A koronázás ecsettel megörökített remekei 

2022-04-20 21:07:00
Két, a magyar história szempontjából különösen fontos festményt vásárolt a Magyar Nemzeti Múzeum tavaly májusban egy bécsi árverésen. Mindkét alkotás az utolsó magyar király koronázási ceremóniáján készült.

Sal Endre írása a Mandiner hetilapban.

Az első világháború harmadik évében, 1916. november 21-én hunyt el a leghosszabb ideig uralkodó magyar király, Ferenc József. Utódja, IV. Károly(1887–1922) már aznap levélben értesítette Tisza István miniszterelnököt a kormányzás átvételéről. A kormányzat közös akarata volt, hogy a koronázást minél előbb, még az 1916-os évben tartsák meg.

A korábbi századokban a koronázásról rajzok, metszetek és festmények születtek, 1916-ra viszont a fényképészet és a nyomdatechnika fejlődése már lehetővé tette, hogy a sajtóban fényképes tudósítások jelenjenek meg az ünnepségről. A koronázás képzőművészeti megörökítésének jelentősége mégsem csökkent. Ennek egyik oka az volt, hogy bár próbálkoztak vele, a Mátyás-templom belső tere a sötét, téli időszakban nem tette lehetővé beltéri fotók készítését. Az egyházi szertartásról ezért csak képzőművészeti ábrázolásokat ismerünk, és a sajtó is csak ezeket tudta közölni.

Fotó: Magyar Nemzeti Múzeum

Itt, a Mátyás-templomban készítette vázlatait későbbi festményéhez a neves német illusztrátor és festő, Felix Schwormstädt (1870–1938). A szóban forgó egyik, tavaly megvásárolt festmény a koronázás pillanatát ábrázolja. A Mátyás-templom vörös drapériákkal díszített szentélyében oldalról látjuk a történelmi eseményt. A főoltár lépcsőjén térdelő IV. Károly fejére együtt helyezi a Szent Koronát Csernoch János esztergomi érsek, bíboros és Tisza István miniszterelnök.

A másik kép a világi szertartás utolsó elemét, a koronázási lakomát ábrázolja a királyi palota báltermében. A festményen a karzatról látjuk az U alakú asztalnál helyet foglaló királyi párt, amelynek jobbján az esztergomi és a kalocsai érsek, balján a pápai nuncius és nádorhelyettesként Tisza István miniszterelnök foglal helyet. Az asztalnál Radvánszky Antal szolgálja fel a tizenkilenc fogásból álló menüsor első elemét, a „hódolati pecsenyét”. A továbbiakban az asztalra helyezett válogatott finomságok érintetlenül maradtak, az ételeket a fővárosi hadikórházak betegeinek szolgálták fel.

Nyitókép: Magyar Nemzeti Múzeum 

Ez a cikk csak előfizetéssel rendelkező olvasóink számára elérhető. Ha van érvényes előfizetése, jelentkezzen be!

Bejelentkezés