Hazánk az egyetlen tagállam, ahol javult a zsidóság biztonságérzete – Köves Slomó a Mandinernek

2021-11-28 14:17:08

Írta: Kacsoh Dániel
Érzékelhető egyfajta véleménydiktatúra, amely sok évszázados, évezredes tradíciók és vallási értékek megélését igyekszik ellehetetleníteni – véli az EMIH vezető rabbija, aki a ma kezdődő hanuka kapcsán nyilatkozott lapunknak. Köves Slomó beszélt a Tett és Védelem Alapítvány által készített európai előítéletesség-kutatás tapasztalatairól is.

Idén november 28-tól december 6-ig ünnepli a zsidóság a fény ünnepét, a hanukát. Az EMIH – Magyar Zsidó Szövetség több fővárosi és vidéki helyszínen is fényt gyújt, a köztereken felállított hanukiákon, mind a nyolc napon.

„A gyertyagyújtás immár nem csak a budapesti városképnek, hanem az ünnepi időszaknak is természetes részévé vált, a többségi társadalom is számontartja. A zsidó identitás nyilvános megélése szempontjából ez talán az elmúlt harminc év egyik legnagyobb sikere. Fontos ugyanis számunkra, hogy a zsidó identitás ne csupán a sorsközösség tudata mentén, hanem a pozitív közösségi élményeken és a valláson keresztül is megélhető legyen” – mondta a Mandinernek Köves Slomó, az EMIH vezető rabbija.

Felidézte: amikor 1998-ben először helyeztek el hanukia gyertyatartókat közterületekre, sokan nem tudták, miről is van szó. Még az akkori zsidó vezetők között is voltak, akik félve óvtak ettől, tartva az antiszemita reakcióktól. Ma már a legtöbben az ünnepről is tudnak valamit, az állami vezetők is küldenek köszöntőt ebből az alkalomból. Szerinte ez óriási előrelépés.

A többségi társadalom vallási értékeket fontosnak tartó részének is könnyebb élő viszonyt kialakítani a kereszténységgel sok közös vonást mutató, értékeit őrző zsidó közösséggel – folytatta a vezető rabbi, megjegyezve, szokták mondani:

ha egy zsidó saját hagyományát nem tiszteli, nehezebb ezt a környezetétől is elvárni.

Ezért is fontos, hogy ne próbáljuk rejtegetni értékeinket és tradícióinkat, s ebben Magyarországon, a hanuka nyilvános megélésének hatalmas szerepe van.

Félrevezető kiemelés a Telex részéről

„Magyarország dobogós az antiszemitizmusban, a nyugat-európai muszlimokéval vetekszik az itthoni zsidóellenesség” – ezzel a címmel számolt be a Telex a napokban a Köves Slomó által alapított Tett és Védelem Alapítvány részben kormányzati támogatással megvalósuló, európai szintű kutatásáról. A vezető rabbi szerint ez a kiemelés félrevezető, nem tükrözi hűen az egyébként úttörő felmérés legfontosabb megállapításait, ráadásul a hangzatos címben megfogalmazott állítás nem megalapozott. „A nyugat-európai muzulmánok előítéletességének a teljes magyar társadalom előítéletességével való összevetése alapjaiban szakmaiatlan, mert az európai országokban nincs hivatalos nyilvántartás a polgárok vallásáról, így a szóban forgó kutatásban résztvevő, magukat muzulmánnak vallókról alkotott kép nem tekinthető reprezentatívnak a nyugat-európai muszlimok egészére nézve. Arról nem is beszélve, hogy a zsidó közösség számára tényleges biztonsági kihívást jelentő szélsőséges muszlimok aligha vesznek részt egy ilyen kutatásban.”

Kifejtette, tizenhat országban végeztek előítéletesség-kutatást, és ennek eredményeit két másik mutatóval: az antiszemita atrocitások számával és a zsidó közösség biztonságérzetéről végzett korábbi kutatásokkal vetették össze. „A vizsgálat meglepő eredményt hozott. Jelesül, hogy nincs egyenes összefüggés a többségi társadalom előítéletessége és a zsidó közösség biztonsága között. Például Nyugat-Európában a bevallott antiszemita érzület össztársadalmi szinten jellemzően lényegesen kisebb, mint mondjuk Európa keleti felében, így Magyarországon, mégis, ott tízszer, tizenötször több az atrocitás.

