Az iskola az egyház veteményeskertje

2022-01-31 17:44:25
Mit ért el a kommunista diktatúra után újjászülető egyházi iskolarendszer Magyarországon? Cseppben a tenger alapon vizsgáltuk egy agglomerációs település református oktatási központjában.

Joó István írása a Mandiner hetilapban

Krisztusi korban van a rendszerváltozástól újjászerveződő egyházi iskolarendszer, hiszen harminchárom éve, 1989-ben kapták vissza az evangélikusok a kommunizmus idején államosított Fasori Gimnázium épületét. Az első fecskét csaknem négyszáz követte, ma már 16 százalékot képvisel az egyházi fenntartású közoktatási intézmények aránya. Az óvodásoktól a középiskolásokig a gyerekek 15 százaléka jár egyházi közintézménybe.

Papp Kornél főigazgató <br> Fotó: Ficsor Márton

Harangláb és iskolai sportcsarnok

Plakát hirdeti a helyi buszmegállókban a halászteleki Bocskai István Református Oktatási Központ (BIROK) nyílt napjait, hiszen közeleg a tavasz, a beiratkozás ideje. A hirdetményeknek stratégiai pontok ezek a megállók: a Csepel-sziget egyik legzsúfoltabb útszakasza a II. Rákóczi Ferenc út Halász­telken. Nagy itt az átmenő forgalom buszok, autók tekintetében egyaránt, csupa gyorsan fejlődő, egymással szinte összenőtt agglomerációs város található erre. A 13 ezres Halásztelket északról és keletről a 40 ezer lakosú Szigetszentmiklós, délről a 11 ezres Tököl fogja közre. Szoros közelségben van a 19 ezer főt számláló Szigethalom is. Régebben az ország minden pontjáról költöztek ide, utóbb a fővárosból.

Errefelé rengeteg a gyerek. S hogy miért vagyunk éppen Halásztelken? Nos, hogy bemutassuk, elképesztő utat járt be a Halásztelki Református Egyházközség egy kiterjedt oktatási központ fenntartójaként. 1999-ben lépett be a közoktatásba egy 1971-ben létesült, lepukkant kertészeti szakmunkásképző iskola átvételével. Ma már nemcsak saját halásztelki óvodája, általános iskolája, gimnáziuma, szakképzése, kollégiuma, művészetoktatása és sportegyesülete van 1155 résztvevővel, környékbeli, sőt más megyékben található településeken is működtet hasonló tagintézményeket. Az oktatási központhoz tartozó nappali munkarendben tanulók összlétszáma jelenleg 2300.

Fotó: Ficsor Márton

Futó benyomásokért először is az oktatási centrum udvarán nézünk körül a főigazgatóval. Mozaikos világ. Van itt egy harangláb, kitűnik egy légtartásos futballsátor buboréka – hiszen a régi iskolaépületekben nincs megfelelő tágasságú tornahelyiség. Még látványosabb egy iskolai kézilabda-sportcsarnok szerkezetváza, amely már a közeljövőt előlegezi meg, hála a kilencszázmillió forintos sportszövetségi beruházási taótámogatásnak. Épül itt vívóterem, távolabb óvoda. Arrébb az alsó tagozat nemrég megvásárolt épülete, mellette a most elkészült, négy tantermes bővítés, de előtte konténertantermek árulkodnak a szüntelen létszámbővülés miatti helyhiányról.

Amikor a Gyurcsány-kormány be akarta záratni a falusi kis iskolákat, az egyházak sokat megmentettek közülük”

Egy jókora növényház az iskola eredeti funkciójára, a kertészeti szakképzésre utal. A növényházban hatvan méter hosszú asztalokon látjuk a legkülönfélébb dísznövény-szaporításokat, amelyekkel éppen az öt év alatt érettségit és szakmát szerző technikumi tanulók bíbelődnek.

A főépülettől legtávolabb, deres pázsitfelületen egy fiatal rendőr- és katonatiszt oktat rendésznövendékeket és honvédkadétokat közelharcra, intézkedéstechnikára. Az egyik újabb itteni szakképzés a rendészet és közszolgálat az informatika és távközlés, a mezőgazdaság és erdészet, illetve a honvédelem mellett. A tanulók épp a gáncsdobás technikáját tanulják láb mögé lépéses meg lábkirúgásos technikával. Mosolyogva cserélik a szerepeket, jó a légkör, amiben némi része lehet, hogy Molnár Gábor százados átélten keresztyén ember.

