Budapestre jön Macron: felemelt mutatóujj és baráti jobb?

2021-12-13 07:01:00

Írta: Greczula Levente László
Feltűnő időpontban, a német kormány megalakulása és a francia EU-elnökség kezdete közötti napokban érkezik Budapestre Emmanuel Macron: Franciaország, s hazánk és a V4-ek között több ügyben érdekazonosság áll fenn, ám nem várható a kritikátlan összeborulás sem.

Emmanuel Macronnak sűrű napjai vannak. Három hét, és Franciaország átveszi az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét, amire gőzerővel készül a külügyekért és európai ügyekért felelős apparátus. Régen nem töltötte már be ezt a fontos tisztséget Franciaország, de nem csak ezért kell kifogástalanul működnie mindennek ebben a hat hónapban.

Áprilisban választások lesznek Franciaországban, Macron pedig nem szeretne kiköltözni az Élysée-palotából,

ha nem muszáj – meg kell tehát mutatni, hogy vele az élen Frankhon képes proaktívan, a saját érdekeinek megfelelően alakítani az Európai Unió sorsát. És akkor még a németek is ott vannak.

A németek mostanában sokat járnak Párizsban. Szerdán hivatalba lépett Berlinben az Olaf Scholz vezette balliberális koalíciós kormány, az újdonsült külügyminiszter, a zöldpárti Annalena Baerbock másnapi, első hivatalos útja pedig rögtön a Quai d’Orsayre vezetett, francia hivatali partneréhez. Párizsba Baerbock egyébként repülővel ment, de ezt a német külügyminisztérium nem verte olyan nagy dobra, mint azt, hogy Brüsszelbe ezt követően már a Thalys gyorsvonattal utazott a Zöldek társelnöke.

Pénteken Olaf Scholz is célba vette a francia fővárost – ez afféle hagyomány a frissen beiktatott német kancellároknál, mint ahogy

Macron első hivatalos útja is Berlinbe vezetett.

De miért akarják a németek, hogy mindenki szélkerekeket építsen?

A két látogatás között volt egy lényegi különbség: Scholz és Macron nem merészkedtek túl az ilyenkor szokásos udvariaskodáson, Baerbock viszont nem szégyenlősködött, és belement a megbonthatatlan német–francia barátság jelenlegi egyik legfontosabb vitás kérdésébe, az atomkérdésbe is.

A pozíciók ebben a kérdésben már jó ideje tisztázottak: amíg a franciák továbbra is bíznak atomerőműveikben, sőt, újakat is szeretnének építeni, a németek a maguk részéről bezárják az összeset, és legszívesebben másokat is erre köteleznének. A hosszabb ideje zajló vitának az ad aktualitást, hogy Franciaország – és egy sor másik európai ország, köztük hazánk is – szeretné elérni, hogy az EU-ban a jövőben zöldenergiának számítson az atomenergia és a földgáz. Németország és mások viszont nem akarják, hogy az atompárti országok ilyen könnyen megússzák energiaszektoruk zöldítését. Meg is mondta Baerbock csütörtökön Párizsban:

„Németország ellenezni fogja Franciaország erőfeszítéseit”, legalábbis ami az atomenergiát illeti.

Ez nem olyan meglepő. A németországi atomerőművek gyakorlatilag a beüzemelésüktől kezdve erős társadalmi-politikai ellenszélben működtek, amit csak tovább súlyosbítottak a történelem súlyos atomkatasztrófái. Emlékezetes, hogy a német kormány éppen a fukusimai atomerőművet ért szerencsétlenséget követően döntött arról, hogy fokozatosan leállítja az országban működő reaktorokat. Ez nem független attól, hogy Németországban ekkor már kezdetét vette a megújuló energiaforrások tündöklése.

Brandenburgi idill: falucska szélkerekekkel. Fotó: PATRICK PLEUL / DPA-ZENTRALBILD / DPA PICTURE-ALLIANCE VIA AFP

Nem arról van szó, hogy a szélkerekek és a napelemek termelték volna a legtöbb áramot, hiszen ez még 2018-ban sem stimmelt: ekkortájt a németországi összes áramtermelésnek csak körülbelül 35 százaléka jutott a megújuló energiaforrásokra – vagyis kevesebb, mint a barna- és feketekőszénre együttvéve.

Az viszont biztos, hogy Németországban ekkorra már

egy egész iparág épült a berlini politikai osztály napelemekért és szélkerekekért való rajongására.

2020-ban például egy német cég, a GE-csoporthoz tartozó, fantáziadús nevű Wind Energy GmbH állította elő a világ legnagyobb összteljesítményű új szélerőműveit. Az alsó-szászországi vállalat által tavaly gyártott szélkerekek összesen 13,53 GW teljesítmény előállítására képesek – e mögött még a legnagyobb kínai gyárak eredményei is eltörpülnek. Németországban tehát elég jó biznisz szélkerekeket gyártani, az pedig mind ezeknek a vállalatoknak, mind pedig a német nemzetgazdaságnak jól felfogott érdeke, hogy minél több európai ország vásároljon német szélkerekeket (és napelemeket).

A nagy francia atombiznisz

Hasonló motivációi vannak a francia atompártiságnak is.

