Európa elrablása 3. rész

2021-12-08 09:43:00

Bayer Zsolt
Mediaworks Hírcentrum
A leendő német csúcsminiszter azt írja, a hazaszeretettől mindig hányingere volt.

„Visszatért hát az egész sz…r, csak nem úgy, ahogy Marx gondolta, hanem éppen Marx, a jakobinusok és a bolsevikok képében. Még egyszer, hogy bevésődjék: a leendő német csúcsminiszter és alkancellár, Robert Habeck Lübeckből így vall önmagáról: »A hazaszeretettől mindig hányingerem volt. Soha nem tudtam mit kezdeni Németországgal, és máig sem tudok.« Értjük. Most már csak azt kell megértenünk, minek is lesz az alkancellárja és csúcsminisztere ez a nyomorult. Nos, saját hányingerének alkancellárját tisztelhetjük őbenne. S mint ilyen alkancellár és csúcsminiszter, haladéktalanul neki is lát elvtársaival együtt, hogy méltóvá tegye Németországot a saját hányingerére. Robert Habeck hányingeréről szól a 175 oldalas új »német« kormányprogram. Úgy tűnik, a németek visszapörgették az időt, hogy megleljék a pillanatot, amikor elrontották. S a hosszú kések éjszakájánál vélték felfedezni. Hogy tudniillik talán fordítva kellett volna, nem az SS az SA-t, hanem az SA az SS-t – mert Ernst Röhm legalább homoszexuális volt (állítólag). A legnagyobb baj pedig az, hogy a német küldetéstudat megmaradt. S ez eddig kétszer rombolta szét a világot. »Deutschland, Deutschland über alles« – énekelték a küldetéstudatos németek, s romba döntötték a világot előbb, aztán önmagukat. »Deutschland, Deutschland unter alles« – éneklik most a küldetéstudatos németek, s fel-feltörő hányingerrel döntik romba előbb a hazájukat, aztán a világot.

(...) De maradjunk a német példánál. Kelet és Nyugat, Ázsia és Európa, az antikok és barbárok világát közvetítve a német sose tudott annyira maga lenni, mint a három legérettebb európai nemzet, az olasz, a francia, és az angol. Ebből a közvetítésből származott Leibnitz, Goethe, a Humboldtok, Nietzsche és Rilke páratlan humanitása s a gens minorumból az a rengeteg német, aki haláláig se tudott végképp választani a porosz tiszti kard s egy latin földre pártolt önkéntes számkivetés közt. Ragyogó csillag az európai ember, de egy kicsit kirí a nemzeti együttesből. És ha túlteng valahol, egyenesen végzetes a hazai kultúrára. Tékozló fiú otthon, előkelő száműzött külföldön. (Ennyit Kessler gróf haláláról.)” Mi legyünk (maradjunk) büszke magyarok és aggódó európaiak. Hiszen mindig azok voltunk. S majd mi átvisszük a mi Európánkat a túlsó partra. A menekülő németekkel együtt. A többi pedig úgysem számít, semennyit sem.”

Fotó: MTI/EPA/Getty Images/Omer Messinger

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.