Vissza a De Gaulle-i hagyományokhoz

2022-05-11 19:43:00
Emmanuel Macron francia elnök az energia- és a kiberbiztonság területén is nagy lépésekre kényszerül, ha meg kívánja őrizni országa gazdasági szuverenitását a háború árnyékában.

Lovászy László Gábor írása a Mandiner hetilapban.

Húsz év után tudott újrázni egy elnök az Európai Unió második legnagyobb gazdaságának élén, a stabilitás és a biztonság jeleként. Franciaországban, ahol mindig is nagy volt a változásra való hajlam. Növelte Macron ázsióját, és megerősítette vezető szerepét az uniós döntéshozatalban, hogy országa tölti be az EU soros elnökségét. A vélemények mindazonáltal megoszlanak, hogy mennyit is ér a macroni 57 százalék a kétfordulós választási rendszerben, amelyben a szélsőjobbnak tartott (bélyegzett?) jelölt a szavazatok alapján jelentősen növelte támogatottságát, míg a hivatalban lévő elnök vesztett belőle az öt évvel ezelőtti helyzethez képest. Az orosz–ukrán háború tehát nem erősítette, hanem gyengítette az újrázó elnök politikai felhatalmazását – főleg ha számításba vesszük azt is, hogy az 1969-es elnökválasztás második fordulója óta ez volt a legalacsonyabb részvétellel megtartott választás.

Nem tudni, hogy a kontinens területén zajló háború az általános fegyverkezésen túl milyen konkrét következményekkel jár majd Európára és Francia­országra nézve, különösen akkor, amikor az unióban leginkább a fogyasztók fogják megfizetni a konfliktus árát. Kérdéses, hogy a harctéren kívül milyen módon lehet megvédeni egy ország szuverenitását, az ugyanis már régen túlmutat a határátkelőkön és sorompókon. Ráadásul a szuverenitás mint fogalom mélyen gyökeredzik a Charles de Gaulle-i hagyományban is, a tábornok múltja és tovább élő jelene meghatározó a francia belpolitikában is.

Az orosz–ukrán háború nem erősítette, hanem gyengítette az újrázó elnök politikai felhatalmazását”

Ha már szuverenitás, kezdjük rögtön az energiával. Franciaország bár jóval kevésbé függ az orosz energiahordozóktól, mint Németország, nem engedheti meg magának, hogy lemondjon az orosz piacról. Nem véletlen, hogy Macron egyenesen kérlelte a francia cégeket, ne vonuljanak ki, mert rögtön lesznek más országok, például Kína, amelyeknek a vállalatai azonnal a helyükbe lépnek. Akárcsak Afrikában, ahol az egyre inkább fellángoló franciaellenesség miatt az orosz befektetők és vállalatok ugrásra készen várnak.

Franciaországban az utóbbi napokban egyértelművé vált, hogy az energiaszuverenitás nem képzelhető el az atomenergia nagyobb mértékű használata nélkül. Ezért is hirdette meg Macron a francia reaktorprogramot. Kizárólag megújuló forrásokból származó – különösen a szél- és foto­voltaikus – energia előállítására vállalható költségekkel nem lehet elegendő kapacitást kiépíteni a közeljövőben. A nukleáris energia sikeres jövője viszont elválaszthatatlan a kutatás-fejlesztéstől, melynek egyik kiemelt feladata a radioaktív hulladékok mennyiségének minimalizálása, a minél rövidebb és zárt fűtőanyagciklus kialakítása – ebben mi, magyarok is érdekeltek vagyunk.

Nyitóképen: Az Emmanuel Macronra leadott szavazatok arányát nézik támogatói az Eiffel-toronynál 2022. április 24-én. Fotó: MTI / AP / Thibault Camus 

Ez a cikk csak előfizetéssel rendelkező olvasóink számára elérhető. Ha van érvényes előfizetése, jelentkezzen be!

Bejelentkezés