Fotó: Ficsor Márton

A főépületben bekukkantunk egy csoportbontásos gimnáziumi angol nyelvi előkészítő órára, az ide felvételt nyerő diákok tizedikben akár nyelvvizsgát is szerezhetnek, később emelt szintű érettségit. Vagy éppen felsőfokú nyelvvizsgát, ráadásul helyben, hiszen a reformátusok oktatási központja egyben akkreditált nyelvvizsgahely is. Básthy Krisztina angoltanár érdeklődőnek, kreatívnak látja diákjait, akiket azért is jó tanítani, mert legtöbbször már a családból hozzák a tisztelettudó magatartást.

Egyelőre az alagsorban, kicsiny tornaszobában folyik a harmadikosok tőrvívása. Heti egyszer van benne részük az egyik testnevelési órán; aki az iskola által alapított egyesületben délutáni edzésekre jár, illetve versenyez, annak versenyfelszerelés is jár ingyen. Tetszik nekünk a kicsik izgatott rikoltozása, nevetése, majd fegyelmezett, néma mozdulatlansága a kezdővonalon, aztán, ellentétként, a rajt szóra meginduló vidám „kardcsörtetés”. Gombola András edző, akit valaha – bizonyságtétele szerint – Isten megszabadított a drog- és alkoholfüggésből, sok-sok tanulót vonz ide. Az egyesület olyan eredményes, hogy a 122 hazai egyesületi tőrvívószakosztályból a 9. helyen áll a pontversenyben.

Nagyobb felbontásért kattintson jobb egérgombbal a képre, majd válassza a „Kép megnyitása új lapon” opciót!

Kairosz mint alkalmas idő

Nézzük, hogy is kezdődött az egész 1999-ben. Papp Kornél, a Bocskai István Református Oktatási Központ főigazgatója idézi fel a hőskort. „A kommunista rezsim után az önkormányzat kapta meg a helybeli kertészeti szakmunkásképző feletti fenntartói jogot, de hiába adtak hozzá vagyont is, az intézmény fenntartása gondot okozott a helyhatóságnak, felkínálták Pest megyének – magyarázza. – Mivel azonban a megye bezáratta volna, az önkormányzat inkább az egyháznak juttatta az iskolát. Mi annál inkább is elfogadtuk, mert az intézményalapítás leggyakoribb akadálya, az infrastruktúra-hiány itt nem állt fenn: az épületek adva voltak. Elkezdtünk azon gondolkodni, hogyan lehetne gyermekekkel megtölteni az intézményt, hogy lehet a képzési struktúráját úgy átalakítani, hogy leginkább megfeleljen a környék igényeinek. Azt tapasztaltuk ugyanis, hogy reggelente az autók tele vannak gyerekkel, a szülők pesti iskolákba hordják őket. Tipikus alvótelepülés voltunk. Világos lett tehát, hogy olyan intézményt kell létrehoznunk, amely idevonzza a környékbeli református és akár más vallású gyerekeket, illetve biztosítja, hogy a helyi felnövekvő nemzedék tagjai minél tovább itt tanulhassanak, és egymással közösségben maradhassanak.”

De vajon miért húzta magára a közoktatási feladatot az akkor még pici egyházközség? Nem lett volna elég a szűken értett gyülekezeti életet élni? „A reformátusok gyakran hangsúlyozzák – magyarázza Papp Kornél, aki történelemtanár is –, hogy az Újszövetség eredeti görög szövegében kétfajta idő szerepel: a kronosz és a kairosz. Előbbi a lineárisan előrehaladó, utóbbi az alkalmas idő. Mi a kairoszt szeretnénk megragadni, kihasználni. Amikor a Gyurcsány-kormány be akarta záratni a falusi kis iskolákat, az egyházak sokat megmentettek közülük azzal, hogy kiskaput találva átvették őket. Most arra tekintünk, hogy az agglomerációs települések lélekszáma felduzzadt, óriási szükség van a közoktatásban és a közösségteremtésben az egyházi szerepvállalásra. Ráadásul ehhez a kormány szívesen ad ösztönzést az egyházaknak. Elég utalni a 2018 és 2021 közötti egyházi óvodaépítési programra, ami csak a reformátusokat tekintve 30 milliárd forintos állami támogatást jelent. Mi is kihasználtuk ezt.”

