Bejuthat-e végre a Balkán a nappaliba?

2022-01-25 23:31:00

Magyar Ágnes Zsófia
Rögös az út a balkáni országok uniós integrációja felé, de biztatók a jelek.

A 2020. decemberihez képest egy árnyalatnyival élénkebben zárult a múlt év végi Európai Tanács­ülés, melyen a tagállamok megerősítették ígéretüket a balkáni országok csatlakozásának támogatása mellett. Emmanuel Macron francia államfő a hazája soros elnökségét megnyitó európai parlamenti beszédében hangsúlyozta: belátható időn belül sort kell keríteni a balkáni államok uniós közösségbe való felvételére. Kijelentésének nyomatékosítására az Európa jövőjéről szóló konferenciasorozat befejeztével a fenti témában vitasorozatot indít.

A tagállamok részéről tett ígéreteket érdemes hideg fejjel kezelni: kormányok jönnek-mennek, korántsem biztos, hogy a hajlandóság néhány év múlva is fennáll majd a témában, felelősséget pedig aligha vállalnak majd az egykori gentlemen’s agreementért. Ahogyan egyelőre nem hozta meg a gyümölcsét Macedónia és Albánia várakozása­várakoztatása sem, hiszen annak ellenére, hogy teljesítették a velük szemben támasztott elvárásokat – bár utóbbi előrelépését hivatalosan Észak-Macedóniáéhoz kötik –, az unió nem kezdte meg velük a csatlakozási tárgyalásokat, ami aligha szolgálja a közösség iránti, már így is megtépázott bizalom erősödését.

Mindemellett jelentős biztonsági kockázat a csatlakozás útjába állni, hiszen a balkáni az egyik legfrekventáltabb útvonal az illegális bevándorlás szempontjából; emellett jelentős gazdasági poten­ciáltól is megfosztja magát a huszonhetek közössége, minél tovább odázza a balkáni országok felvételét. A kifogások között uniós diplomaták olyan érveket sorakoztatnak fel, mint hogy az EU még nem heverte ki az elhamarkodott 2007-es román és bolgár csatlakozást, valamint a közép- és kelet-európai vendégmunkások elözönlötték Nagy-Britanniát, így egyenes út vezetett a brexithez. Mások szerint a balkáni integrációt sürgető tagállamok megfeledkeztek arról a geopolitikai szükségszerűségről, amelyet elsődlegesnek tartottak a csatlakozáshoz.

A szerző a Polgári Magyarországért Alapítvány brüsszeli képviseletvezető-helyettese

Ez a cikk csak előfizetéssel rendelkező olvasóink számára elérhető. Ha van érvényes előfizetése, jelentkezzen be!

Bejelentkezés