„Feladata lobbizási tevékenység”: LMBTQ-szervezetek és hálózatuk Magyarországon

2022-02-03 15:52:53

Írta: Szilvay Gergely
Melyek azok a szervezetek Magyarországon, akik ma LMBTQ-érdekvédelemmel foglalkoznak? Mennyire fonódnak össze egymással és a CEU-val? Kik támogatják őket? Átnéztük a honlapjaikat, hogy válaszoljunk eme kérdésekre.

Melyek azok a szervezetek Magyarországon, akik ma LMBTQ-érdekvédelemmel foglalkoznak? Mennyire vannak egymással szoros kapcsolatban? Van-e kapcsolatos köztük és a CEU között? Kik támogatják őket? Az információkért átnéztük a honlapjaikat, azaz minden, amit itt leírunk, nyilvános és könnyen elérhető adat.

Itthon az ilyesfajta mozgalmak ernyőszervezete a Magyar LMBT Szövetség. Fontos szerelő a „szcénában” a Háttér a Melegekért Társaság, a Labrisz Leszbikus Egyesület, a PATENT Egyesület, a Szimpozion Egyesület, a Szivárvány Misszió Alapítvány (alias Budapest Pride) és a Szivárványcsaládokért Alapítvány, továbbá a Transvanilla Egyesület. Az Amnesty International Magyarország és a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) gyakran együttműködnek velük.

Az oxfordi szótár szerint

a lobbizás azt jelenti: „egy politikus vagy egy kormány befolyásolása, például azért, hogy meggyőzzék egy törvényváltoztatás támogatásáról vagy ellenzéséről”. 

A fent felsorolt szervezetek közül, mint alább kiderül, többen használják saját magukra a lobbizás kifejezést, és a törvényhozás befolyásolását is felvállalják. Ez természetesen minden érdekvédelem sajátja, így nem meglepő.

Magyar LMBT Szövetség (2009)

Az LMBT Szövetség és a Háttér a Melegekért egyik ügyvivője is Dombos Tamás, akinek többek közt „feladata az egyesület lobbizási és kutatási tevékenységének koordinálása”. (Érdekes mód a Háttér honlapján szó szerint ugyanaz az ismertető szöveg szerepel a neve mellett, annyi különbséggel, hogy ott a „lobbizási” kifejezés helyett „érdekérvényesítési” szerepel.)

A Magyar LMBT Szövetség honlapjának tanulsága szerint „egy olyan Magyarországért dolgozik, ahol szexuális irányultságát és nemi identitását mindenki szabadon vállalhatja, ahol mindenkit megillet az emberi jogok védelme, a törvény előtti egyenlőség és a hátrányos megkülönböztetéstől mentes élet. A Magyar LMBT Szövetség célja, hogy a magyarországi LMBT szervezetek és csoportok közötti együttműködés megvalósítása révén hatékonyan képviselje az LMBT emberek érdekeit, emberi jogait; kutatások, képzési és oktatási programok, kampányok révén hozzájáruljon az LMBT emberekkel szembeni előítéletek és hátrányos megkülönböztetés visszaszorításához, az LMBT emberek esélyegyenlőségének, társadalmi befogadásának minél szélesebb körű érvényesítéséhez; az LMBT civil szervezetek és kezdeményezések megerősítése révén elősegítse egy öntudatos, sokszínű, pezsgő magyarországi LMBT közösség kialakulását.”  

A szövetség 2012-2016 közti céljai közt szerepelt többek közt „az LMBT családok jogi elismerésének megteremtése”, „az LMBT emberek láthatóságának növelése, előbújásuk elősegítése”,

„az LMBT témák fokozottabb megjelenítése a köz-, illetve felsőoktatásban”,

valamint „a nemváltás jogi, intézményi és finanszírozási feltételeinek javítása”

A szövetség tagszervezetei: az Atlasz Sportegyesület, a Háttér Társaság, a Labrisz Leszbikus Egyesület, a Magyar Aszexuális Közösség, a Patent Egyesület, a Szimpozion Egyesület, a Szivárvány Misszió Alapítvány (alias Budapest Pride) és a Szivárványcsaládokért Alapítvány, valamint a qLit - Leszbikus Magazin és Programszervező Egyesület. 

