Francia írónő: a feminizmus után a maszkulinizmus is kellhet

2022-03-30 10:51:00

Írta: Veszprémy László Bernát
Azok is küzdhetnek a nők jogaiért, akik nem feministák – hangzott el Eugénie Bastié, a Le Figaro véleményrovatának szerzője és Regős Judit szociálpolitikus, a Szülők Háza Alapítvány elnöke beszélgetésén, amit az MCC szervezett Bastié „Viszlát, Mademoiselle! A feminizmus kudarca” című könyvének megjelenése kapcsán.

Eugénie Bastié nem tagadta, hogy azért írta meg könyvét, mert „dühös” lett a feminizmusra franciaországi tanulmányai során. A feministák erőszakosan kényszerítették a genderideológiát az egyetemen, szlogenjeik, vitakultúrájuk felbosszantották a szerzőt.

Nőként ő sosem érezte, hogy diszkriminálták volna,

de a közbeszéd mintha egy másik valósághoz igazodott volna. A feminista közbeszéd tehát annak ellenére sikeres, hogy nem tud valós élményekre építeni. Ezért tanulmányozta a feminizmus történetét, ennek eredménye a könyv.

A jobboldali sajtó jól fogadta a könyvet Franciaorszában, a baloldal pedig érthetően kritizálta. Bastié megkapta a „konzervatív” és „reakciós” jelzőket, de ő bizakodik, mert Franciaországban egyre erősebb egy olyan nőjogi mozgalom, ami a jelenlegi feminizmussal és a woke-izmussal áll szemben. Ha Bastié-t megkérdezik, hogy feminista-e, általában nemmel felel, mert az ideológiát elutasítja. 

Ha viszont a feminizmus annyit tesz, hogy reagálunk a nők problémáira, akkor feministának tartja magát. A különbségeket azonban nem lehet eltüntetni a nők és férfiak között. Ha a szegénység ellen is lehet úgy küzdeni, hogy az ember nem szocialista,

akkor a nők jogaikért is lehet küzdeni úgy, hogy nem feminista.

Bastié szerint a feministák úgy viselkednek, mintha még mindig a hatvanas években járnánk. A feminista forradalom már elérte a céljait, a jogokat kiterjesztették, a szexuális forradalmon is túl vagyunk, a patriarchális rendszert lényegében ledöntötték. A bérezésben talán még lehetnek egyenlőtlenségek, de ez ahhoz is köthető, hogy a nők a szülés után abbahagyják a munkát, hátrányt szenvednek karrierjükben. 

Ám ezek a különbségek nem megváltoztathatók, hiszen a nők szülnek, és ez mindig is így lesz. Ha elfogadjuk a biológiai különbségeket a két nem között, akkor nem akarjuk majd felszámolni ezeket az eltéréseket.

A francia nőknek valóban vannak problémáik,

például egyes helyeken nem tudnak úgy végigmenni a nők, hogy egyes férfiak ne zaklassák őket,

de erre a feminizmusnak nincsen válasza.

A nyelv használata is átalakult Franciaországban, már a szóhasználat alapján beskatulyázzák az embereket, és ez veszélyes – véli a szerző. De a férfiak sincsenek könnyű helyzetben. Nőnek lenni adott dolog, a testünk minden hónapban emlékeztet erre – közölte Bastié. A férfiasság sokkal inkább társadalmi dolog: ha azt akarjuk, hogy egy fiúból férfi legyen, azt meg kell tanulnia. 

De manapság nincs katonaság, a rituálék elmaradnak vagy nem is léteznek, és így nehéz a férfiaknak megtalálni önmagukat. Ráadásul a társadalom folyton bűntudatot ébreszt bennük, csak negatív kontextusban beszélnek a férfiasságról, egyfajta mérgező dologként. Ennek olyan súlyos következményei lehetnek, hogy a feminizmus után egyfajta „maszkulinizmusra” lehet szükség, amely tisztázza, mit jelent férfinak lenni.

A kapitalizmus, a filmek és a rapkultúra nem adhatja azt vissza, ezek csak „karikatúrákat” nevelnek a férfiakból.

Regős Judit kifejtette a beszélgetés során, hogy az „izmusokat” elutasítja dolgozó magyar édesanyaként. Mint tisztázta, a férfiakért is küzdeni kell, nem csak a nőkért, ezért is családbarát ország Magyarország.