A drogok, a genderpropaganda és egyéb kihívások idejében fontos, hogy legyenek olyan iskolák, ahol a bibliai értékrend szerint folyik a tanítás”

A főigazgató egy négy lábán szilárdan álló székhez hasonlítja az egyházat. „Az egyik láb a misszió, az evangé­lium hirdetése. Ha vannak iskoláink, több gyermeket, több szülőt lehet elérni. Mindenkit akkori saját állapotában kap meg az egyház, van például szülő és gyermek, akinek nincsenek fogalmai a hit alapjairól sem. Ha mindenki csak eggyel beljebb lép ezen az úton, már gyümölcsöző volt a találkozás. Évezredes hivatása az egyháznak maga az oktatás-nevelés is; a drogok, a genderpropaganda és egyéb kihívások idejében fontos, hogy legyenek olyan iskolák, ahol a bibliai értékrend szerint folyik a tanítás. Az egyháznak van továbbá szeretetszolgálati lába – a hátrányos helyzetűek, fogyatékossággal élők segítése –, ennek szintén van oktatási vetülete. A végére hagytam a közösségépítést. Mivel havonta családi istentiszteleteket is szervezünk az intézményeinkbe járóknak és szüleiknek, sokan a gyülekezet tagjaivá váltak. Mielőtt iskolafenntartók lettünk volna, harmincan voltunk a halászteleki templomban, ma már tele van az épület úgy, hogy párhuzamosan gyermek-istentiszteletet is tartunk a gyülekezeti teremben. Sőt, a helyhiány miatt azt fontolgatjuk, hogy két időpontban legyen vasárnapi istentisztelet.”

Fotó: Ficsor Márton

Ezt támasztja alá egy tizenkettedikes lány, Szabó Fanni elmondása is. A szülei formailag voltak reformátusok, az édesapa viszont már havi két-három alkalommal vesz részt az istentiszteleten.

A szülők a biztonságot, a színvonalat keresik

Azt Kovács István, a református általános iskola igazgatója – egyúttal a helyi gyülekezet kántora – teszi hozzá, hogy a szülők elsősorban a biztonságért és a továbbtanuláshoz szükséges biztos alapok megszerzéséért íratják ide gyermekeiket.

Óriási szükség van a közoktatásban és a közösségteremtésben az egyházi szerepvállalásra”

A halászteleki református atyafiak, amint lehetett, általános iskolát, gimnáziumot nyitottak, szélesítették a szakképzési palettát, elindították óvodájukat. Úgy alakították ki az egyházi iskola beosztását, hogy tartalmas elfoglaltságokkal itt tartsák a gyerekeket délután is. A sport mellett alapfokú művészeti oktatást szerveztek zene-, képző- és táncművészeti tanszakon, ez végigfut az általános és középiskola mellett mind a tizenkét évfolyamon. A tehetségeket igyekeznek egy Csepelen átvett tagintézményükbe, középfokú művészeti iskolájukba terelni.

Hüledezünk azon, ahogy intézményeiket közös oktatási központba vonták, külső tagintézményeket toborozva a környéken, de még más megyékből is. Így a BIROK teljes létszámának felét ma már nem halászteleki gyerekek alkotják.

Fotó: Ficsor Márton

„Az egyházunk azért hozott létre több hasonló oktatási központot is – avat be minket Papp Kornél –, mert 2012-re felismertük: ha nagy rendszerbe szervezzük a feladatellátási helyeket, alacsonyabbak az üzemeltetési költségek. Ha közös a gazdasági vagy a munkaügyi központ, a pénzek nagyobb része fordítható fejlesztésre.”

Nem biztos, hogy Halászteleknek ekkora szerepe lenne az egyházi oktatásban, ha Papp Kornél főigazgató nem volna évtizedek óta a református egyház Zsinati Oktatási Irodájának vezetője is, tehát a felekezet első számú oktatásügyi irányítója. Megélte és országos szinten végigharcolta a 2002 és 2010 közötti időket, amikor a kormányzat el akarta sorvasztani a dinamikusan fejlődő egyházi iskolák rendszerét, például az egyenlő állami finanszírozást biztosító kiegészítő támogatásuk csökkentésével. Most valami hasonlóra készülhet a baloldal kormányra kerülése esetén.

Fotó: Ficsor Márton

Fülünkben cseng, amit a halászteleki református középiskola növényházában mondott a főigazgató: „Okkal szokták mondani, hogy az iskola az egyház veteményeskertje.” A társadalom javára, tehetjük hozzá a látottak alapján.

Nyitókép: Ficsor Márton