A vezetőség három tagja Dombos Tamás, Kristófy Mária, aki 2005 óta a Labrisz Egyesület tagja, önkéntese és Sulyok Viktória, aki „a Magyar Aszexuális Közösség Egyesület egyik alapítója és ügyvivője, valamint óratartó a Melegség és Megismerés programban”. Korábban vezetőségi tag volt Sándor Bea jogász, aki a CEU gender studies szakán is tanult, „ügyvivője volt a Háttér Társaságnak, a Labrisz Leszbikus Egyesület egyik alapítója”, „2015-16-ban a PATENT Jogvédő Egyesület Bíróságfigyelő programjának koordinátora”.  Munkatárs még Tihanyi Katalin, aki „önkénteskedett az Amnesty International középiskolásoknak szóló emberi jogi versenyének szervező csapatában” és Tüdő Petra, aki többek közt „a Patent Egyesületnél töltött be pénzügyi és kampánykoordinátori pozíciót”, majd „2016-ban csatlakozott a Háttér Társaság stábjához”. Korábban dolgozott az egyesületnek Milanovich Dominika pszichológus is, aki úgyszintén elvégezte a CEU gender szakát, s „2013 óta a Budapest Pride szervezője és a fesztivál egyik szóvivője is; 2014-ben a Magyar LMBT Szövetség választási mobilizáció projektjének egyik munkatársa” volt.  

A Budapest Pride (Szivárvány Misszió Alapítvány, 2001)

A Szivárvány Misszió Alapítvány, avagy Budapest Pride „egy feminista és anti-rasszista szemlélettel működő leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű és queer (LMBTQ) szervezet”, mely úgy önmeghatározásában úgy fogalmaz, „legfontosabb feladatunknak és eszközünknek tekintjük a többnapos nyári Budapest Pride Fesztivál, annak részeként a Budapest Pride Felvonulás, illetve az őszi Budapest Pride LMBTQ Filmfesztivál megrendezését”. 

Mint írják: „Harcolunk a diszkrimináció különböző formái ellen, kiemelten a homofóbia, transzfóbia, szexizmus és rasszizmus ellen, és hidat építünk az LMBTQ-közösség és a többségi társadalom között. Elsődleges célunk a magyarországi LMBTQ-közösség építése, bemutatása és láthatóságának elősegítése.” 

A Budapest Pride támogatói és partnerei közt ott az ellenzéki előválasztást szervező aHang, a CEU, a Prezi, az Auróra Klub, a Citibank, a TASZ és Németország budapesti nagykövetsége is. 

Háttér Társaság a Melegekért

A Háttér Társaság „Magyarország legnagyobb és legrégibb jelenleg is működő leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű, queer és interszexuális (LMBTQI) civil szervezete. Célunk a szakmai és politikai közvélemény, valamint a tágabb társadalom figyelmének felhívása az LMBTQI emberek problémáira; az őket segítő szolgáltatások működtetése; az LMBTQI emberek társadalmi helyzetének, szükségleteinek megismerése; ezen szempontok érvényesítése a közszolgáltatásokban; az LMBTQI emberek jogainak védelme, hátrányos megkülönböztetésük elleni fellépés; jólétük, egészségtudatosságuk növelése; az LMBTQI közösségek önszerveződésének támogatása, kultúrájuk ápolása, megismertetése.”  Az egyesület ügyvivői: Dombos Tamás, Dudits Luca, Házi Tamás és Liszkai Kátya. Korábban ügyvivő volt Sándor Beáta Judit.

