Hatalmas vita volt a veszélyhelyzet meghosszabbításáról a Parlamentben

2021-11-30 19:58:00
A kormány meghosszabbította a veszélyhelyzetet 2022. június 1-ig, hogy jobban tudja kezelni az omikron-variáns okozta nehézségeket, az ellenzék aztán természetesen „felmondta a leckét”.

György István, a Miniszterelnökség államtitkára közölte: a javaslat 2022. június 1-ig hosszabbítja meg a koronavírus-járvány elleni védekezésről szóló törvény hatályát, így továbbra is rugalmasan lehetne válaszokat adni a járvány okozta nehézségekre. Hozzátette: ahogyan korábban, a szabályozási rendszer most is lehetőséget ad arra, hogy járványhelyzet intenzitásától függően a kormány kezdeményezhesse a veszélyhelyzetnek a törvény hatályvesztését megelőző megszüntetését.

Megerősítette:

a veszélyhelyzet meghosszabbítása nincs hatással a jövő évi országgyűlési választások, illetve országos népszavazások megtartására.

Közölte: a javaslat a veszélyhelyzet megszüntetéséig alkalmazandó átmeneti rendelkezéseket fenntartja. Ezek közül kiemelte, hogy továbbra is megkapják a diplomát azok, akik önhibájukon kívül nem tudtak középfokú nyelvvizsgát szerezni. Emellett – folytatta – a javaslat 2022. június 30-ig hosszabbítja meg a lejárt okmányok érvényességét, így fél évre előre ütemezhető lesz az okmánycsere időpontja.

Közölte azt is: meghosszabbodik az egészségügyi dolgozók utazási kedvezménye, ők a veszélyhelyzet megszűnése után még 14 napig ingyen utazhatnak. A veszélyhelyzet alatt szélesebb körben alkalmazott távmunkavégzési szabályokat pedig a normál jogrendbe emelik át.

Fidesz: kiszámíthatóságot teremt a javaslat

Kara Ákos, a Fidesz vezérszónoka a javaslatot azzal indokolta: a koronavírus új variánsai eddig nem tapasztalt gyorsasággal terjednek világszerte, ezért elengedhetetlen a hatékony és kiszámítható védekezés. Ezért kéri a kormány a rendkívüli jogrend meghosszabbítását 2022. június 1-ig, de amennyiben a járványhelyzet lehetővé teszi, akkor kezdeményezni fogja a veszélyhelyzet előbbi megszűntetését – közölte.

Jelezte: különleges jogrend fennállása nem befolyásolja a választások, illetve az országos népszavazás megtartását. Úgy értékelt:

azért sikerült eddig is jól kezelni a járványhelyzetet, mert az ország összefogott,

az egészségügyi dolgozók helytálltak és jól szervezett kormányzati döntések születtek. Még egy nagy közös erőfeszítésre van szükség, hogy az oltások elegendő számával véglegesen legyőzzük a koronavírust – fogalmazott.

DK: sokadszor gombolja újra a Fidesz a rendeleti kormányzást

Varga Zoltán, a DK vezérszónoka a javaslatot úgy értékelte: ez „sokadszori újragombolása” a Fidesz rendeleti kormányzásának. Szerinte ugyanis

a kormányoldal „rákapott az intézményesített korrupció törvényerőre emelésének ízére”,

arra, hogy a veszélyhelyzet alatt szabad kezet kap bármire, ami „egy meghatározott érdekkörnek sok milliárdot fial”. Így – folytatta – a veszélyhelyzeti törvényt „lobogtatva” nem kell parlamenti vita, hanem akár „felcsúti dácsa ebédlőjében” is lehet dönteni százmilliárdokról és emberek sorsáról.

Szerinte a javaslat megalázó az Országgyűlés intézményére, aláássa a demokráciát, illetve annak „maradványait”, és „legyalulja” az önkormányzatokat. A kormány járványkezelését a képviselő „kritikán alulinak” nevezte. Hangsúlyozta: az egészségügy a tönk szélén áll, létszámhiány van, a kórházak adóssága újra „horribilisra duzzadt”, nőnek a várólisták, és Magyarországon négyszer annyian halnak meg Covidban, mint az európai átlag.

Szerinte az oltási kampány is azt mutatja, hogy a magyarok oltáspártiak,

csak nem bíznak a kormányban, félnek, hogy adataikat „Kubatov-lista-szerű adatbázisban” tárolják.

KDNP: A rendkívüli felhatalmazás a gyors és hatékony döntéshozatalt segíti

Nacsa Lőrinc (KDNP) hangsúlyozta: a rendkívüli felhatalmazás arra szolgál, hogy gyors és hatékony döntéseket tudjon hozni a kormány, melyekkel a magyar emberek egészségét és biztonságát garantálni tudja, mert a járványhelyzet napról napra változik. A kamuvideókra és a keleti vakcina betiltásra vonatkozó határozati javaslatra utalva azt mondta:

az ellenzék állandóan csak akadályozta a védekezést.

