Az egyetemi modellváltás mára sikertörténetnek tekinthető

2021-12-23 15:19:00

Stumpf István
Magyar Nemzet
A magyar felsőoktatás beindítása a nemzeti versenyképesség záloga. Interjú.

„Hogyan értékeli a modellváltás folyamatát?
Amikor az év elején a miniszterelnök felkért arra, hogy koordináljam az egyetemi modellváltást, addigra már tíz egyetem átalakítása megtörtént, így tulajdonképpen a folyamat közepébe érkeztem. Mégis 2021-ben jelentős paradigmaváltás történt, a nagy vidéki egyetemek is sorra megkezdték a modellváltást, értem ezalatt a szegedi, a debreceni és a pécsi egyetemet, illetve a pedagógusképző intézményeket. Úgy látom, hogy az indokoltnál nagyobb volt az átalakítás miatti félelem, amihez a Színház- és Filmművészeti Egyetemmel kapcsolatos konfliktus jelentősen hozzájárult. Éppen ezért a fogalom sokáig – némi eufemizmussal élve – nem volt népszerű az egyetemi oktatók és a hallgatók körében sem.

És mit látunk most, decemberben? A baloldal kifejezetten támadta a kormányt, hátsó szándékot látva az átalakításban.
Azt mondhatom, hogy a modellváltásban ma már nagyon sokan hisznek és a baloldali vádak nem igazolódtak be. Az egyetemek is látják, hogy a kormány elkötelezett a magyar felsőoktatás motorjának beindításában, amely a nemzeti versenyképesség záloga. Ha ezen a téren nincsenek olyan változások, amelyek igazodnak a globális kihívásokhoz, akkor Magyarország le fog maradni a gazdasági versenyben is. Az egyetemek világát leginkább az álló vízhez tudom hasonlítani, ahol csak egyes szigeteken történt valami érdemleges. A modellváltás épp azt célozta, hogy az álló víz megmozduljon, hogy teljesítményorientált, versenyképes, a hallgatók számára vonzó, a globális piacból egyre nagyobb szeletet leszakító magyar felsőoktatás jöjjön létre. Az utóbbi fél év azt bizonyítja, hogy a magyar felsőoktatásban komoly megújulási potenciál van és van esélyünk arra, hogy a nemzetközi tudáspiacon helyt tudjunk állni. Erős kormányzati elköteleződés kellett ahhoz, hogy ilyen nagy rendszerek átalakításába két évvel a választások előtt belevágjunk, jelentős forrásokat összpontosítva a felsőoktatás megújítására, mindezt nem a régi struktúrákba öntve, hiszen a korábbi próbálkozások eredménye elmaradt a várakozásoktól.

Vagyis lényegében ezt a helyzetet orvosolta a modellváltás?
A 2016-ban elfogadott, felsőoktatási fokozatváltásról szóló szakpolitikai stratégia megelőlegezte azt a modellváltást, amit 21 egyetemnek már sikerült abszolválnia. Ezzel a magyar felsőoktatási struktúra rendkívül plurálissá vált. Hatvanhárom felsőoktatási intézményből 21 váltott modellt, 24 egyházi fenntartású, 12 magánegyetem és hat, köztük a két legnagyobb – az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Budapesti Műszaki Egyetem – maradt az állam fenntartásában, de az utóbbiak ugyancsak gondolkodnak a modellváltásban. Az átalakítás lehetőséget teremtett az egyetemek számára, és fontos szempont volt, hogy ezt ne külső kényszerként éljék meg. Mára minden modellváltó egyetem belátta, hogy az állam fenntartói és tulajdonosi szerepének az elveszítése nem jelenti az autonómia korlátozását, ellenkezőleg, szervezeti, intézményi, pénzügyi és akadémiai szabadsággal jár együtt. Hogy mi történik a modellváltó egyetemekkel, az rendkívül fontos az egész ország nemzeti kultúrájának újratermelődése szempontjából is, nem elfedve, hogy a nagy tudományegyetemek a saját régiójukban a legnagyobb foglalkoztatók.”

Nyitókép: Földházi Árpád

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.