038-ig még biztosan így is marad. A bővülő, külszíni fejtéssel dolgozó bányáknak ráadásul rendre kisebb falvak is áldozatául esnek – csak a 2017 óta tartó kormányzati ciklusban öttel bővült az elpusztítandó falvak száma Észak-Rajna-Vesztfáliában.

A szociáldemokraták nem itt akarnak forradalmat

Ami azt illeti, a szenet első körben a fő kihívók, a szociáldemokraták sem nagyon szeretnék piszkálni. Az elvtársak első körben csak akkor szeretnék lekapcsolni a szénerőműveket, ha már biztosak lehetnek abban, hogy a megújuló energiaforrások teljes mértékben fedezni képesek a tartomány hatalmas energiaétvágyát – kérdés persze, hogy ez belátható időn belül elérhető cél-e.

A szocdemek a tartomány korábbi igazságügyminisztere, Thomas Kutschaty vezetésével vágnak neki a választásnak. Nála ideálisabb miniszterelnök-jelöltet aligha kívánhatnának maguknak az elvtársak:

a szegény vasutascsaládban felnőtt első generációs értelmiségi Kutschaty katolikus és három gyermek édesapja,

vagyis alighanem minden választói célcsoportnál jól „fekszik”, és talán a sármja is jobban működik, mint az inkább afféle klasszikus német szépségnek számító Wüsté.

Szükségük van egymásra – Kutschaty és Scholz Kölnben. Fotó: INA FASSBENDER / AFP

 

Az SPD megígéri a választóknak a megfizethetőbb lakhatást, a vidékfejlesztést, az oktatási rendszer tuningját és a már hosszú-hosszú évek óta mindig beígért – aztán többnyire meg nem valósított – digitalizációt is. A szocdemekre mostanában jellemző hangsúlyos lmbtq-politizálást csak mértékkel, a választási program végére suvasztva kapják meg a tartomány lakói: a queer-ellenesség elleni küzdelem mellett

a gendersemleges nyelvhasználatot ígérik az elvtársak,

ami napjaink viszonyai között elég visszafogott ajánlatnak tűnik.

 

 

Zöldek és FDP: szélkerék és programozás

De mi a helyzet a lehetséges koalíciós partnerekkel? Ha bízhatunk a felmérésekben, akkor akár a CDU, akár az SPD nyeri meg a vasárnapi választást, jó eséllyel legalább két koalíciós partnert kell majd magához édesgetnie.

Kereszténydemokrata szempontból a Zöldek jó szereplése lehet kedvező forgatókönyv,

ha ez az SPD gyengülésével jár együtt, mert így létrejöhetne egy kivikoalíció (CDU–Zöldek), de azért nem ez a legvalószínűbb forgatókönyv. A friss felmérések szerint egy Jamaica-koalíció (CDU–Zöldek–FDP) és egy jelzőlámpa-koalíció (SPD–FDP–Zöldek) is életképes lehet. Ezek létrejöttének komolyabb politikai akadályai sem lennének.

A Zöldek kormányzati szerepvállalása alapvetően a szélkerekek és napelemek szaporodásán keresztül lenne tetten érhető, ők ugyanis egyszerűsítenék az ezek építésére vonatkozó szabályozásokat. Az ökopárt kicsit hamarabb szállna ki a szénbányászatból, mint a többiek, náluk 2030 a céldátum, amit az ukrajnai háború és következményei valószínűleg elsodornak majd.

A szabad demokraták folytatnák a bürokráciacsökkentést és – dobpergés – a digitalizációs folyamatot is. A politikai karrierjét egyébként Észak-Rajna-Vesztfáliában kezdő, jelenleg a szövetségi kormányban vitézkedni próbáló Christian Lindner pártja laptopot ígér az iskolásoknak és programozni tanítaná a gyerekeket, ami

hangzatos ígéret, de a Németországra jellemző krónikus papíralapúságon első körben nem túl sokat segít.

A változáshoz elsősorban az kellene, hogy minden faluban bejöjjön a széles sávú internet, de Észak-Rajna-Vesztfáliában is bőven találni olyan régiókat, ahol ez még mindig inkább tűnik tudományos fantasztikumnak, mint alapvetésnek.

A magyar gazdaság szempontjából kifejezetten kellemes a kínálat Észak-Rajna-Vesztfáliában, hiszen minden párt igyekszik nagyon kedvező feltételeket kialakítani a tartományban működő vállalatok számára, aminek Magyarországon is jótékony hatásai lesznek. Aki megnyeri a legnépesebb német tartományban rendezett választást, az egész Németországban megerősíti a pozícióit – amire mind a CDU-nak, mind az SPD-nek nagy szüksége van.

 

A nyitóképen: a kölni dóm sziluettje. Fotó: YING TANG / NURPHOTO / NURPHOTO VIA AFP