Ha nem bontjátok le azt a búvaltoszott háborús giccset a határról, felesleges kormányra készülni

2022-01-12 19:06:00

Parászka Boróka
Facebook
Hogy tudtok a Nyugatról hadoválni, ha tesztek minden uniós alapelvre, elképzelésre?

»Nem bontjuk le a kerítést. Maradjon. Mert nagyon sokan ezt hiszik biztonságuk garanciájának. Akkor legyen. Bármeddig. Nincs helye racionális érvelésnek. Nincs rá szükség. Ha kerítés kell, legyen!« – soha a büdös rohadt életbe nem gondoltam volna, hogy Gyurcsányt fogom idézni. De kénytelen vagyok, hogy elmagyarázzam: ha nem bontjátok le azt a búvaltoszott, emberellenes, irracionális háborús giccset a határról, az öncélú politikai szadizmus emlékművét, akkor felesleges kormányra készülni. Akkor ugyanazt a gyáva, megalkuvó, önző, politikai elképzelések, tartalmak nélküli autokrata demagógiát hozza az ellenzék, amivel a Fidesz itt terpeszkedik. Mire való a kormányváltás, ha érdemben, lényegileg nem történik semmi? Ha ugyanolyan sunyi taktikázás megy, a propagandával felhergelt, nyüszítő ösztönök kiszolgálása?! És hogy a rossebbe veszitek a szátokra Európa nevét, hogy tudtok a Nyugatról hadoválni, ha tesztek minden Uniós alapelvre, elképzelésre?

Öt éve halt meg Kakuk György barátom. A DK egyik nagyon becsületes politikusa (a nagyon kevesek közül). Öt év. Ez nem sok idő. Emlékezni kéne rá. A menekültútvonalról írt riportjaira. Arra, ahogy a legnagyobb hidegben, esőben, fagyban, kétségbeesett tömegekkel menekült együtt, akadályt nem ismerve volt a bajban lévőkkel. Arra, amikor kiutazott Irakba, a tűzvonalba: hogy látni lehessen kik, és miért jönnek. Arra, amikor kiment a szerb-magyar határra, hogy kerítést bontson. Arra, amikor a magyar hatóságok megmotozták, előállították, őt mint kerítésbontót-határsértőt.

De hát nyilván, ebben a társadalomban, ebben a politikai kultúrában úgy tűnik el egy ember, egy életmű, mintha soha nem lett volna. Úgy köpjük szembe saját bajtársainkat, saját legjobb barátaink kezét úgy engedjük el, úgy fordítunk hátat legjobb embereinknek, mintha soha nem lettek volna. Mintha soha semmit nem tettek volna le az asztalra. Mintha nem kötelezne az örökségük. Mintha nem az lenne a kicseszett dolgunk, hogy azokért, akik szívüket, a lelkület kitették elénk, feláldozták a maradék energiáikat, az utolsó leheletükkel is meneteltek – azoknak az emlékét, üzenetét körömszakadtunkig ápoljuk. Hűséggel és kompromisszumok nélkül. J

Nem fogok Gyurcsánnyal vitatkozni. Erre a szemforgató gyalázatra már nem érdemes válaszolni.

Álljon itt csak annyi: 2017 januárjában, 52 évesen ment el Kakuk György.”

Fotó: Parászka Boróka, Facebook

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.