A demokráciát félreértve támad az EU Magyarországra

2022-01-25 23:49:00
Terjed az a nézet, hogy csak az számít demokráciának, ahol a kormányzat egy bizonyos világnézetnek megfelelően cselekszik, e torz felfogás alapján kritizálja az Európai Unió Lengyelországot és Magyarországot – véli James Allan ausztrál alkotmányjogász.

Dobozi Gergely interjúja a Mandiner hetilapban

Hogyan határozná meg a demokrácia lényegét?
A demokrácia a döntéshozatal egy lehetséges formája, vagy ahogy Winston Churchill mondta: „a kormányzás legrosszabb formája azon túl, amiket már kipróbáltunk”. Vagyis semmi meglepő nincs abban, ha valaki a demokrácia hiányosságai­ra hívja fel a figyelmet. Az igazi kérdés: képes-e az illető valami jobbal szolgálni? Az elgondolás az, hogy hatalmat adunk bizonyos embereknek arra, hogy más emberek sorsát igazgathassák. Márpedig ha ezek az emberek azt szeretnék, hogy felhatalmazást kapjanak erre, legalább a szavazók felének igényeit és szükségleteit szem előtt kell tartaniuk. Ez pedig igen jól hangzik! Tud-e bárki az emberiség történetében olyan uralkodót mondani, aki a népességnek több mint a felét akarta megnyerni magának ily módon? A koncepcióba ráadásul belefér az is, hogy a hatalmon lévő kormány adott esetben rossz dolgokat cselekszik.

És milyen módon formálódik a fogalom?
A demokrácia fogalma az utóbbi húsz évben morálisan egyre inkább túlterheltté vált. Terjed az a nézet, hogy csak az számít demokráciának, ahol a kormányzat egy bizonyos világnézetnek megfelelően jót cselekszik, és ahol a jogok e világnézetnek megfelelően érvényesülnek. Ezzel két probléma van: egyrészt az emberek nem értenek egyet abban, hogy mi a jó és mi a rossz. Ezért nincs egyetértés például az abortusz vagy a melegházasság kapcsán. Másrészt ha túl sok erkölcsi tartalmat adunk a demokrácia eszméjének, attól fogva nem lesz többségi elvű. Így működik most az Európai Unió Lengyelországgal szemben, nem is beszélve Magyarországról.

Ausztráliából szemlélve hogyan néz ki a Nyugat s különösen Európa most, a kultúrharc közepette? Gondolok itt például az identitáspolitikára, illetve a woke politikai korrektségre.
Ha csak a woke politikai korrektséget elemezzük, Amerika van a legnagyobb bajban. Felettébb lehangoló mindaz, ami ott zajlik, s csak remélni lehet, hogy egyszer megváltoznak a dolgok. Európára térve: az angolszász kultúrából érkezve határozott kritikával szemlélem Franciaországot. Viszont Emmanuel Macron volt az, aki kiállt, és biztosított mindenkit arról, hogy a franciák nem fognak szobrokat döntögetni, mivel azok a francia kultúra részei, akár tetszik, akár nem. Nagyítóval is alig találni hasonló hozzáállású politikust az angolszász politikai kultúrában. Boris Johnson tesz kijelentéseket, de szavait alig követik cselekedetek. Joe Biden elnök pedig teljesen hasznavehetetlen. Összességében tehát az egyre inkább woke-ká váló EU összes hibája ellenére a kultúrharc állása a kontinentális Európában és különösen Magyarországon még mindig jobbnak tűnik, mint az angol ajkú Nyugaton.

Ma a jogszabályokban az azokat értelmező bírák világnézete köszön vissza”

Nyitókép: James Gillray: Az új erkölcs (Anti-Jacobin Review and Magazine, 1798)

Ez a cikk csak előfizetéssel rendelkező olvasóink számára elérhető. Ha van érvényes előfizetése, jelentkezzen be!

Bejelentkezés