Franciaország valódi atomnagyhatalom az EU-n belül a maga ötvenhat működő atomreaktorával

(és az atomfegyvereivel, amivel szintén egyedülálló az Unióban).

A francia atomerőmű-építési boom a nagy olajválság után kezdődött, s Macron épp egy pár hete jelentette be, hogy a maga részéről szeretne új lendületet adni ennek. Ennek a döntésnek egy bizonyos francia vállalat biztosan nagyon örült: a többségében állami tulajdonú EDF. Az Électricité de France az egyik legnagyobb játékos nem csak Európa, hanem az egész világ atomenergia-piacán. A több mint ötven franciaországi reaktor mellett az EDF-csoportnak vannak atomerőművei az Egyesült Királyságban, Belgiumban, Kínában és az Egyesült Államokban is. (Az EDF egy ideig egyébként a magyarországi energiaszektorban is jelen volt, de mára mind a DÉMÁSZ-ban, mind a Budapesti Erőmű Zrt-ben szerzett részesedéseit eladta.)

Az állami energiagólem szempontjából nem lenne tehát utolsó, ha Franciaországnak sikerülne elérnie, hogy az atomerőművekkel előállított áramot is zöldenergiaként ismerje el az EU. Tekintve, hogy a francia atomreaktorok nagy része már igencsak benne jár a korban, az EDF-nek a következő évtizedekben is biztos bevételi forrást jelentene az új reaktorok építése – mind hazai, mind nemzetközi pályán.

Az atomenergia kontra megújulók-vitát végső soron Franciaországnak és Németországnak egymás ellen kell majd lemeccselnie, az EU egyelőre nem kíván határozottan állást foglalni a dologban. Frans Timmermans mindenesetre azt mondta, hogy

a Bizottság azokat az országokat is támogatni szeretné, akik az atomenergiát választják.

Macron Budapesten: baráti jobb és feltartott mutatóujj

Visszatérve Emmanuel Macronra, számára az „atomháború” szempontjából is kulcsfontosságú lehet a hétfői, budapesti hivatalos útja. Régóta tervezett vizitről van szó; ez lesz az első alkalom, hogy a francia köztársasági elnök meglátogatja hazánkat (Macron egyébként a régió összes EU-tagállamában járt már, Ausztriában és Romániában kétszer is – igaz, ezek a látogatások részben az osztrák és román tanácselnökségekhez köthetők).

Budapesten atompárti országok vezetőivel találkozhat a francia elnök,

hiszen Csehország, Szlovákia és hazánk is üzemeltet atomerőműveket, Lengyelország pedig támogatja az atomenergia zöldenergiává nyilvánítását. A leendő lengyelországi és csehországi atomerőmű-építésekben Franciaország is érdekelt. A budapesti V4+Franciaország-csúcs tehát akár az atompárti európai országok egy kisebbfajta dzsemborijaként is felfogható, de ennél azért többről is szó van.

Nem ez az első alkalom, hogy négyszemközt találkoztak: Orbán 2019-ben már járt munkaebéden az Élysée-palotában. Fotó: ARTHUR NICHOLAS ORCHARD / HANS LUCAS / HANS LUCAS VIA AFP

Macron végső soron erőt demonstrálni és körülnézni jön Budapestre.

Erőt demonstrálni, hiszen a francia elnök minden bizonnyal elmondja majd Orbán Viktornak, amit a miniszterelnök amúgy is tud: amíg Berlinben nem szedi össze magát a kancellária és a külügyminisztérium, addig az Európai Unióban Franciaország a főnök – sőt, akár még ezt követően is.

Ez hazánk szempontjából elsősorban azt jelenti, hogy a meglévő, nagyon egyértelmű nézetkülönbségek ellenére bizonyos kérdésekben elképzelhető együttműködés Párizzsal – ilyen például a migráció, vagy éppen az atomenergia ügye,

Macron viszont nem kíván Merkelt játszani,

és nem fogja az óvatos konszenzuskereső karakterét játszani. Vagyis hiába nagy a francia–magyar egyetértés atomenergia-ügyben és hiába vesz részt hazánk is a franciák Tacuba-hadműveletében, Párizs – ahogy azt korábbi háttérbeszélgetések során több francia beszélgetőpartnerünk is egyértelművé tette – egy fűszálat sem fog keresztbe tenni azért, hogy Magyarországgal szemben ne alkalmazzák a jogállamisági eljárást.

De Macron körülnézni is jön, hiszen nem csak Orbán Viktorral, Áder Jánossal és a visegrádi miniszterelnökökkel találkozik majd. Legalább ilyen lényeges lesz francia szempontból a magyarországi ellenzék különböző szereplőivel tartandó megbeszélés is, amelyen mások mellett Karácsony Gergellyel és Márki-Zay Péterrel is egyeztet majd Macron. Az ellenzéki miniszterelnök-jelölt iránt igen élénk az érdeklődés Franciaországban. A közelmúltban több nagy francia lap is foglalkozott a hódmezővásárhelyi polgármesterrel és kampányával, kiemelve, hogy Márki-Zaynak reális esélye lehet Orbán Viktor legyőzésére jövő tavasszal. Az pedig nem kétséges, hogy a külföldi vezetők mely jelölt győzelmét tartanák a maguk szempontjából, saját érdekeik mentén a kényelmesebb opciónak.