Arra is kitért, hogy bár független képviselőkkel, de van egy olyan párt az Országgyűlésben, akik oltásellenes hangokat hallatnak.

Nacsa Lőrinc kiemelte: azért volt helyes a kormány járványkezelése, mert az operatív törzsre, illetve az abban ülő szakemberekre – virológusokra, járványügyi szakemberekre, orvosokra, kórházigazgatókra – hallgatott. Közölte: az oltási akció első hetében 784 ezer ember kapta meg a vakcinát. Külön örömét fejezte ki, hogy 96 ezren döntöttek az első oltás felvétele mellett.

Hangsúlyozta: az iparűzési adót nem elvonja a kormány, ez az összeg nem folyik be a központi költségvetésbe, hanem ott marad helyben a kis cégeknél. Hozzátette: a kormány nem engedi meg azt, hogy a baloldali önkormányzatok adókat emeljenek. A KDNP vezérszónoka frakciója támogatásáról biztosította a javaslatot.

MSZP: csődöt mondott a kormány járványkezelése

Tóth Bertalan (MSZP) arról beszélt: Európában és a világon az egyik legmagasabb a járvány miatti halálozás Magyarországon. Több mint 34 ezer ember halála jelzi, hogy

a kormány járványkezelése megbukott, ehhez nem kellett volna rendkívüli felhatalmazást kérni

– tette hozzá. A szocialisták vezérszónoka ismertette az MSZP által benyújtott módosító javaslatot. Ebben azt szeretnék kizárni, hogy a kormány a veszélyhelyzetre való hivatkozással a választásra irányuló törvények szabályaitól rendeletben eltérjen, valamint azt, hogy ne alkothassanak választással kapcsolatos szabályokat, amelyek a választási eljárást – különösen a kampánytevékenységet, a véleménynyilvánítást, a gyülekezést, a közérdekű adatok megismerését, a sajtó szabadságát, vagy a választójog alapját képező nyilvántartásokat – befolyásolják. Hozzátette:

a veszélyhelyzet ideje alatt a választásra irányuló szabályok elfogadását négyötödös többséghez kötnék.

Ezzel a kormány tanúbizonyságot tehetne arról, hogy nem élnek vissza a felhatalmazással – emelte ki. Tóth Bertalan közölte: a szocialisták nem támogatják a veszélyhelyzet meghosszabbítását.

LMP: a kormányt terheli a felelősség a tragédiákért

Keresztes László Lóránt (LMP) úgy fogalmazott: a kormányt terheli a felelősség azokért a tragédiákért, melyeket a magyar családok éltek meg, és azért a helyzetért is, amelyet a magyar gazdaság és a társadalom kénytelen elviselni. A korlátozó intézkedéseket számon kérve kétségbe vonta azt, hogy az elmúlt hetek-hónapok elmaradt lépéseinél a kormányt az egészség védelme motiválta volna.

Felszólalásában arról is érdeklődött, hogy

milyen prognózisokkal számol a kormány, és a helyi döntéshozók miért nem kapnak részletes statisztikákat, települési lebontottsági adatokat.

Az LMP vezérszónoka szerint a kormány nem élt, hanem visszaélt a korábban kapott felhatalmazással, és „brutális megszorító intézkedéseket” hozott. Keresztes László Lóránt szerint amikor az önkormányzatoktól vesznek el pénzt, közvetlenül a magyar embereket károsítják meg. Jelezte: az LMP-frakció nemmel fog szavazni a javaslatra.

Jobbik: rétestésztaként nyúlik a veszélyhelyzet

Lukács László György (Jobbik) arról beszélt, a sokszori meghosszabbítás miatt rétestésztaként nyúlik a veszélyhelyzet,

Orbán Viktor veszélyhelyzetből veszélyhelyzetbe kormányozza az országot”,

de eközben nem a probléma felszámolására koncentrál, hanem saját hatalmának politikai céljai szerinti átszabására. Példaként a közérdekű adatigénylés nehézségeit említette, hozzátéve, a kormányzat nyilvánvalóan arra törekszik, hogy „semmit ne lehessen látni a járványkezelésből”. A képviselő kiemelte: azokban az országokban, ahol sikeres volt a helyzet kezelése, folyamatos és őszinte kommunikáció zajlott a témában.

Hozzátette: miközben rendszeresen az ellenzéket vádolja a kormányoldal vakcinák elleni kampányolással, a Fidesz által nagy arányban nyert legszegényebb járásokban a legalacsonyabb az oltottak aránya.