Az is figyelemreméltó, hogy hazánk az egyetlen uniós tagállam, ahol javult a zsidó közösség biztonságérzete az elmúlt tíz esztendőben,

miközben az összesített előítéletesség tekintetében az első öt-hat között van” – részletezte Köves Slomó

Szerinte az antiszemitizmus kérdéséhez mindenekelőtt a zsidó közösségek biztonsága szempontjából érdemes közelíteni. Azt pedig, hogy egy érzékeny témában végzett komplex kutatás egy elemét a kontextusból kiemelve clickbaitként, pláne politikai fegyverként használják, kifejezetten károsnak tartja.

A rabbi szerint az átfogó európai kutatás azért is volt fontos, hogy országonként egyedileg meg lehessen határozni, mely eszközökkel kell fellépni az antiszemitizmussal szemben. Ott, ahol az antiszemitizmus biztonság-politikai probléma más eszközökre van szükség, mint ahol inkább a nézetek szintjén van jelen.

Generációs projekt az előítéletesség felszámolása

Azon országok közül, ahol számottevő zsidó közösség él, évről-évre messze Magyarországon történik a legkevesebb antiszemita atrocitás. Mindettől függetlenül nem kis probléma, hogy hazánkban a társadalom 35-40 százaléka azonosul valamilyen szinten antiszemita nézetekkel. Az antiszemita előítéletesség felszámolása generációs projekt, hosszú távú tervezést igényel. Köves Slomó szerint örömteli, hogy a jelenlegi kabinet ennek megfelelően egy stratégia mentén látott munkához ezen a téren.

A Tett és Védelem Alapítvánnyal együttműködve, a magyar kormány régóta foglalkozik a probléma kezelésével, beemelte az Alaptörvénybe és a Btk-ba is a holokauszt tagadásának tilalmát, ez a bírói gyakorlat része lett, bevonta a zsidó szervezeteket az iskolai tankönyvek tematikus felülvizsgálatába, ennek megfelelően változtatott a Nemzeti Alaptanterven is.

Visszatérve a hanukára: Köves szerint komoly eredmény, hogy

Magyarországon a vallását az öltözetén keresztül is vállaló zsidó embert szinte meg sem nézik az utcán,

ami évtizedekkel ezelőtt szinte elképzelhetetlen volt, ahogy az EU bizonyos részein ma is az. Az EMIH ebben a folyamatban fontos szerepelt vállalt, részben a nyilvános, közéleti személyiségek meghívásával zajló köztéri gyertyagyújtások megszervezésével is.

„Az ember könnyebben fogadja el azt, amiről tud, amit ismer. És talán már Nyugat-Európában is látják, sőt értékelik, hogy Magyarország Európában már ebből a szempontból – mondjuk úgy – egy menedék” – fogalmazott, hozzátéve, hazánkban a kifejezetten jó közbiztonság ettől függetlenül is elismerésre méltó.

Az ünnep üzenetéről szólva elmondta: a közösségi és vallási értékeinkért sokszor harcolni is kell, akár a fősodorral szemben. A szír-görög hódítók a zsidó vallás gyakorlását akarták betiltani, s bár az akkori zsidó vezetők egy része ebben közreműködött velük, a Makkabeusok szembeszálltak, kivívták a szabadságukat, „őrizték a lángot”.

A zsidó bölcsek szerint akkor kell igazán fegyvert fogni, amikor a hitet, a lelkedet akarják elvenni. Ez a zsidóságtól függetlenül is érvényes üzenet – hangsúlyozta. Ma természetesen mások a viszonyok, mint az ókorban, de érzékelhető egyfajta véleménydiktatúra, amely sok évszázados, évezredes tradíciók és vallási értékek megélését igyekszik ellehetetleníteni – bár nem a fizikai erőszak, hanem a társadalmi nyomásgyakorlás eszközeivel. Ez napjainkban komoly kihívást jelent, az ünnep pedig a kiállásra és az értékeinkhez való ragaszkodásra hívja fel a figyelmet.

Nyitókép: Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) vezető rabbija beszédet mond az első hanukagyertya meggyújtása előtt a nyolcnapos zsidó vallási ünnep, a hanuka előestéjén a szentendrei Lázár cár téren 2019. december 22-én (MTI/Kovács Attila)