A Háttér Társaság honlapja azért is tanulságos, mert a felsorolt támogató szervezetek jól mutatják, hogy az európai és nemzetközi intézményrendszer mennyire átitatódott a gender-ideológiával. Néhányat felsorolva:

a Nyitott Társadalom Alapítvány logója mellett ott az Európai Bizottságé, a támogatók közt ott van az USA, az Egyesült Királyság, Svájc,

számos német szervezet, a Soroséhoz hasonló Tides Alapítvány, az ErasmusPlusz program, az ILGA Europe, az amerikai LMBTQ-szervezet, a GLSEN, a Magnet Bank, a Wolters Kluwer jogi szakkiadó, az Ikea, az Erste Stiftung, a Human Rights Campaign Foundation (a róla szóló Wikipédia-szócikk szerint „a legnagyobb LMBTQ politikai lobbiszervezet az Egyesült Államokban”), az RTL Klub is és a Rosa Luxemburg Stiftung is.

A Háttér nyilvánvalóan fontos szolgáltatása a lelkisegély-szolgálat, a jogsegélyszolgálat és a HIV-segélyszolgálat. Ugyanakkor „egyesületünk meghatározó szerepet töltött be mind a hazai antidiszkriminációs szabályozás kialakítása, mind a jogszabály elfogadását követő esetjog alakítása során”; „fontos célkitűzésünk, hogy jogszabály készüljön a transznemű emberek nemének jogi elismeréséről, és hogy a nemi megerősítő beavatkozásokat teljes TB-támogatás mellett lehessen igénybe venni.” 

Labrisz Leszbikus Egyesület (1999)

A Labrisz Egyesület „azért jött létre, hogy felhívja a közvélemény figyelmét a nők szexuális kisebbségeinek hátrányos megkülönböztetésére, képviselje érdekeiket, és oldja a velük kapcsolatos előítéleteket. Legfontosabb célunk a leszbikus, biszexuális és transznemű nők önelfogadásának és láthatóságának erősítése, biztonságos, támogató közeg nyújtása. E célok megvalósítása érdekében közösségi és kulturális eseményeket szervezünk, ismeretterjesztő és irodalmi kiadványokat jelentetünk meg, illetve oktatási programot működtetünk. Célunk a hazai leszbikus kultúra feltárása, gazdagítása és megismertetése is.” 

Az egyesület adta ki a Meseország Mindenkié című LMBTQ-mesekötetet; „legfontosabb tevékenysége a közösségszervezés (beszélgetőestek, egyéb közösségi programok), a leszbikus és biszexuális nők láthatóságának erősítése (fesztiválok, kiadványok), és

a szélesebb társadalommal való dialógus publikációkon, ismeretterjesztésen, lobbitevékenységen és az egyesület iskolai programján keresztül.”

Továbbá az egyesület első tevékenysége a havonkénti tematikus beszélgetőestek, a Labrisz-estek megszervezése volt. „Társzervezői lettünk a nyári meleg és leszbikus fesztiválnak, 2005-ben pedig elindítottuk a leszbikus LIFT fesztivált. Könyveket adtunk ki: a Leszbikus tér/erő című esszéköt a leszbikus történelemről és politikáról, a feminizmusról és az előbújásról szól, a Szembeszél: Leszbikusok a szépirodalomban verseket és novellákat tartalmaz, az Előhívott önarcképek: Leszbikus nők önéletrajzi írásai című kötetben pedig memoárrészlet, levél, napló, önéletrajzi ihletésű novella és versbetétekkel dúsított önéletrajzi esszé egyaránt található. Társkiadói vagyunk az Összefoglaló a melegek, leszbikusok és biszexuálisok diszkriminációjáról Magyarországon, 2001 című könyvnek is.

