Nemzetpolitikai kormányzás kezdődött

2022-02-20 11:25:00

Kántor Zoltán
A 2010 után többszörösére növelt keretből külhoni identitásmegőrző intézményeket és programokat, a gazdaság fejlesztését és az oktatást is támogatják.

Az állampolgársági törvény 2010-es módosításának, a 2011-ben elfogadott Alaptörvénynek és választási törvénynek köszönhetően 2022-ben harmadjára vehetnek részt a szomszédos államokban és a diaszpórában élő magyarok az anyaországi választáson. A törvényi keret létrehozása egyrészt azt a célt szolgálta, hogy az állam közjogilag integrálja a külhoni magyarságot a magyar politikai közösségbe, másrészt hogy a magyarországi pártok és a mindenkori kormány – alkotmányos kötelességként, az Alaptörvény D) cikkének értelmében – a határon túli magyar közösségek érdekében is politizáljon.

A külhoni magyarság helyzete az adott állam kisebbségpolitikájától, az adott közösség önszerveződési képességétől és a magyar állam nemzetpolitikájától függ. A szomszédos államokban élő magyarok a többségi nemzetek tagjaihoz képest – kimondva vagy kimondatlanul – hátrányos helyzetben vannak. Habár jogilag az illető államok nem tesznek, nem tehetnek különbséget állampolgáraik között, ez a gyakorlatban nem így alakult. A kisebbségi magyarság vonatkozásában Magyarország jelenleg Szerbiával ápolja a legszorosabb kapcsolatot, és Ukrajnával – főképp a 2017-es oktatási törvény kisebbségellenes vonatkozásai miatt – a legterheltebb a viszony. Magyarország kapcsolata a szomszédos államokkal lényegében attól függ, hogy azoknak milyen a hozzá­állásuk az ott élő magyar kisebbséghez. Nem állítható, hogy a kisebbségi magyar közösségek jogai és lehetőségei nem mutatnak előrelépést, de ez még távol van attól a jogi-politikai kerettől, amely biztosítaná a külhoni magyarság reprodukcióját. Minden negatív folyamat – például népességfogyás, etnikai térvesztés – ellenére a saját közösségek megszervezése tekintetében fejlődés tapasztalható, ami az adott etnikai párt politikájának és a magyar állam támogatáspolitikájának köszönhető.

Csángó népviseletbe öltözött kislány az eskütétel után a budavári városházán, ahol csaknem száz csángó tett magyar állampolgársági esküt az 1848–49-es forradalom és szabadságharc 163. évfordulóján. <br> Fotó: MTI / Kollányi Péter

Egy nemzeti kisebbségi közösség, így a külhoni magyarság fő célja a megmaradás, a gyarapodás. A határon túli magyarság etnikai pártjai, nemzeti intézményei, civil szervezetei, iskolái, egyházai lényegében e cél érdekében tevékenykednek. Céljuk a megfelelő – kisebbségeket védő – jogi és politikai keret megteremtése, az autonómia elérése, egy komplex kisebbségi társadalom megteremtése.

2010 után Magyarországon a nemzetpolitika a legfontosabb szakpolitikák közé került, és intenzifikálta a külhoni magyarság – politikai, gazdasági, kulturális, oktatási – támogatását. 

Ez a cikk csak előfizetéssel rendelkező olvasóink számára elérhető. Ha van érvényes előfizetése, jelentkezzen be!

Bejelentkezés