Hack Péter: Anarchiához vezetne, ha az ellenzék feles többséggel módosítaná az alaptörvényt

2021-12-06 12:51:00

Szalma György
Kontra
Nem kellene megvárni a pillanatot, amikor az erő dönt. Interjú!

„A neves jogászprofesszor teljes abszurditásnak tartja, hogy baloldali jogászok pártparancsra és az Európai Unió támogatásával azon dolgoznak, hogyan lehetne egy elsöprő népakaratot igénylő lépést elsöprő népakarat nélkül meglépni. »Jogállamot nem lehet jogállam ellenében építeni« – hívta fel a figyelmet a rendszerváltás óta érvényben lévő szabályra az ELTE jogi karának tanszékvezetője, aki szerint nem kellene megvárni a pillanatot, amikor az erő dönt. Interjúnk Hack Péterrel, a »formalisták« vezéralakjával.

Kontra: Hosszú hónapok óta zajlik a vita az ellenzéki térfélen arról, hogyan lehetne eltörölni az Alaptörvényt. A kérdés az előválasztási versengés egyik kiemelt témája volt. A napokban Márki-Zay Péter Fleck Zoltánt kérte fel, hogy dolgozza ki annak a jogi lehetőségeit, hogy az ellenzék feles parlamenti többséggel is új alkotmányt fogadhasson el. Ön mit gondol erről az ügyről?

Hack Péter: Végtelenül szomorúnak tartom ezt a diskurzust. Olyan emberek, akikkel korábban kifejezetten jó kapcsolatom volt, beleállnak egy olyan ügybe, aminek eredményeként az ország rosszabb állapotba kerülhet, mint amilyenben van.

Ez ugyanis alapjaiban áshatja alá a jogrendszert és a társadalmi stabilitást. Beláthatatlan következményekkel járhat az a folyamat, amit el akarnak indítani. Az igazi gondom az, hogy az alapfelvetésüket, miszerint egyszerű többséggel is lehet alkotmányt módosítani, azzal az érvvel támasztják alá, hogy a kétharmad csak egy formális szabály. Ez azonban alapvető tévedés.

Kontra: Azt gondolják, hogy a formális szabályokat törvényes úton figyelmen kívül lehet hagyni?

Hack Péter: »Formalisták«. Ezt a kifejezést használják ránk (Jakab Andrásra, Kassai Dánielre, Schiffer Andrásra és még sokan másokra), akik ellenezzük a feles többséggel történő alkotmányozást. Szerintük mi egy formális szabályt kérünk számon az alkotmányozás kapcsán.

A kétharmados szabály azonban nem egy formális szabály, hanem a parlamenti többség mögötti választói akaratot jelenti. A kétharmados többség nem sorsolással jön létre, a számot nem egy random generátor dobja ki, hanem a kellő számú választói támogatásra utal. Azt jelzi, van-e elegendő választó, aki támogatja az adott politikai szándékot.

Az egykori barátaim arra szeretnének megoldást találni, hogyan lehetne a választók akaratából alkotmányozni anélkül, hogy a választók azt kellő számban támogatnák. Ez egy abszurditás.”

Nyitókép: MTI/Czeglédi Zsolt

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.