Az egyesület Melegség és megismerés című programja 2001-ben indult. A program a politikusok és a média egy részének időnként fellángoló felháborodása ellenére azóta is sikeresen folyik: már több száz órát tartottunk budapesti és vidéki középiskolákban és tanárképző intézményekben. Kiadtuk a Már nem tabu című tanári kézikönyvet, amely órai ötleteket, információkat, az iskolával kapcsolatos személyes írásokat tartalmaz.” 

A Labrisz „együttműködik más feminista, meleg és leszbikus, illetve emberi jogi szervezetekkel is: a NANÉ-val (Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen), a Háttér Társaság a Melegekért egyesülettel, s oktatási és más programjaiban együtt dolgozott a Háttér és a Habeas Corpus Munkacsoport, majd a PATENT és a Szimpozion Egyesület tagjaival. Alapító tagjai vagyunk a Női Érdek ernyőszervezetnek.” 

Szimpozion Egyesület (2002)

A Szimpozion Baráti Társaság Meleg, Leszbikus, Biszexuális és Transznemű Fiatalok Kulturális, Oktatási és Szabadidős Közhasznú Egyesülete „2002 márciusában alakult meleg és biszexuális fiatalok összefogásával”. Célja „a meleg, leszbikus, biszexuális, transznemű és queer (MLBTQ) fiatalok közösségének szervezése emberi fejlődésük és jóllétük, társadalmi szerepvállalásuk érdekében. Célunk egyrészről, hogy a magyarok többségének toleranciaszintjét növeljük a másság iránt. Tesszük ezt ismeretterjesztő anyagok, információk, vitaestek, az internet és a média útján.”  Az egyesület együtt viszi a Melegség és Megismerés programot a Labrisz Leszbikus Egyesülettel. A Szimpozion támogatói között is ott találjuk a Nyílt Társadalom Alapítványt.

Patriarchátust Ellenzők Társasága (PATENT Egyesület, 2006)

Az PATENT az egyik legszélsőségesebb magyarországi szervezet. A Patent tevékenységei közé tartozik a „stratégiai pereskedés”, az árnyékjelentések írása, a jogalkotás figyelése és a befolyásolásával való próbálkozás és jogkritika, valamint a tüntetések és egyéb érdekérvényesítési akciók szervezése. Inkább nőügyekkel foglalkozik, de ideológiája igen radikális, és összefonódik az LMBTQ-szervezetekkel.

A PATENT többek közt „a törvényalkotók számára javaslatokat” fogalmaz meg.

A Patent tagszervezete az ASTRA Közép-kelet Európai Regionális Hálózatnak a Szexuális és Reprodukciós Egészségért és Jogokért és a Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetségnek, valamint alapítóként részt vett a KERET Koalíció a Szexuális Erőszak Ellen működésében is. További partnerszervezetei a Budapest Pride, a Labrisz Leszbikus Egyesület, a MONA Alapítvány, a MUSZÁJ Munkacsoport - Munkacsoport a Gyerekkori Szexuális Abúzus Áldozatainak Jogaiért, a NANE Egyesület, a Szivárvány Misszió Alapítvány és a Háttér Társaság. Működését támogatja a Reprodukciós Jogok Központja Nemzetközi Alap a Nőkért, az Európai Egyesített Alap Magyarországért, a Nyílt Társadalom Alapítvány, és a Norvég Civil Támogatási Alap. 

Transvanilla Transznemű Egyesület (2011)

A Transvanilla Egyesület „a transz, a dzsender-nonkonform és az interszex emberek érdekeit képviseli az élet minden területén, valamint a transz, a dzsender-nonkonform és az interszex közösségeket erősíti”.  

A szervezet foglalkozik jogi tanácsadással, információszolgáltatással, segítségnyújtással, beletartozik tevékenységi körébe a „nemi identitás és nemi önkifejezés alapú diszkrimináció és erőszak monitorozása, áldozatok ingyenes jogi és pszichoszociális segítése”, a konzultációs lehetőség szakdolgozatíróknak és kutatóknak, a kutatás, a „lobbizás hazai és nemzetközi szinten”, és persze képzéseket is szerveznek.  A Transvanilla segít a nem- és névváltoztatás intézésében is.