Független: hazudnak a járványról

Dúró Dóra független képviselő arról beszélt: semmi nem úgy lett, ahogyan ígérték korábban kormányoldalon. Idézte Orbán Viktor áprilisi ígéretét, amely szerint

nem lesz kötelező az oltás, a vírus pedig „lepattan” a beoltottakról,

vagy Gulyás Gergely szintén tavaszi közlését, hogy nem kell majd harmadik oltás, akárcsak szakemberek azon kijelentéseit, hogy nem lesz negyedik hullám, 5-6 millió oltottnál kialakul nyájimmunitás.

Dúró Dóra hangsúlyozta: senkinek nincs hosszú távú tapasztalata az oltásokról, se arról, hogy a vakcinák védenek-e a most felbukkant legújabb variáns ellen, így jogos, ha valaki nem olttatja be magát, hanem „más módját választja a védekezésnek”. Felvetette, a járványban elhunytaknál sokkal többen áldozatai a szegénységnek, a depressziónak vagy a karantén alatti elhízásnak, a szűrővizsgálatok elmaradásának.

Szószóló: szükség van a hosszabbításra

Szolga József horvát nemzetiségi szószóló arról beszélt: szükség volt és van a veszélyhelyzeti jogrend meghosszabbítására, hiszen a kiemelkedően eredményes oltási program dacára a járvány negyedik hulláma is elérte az országot.

Fontos, hogy a kormánynak lehetősége legyen hatékony és gyors döntéseket hozni ebben a helyzetben.

Mindenkit arra kért, éljen az oltás nyújtotta védelemmel.

Független képviselő

Szél Bernadett (független) szerint a Fidesz-KDNP a veszélyhelyzetet arra használta, hogy gátlástalanul kiszolgálja a kormány hatalmát és oligarcháit. Arra használják, hogy teljesen kiiktassák az ellenzéki kontrollt, a maradék átláthatóságot is elveszik – mutatott rá.

Szóvá tette, hogy a magas költségen beszerzett, majd lejáró PCR-teszteket most elégetik. Eközben egy öttagú család a tesztelésért 100 ezer forintot kénytelen fizetni – jegyezte meg. Kritizálta a kormányt, amiért szerinte titkolja többek között, hogy milyen arányban vannak a kórházban, lélegeztetőgépen lévők közül az oltottak és az oltatlanok.

Ez a történet nem szól másról, minthogy azt csinálhassanak, amit akarnak

– mondta. Járvány van, veszélyhelyzet van, de amit Önök csinálnak, az szégyen – fogalmazott.

MSZP: a kormány hadjáratot folytat az önkormányzatok ellen

Varga László (MSZP) azt mondta: a kormány a járvány elleni védekezést „lepelként használta” az önkormányzatokkal szembeni hadjárat lefolytatására, ez azonban az emberek elleni hadjárat is. Arra hivatkozott: a kormány a veszélyhelyzet időszakában az önkormányzatok iparűzési adó bevételeinek egy részét és a gépjárműadó egészét elvette.

Fidesz: semmilyen hadjáratot nem folytat a kormány

Kara Ákos (Fidesz) kijelentette: semmiféle hadjáratot nem folytat a kormány az önkormányzatok ellen. Hozzátette: az ország minden pontján töretlenül fejlődnek a települések. Szerinte egy kivétel van,

Budapest, ezért a baloldalnak „a saját háza táján” kellene sepregetnie.

LMP: a kormány visszaélt a rendkívüli jogrenddel

Keresztes László Lóránt (LMP) azt vetette fel: a kormány a járvány időszaka alatt olyan intézkedéseket hozott, amelyeknek nem volt köze a védekezéshez. Ilyen volt szerinte a Fudan egyetem ügye és a magyar egyetemek „kiszervezése” is.

Zárszó

György István államtitkár zárszavában úgy értékelt: az ellenzék a vitában „felmondta a leckét”, nem a javaslathoz kapcsolódtak a hozzászólások. Elképesztőnek nevezte a független Apáti István és Dúró Dóra hozzászólását és visszautasította állításaikat.

Arra hívta fel figyelmet: amíg volt oltakozó, addig Magyarország az európai átlag elején volt, majd 5,5 millió főnél volt az „üvegplafon”, „ezt szép lassan toljuk fel a fejünk fölé”. Elmondta: a meghosszabbított oltási akcióhéten eddig közel 900 ezer ember kapott vakcinát. Visszautasította, hogy a kormány ne nyilvánított volna részvétet az elhunytak miatt. Jelezte: Magyarország az átlag halálozás tekintetében Európa közepén van.

(MTI)

Nyitókép: Budapest, 2021. november 30.
Szavaznak a képviselők a gyermekvédelmi tárgyú népszavazásról az Országgyűlés plenáris ülésén 2021. november 30-án. Az Országgyűlés elrendelte a kormány által a gyermekvédelmi törvény elfogadása után kezdeményezett népszavazást.
MTI/Kovács Attila