Az egyesület természetesen egy az egyben képviseli a transzideológiát, a „transzfóbiával” kapcsolatban leszögezi például, hogy „amikor megszületünk, az orvos a genitáliánk alapján meg tudja állapítani a biológiai nemünket, de az nem feltétlenül lesz majd az általunk vágyott társadalmi nem”, a társadalmi normákkal kapcsolatban pedig „hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy ezek a viselkedési normák természetesek”. Szerintük „a társdalom pedig merev, nyilvánvalóan nem tudja definiálni az identitásbeli sokféleség árnyalatait két ellentétes pólussal. A mai társadalom nem azoknak való, akik láthatóan transzneműek.” 

A Transvanilla szerint nem pusztán a transzneműek gyűlölete, a velük való nem méltányos és udvarias bánásmód transzfóbia, hanem többek közt

transzfóbia „azt gondolni, hogy a transzneműség rendben van, de közben kizárni transz emberrel való randizás lehetőségét”;

„a transzneműséget szimplán és kizárólag pszichiátriai kategóriává redukálni”; valamint „transz emberek azon alapvető állítását elutasítani, hogy biológiai nemük nem megfelelő”.  

Mindez gyakorlatilag annyit jelent, hogy a Transvanilla Egyesület szerint a transzneműséggel kapcsolatos bármilyen kritikus feltevés eleve transzfóbia, csak az nem transzfób, aki mindent elfogad, amit ez az ideológia állít (ezt neveztük korábban kritikafóbiának). Az egyesület szerint illetlen dolog feltenni olyan kérdéseket a transzneműeknek, mint hogy „túl vagy-e már a műtéten”, vagy hogy „mikor döntöttél úgy, hogy transznemű/transzszexuális leszel”, ugyanis a transzneműek a honlap szerint nem döntöttek úgy, hogy ilyenek lesznek, hanem így születtek. Ha pedig azt mondják neki, hogy „egészen megtévesztően nő/férfi vagy”, akkor „a megtévesztés azt is magában foglalja, hogy az illető nem az, aminek tűnik, hogy valami más”.  Márpedig sajnos a valóság az, hogy valóban más, minthogy – korábban kifejtettük – a valódi nemváltás lehetetlen.  

Azt is megtudhatjuk, hogy „vannak, akik többneműek, vagyis több mint egy nemi identitással rendelkeznek (ez lehet, férfi, nő vagy egyéb) akár egy időben is vagy ez változik náluk. Például: kétnemű, akinek két egymástól elkülönülő nemi identitása van (bigender), háromnemű, akinek három egymástól elkülönülő nemi identitása van (trigender), többnemű, akinek több egymástól elkülönülő nemi identitása van (polygender)”.

A Transvanilla tagja a Transgender Europe és az ILGA Europe ernyőszervezeteknek. 

Mindezen szervezetek tagsága és vezetőségei szorosan összefonódnak, közülük számosan végeztek a CEU-n

Az ILGA Europe

A legnagyobb nemzetközi LMBTQ-szervezet (NGO) az ILGA (International Lesbian, Gay, Bisexual, Trans and Intersex Association), 1700 tagszervezettel. Az ILGA konzultatív státussal rendelkezik az ENSZ-ben, és szerte a világon erős lobbitevékenységet folytat. Az ILGA Europe-nak, mely ötszáz szervezetet tömörít, köztük magyarokat,

irodája van Brüsszel Európa-negyedében, szorosan együttműködik az EU-s intézményekkel. Költségvetésének egyharmadát az Európai Bizottság adja,

de támogatja a Freedom House és a holland kormány is. 

Nyitókép: a Magyar LMBT Szövetség honlapjának nyitóoldala.