Újrahasznosított hullámtörők – Így küzd a kontinens a koronavírussal

2021-11-28 07:13:58
Változatos eszközökkel, de a korábbiaknál jóval nagyobb rutinnal veszi fel a harcot az elharapódzó járvánnyal szemben hazánk és egész Európa. Körképünk.

Konopás Noémi és Veczán Zoltán írása a Mandiner hetilapban.

Bár sokan remélték, hogy elkerülhető lesz, mégsem lett: teljes valójában itt a negyedik hullám, a meredeken felfelé futó szakaszát tapossuk. Az utóbbi bő egy hónapban több mint tízszeresére ugrott az új fertőzöttek száma Magyar­országon: október első hetében naponta átlagosan 700 körüli koronavírusos beteget regisztráltak, november közepén ez a szám 9000 körül mozgott, s volt olyan nap, amikor a 11 000-et is meghaladta. Folyamatosan nő a kórházban ápolt betegek száma is, a legfrissebb adatok szerint több mint 6500 covidos szorul ellátásra, közülük nagyjából 650-en vannak lélegeztetőgépen. Október elején ennek a tizedéről szóltak a statisztikák. Ezzel párhuzamosan az áldozatok száma is növekszik: október közepén átlagosan 10 beteget veszítettünk el naponta, november közepén volt olyan nap, amikor 178-an haltak meg a vírus következtében.

Hazánkban feleannyian szorulnak kórházi kezelésre, mint a harmadik hullám csúcsán”

Ha a mostani hullámot összehasonlítjuk a másodikkal és a harmadikkal, azt láthatjuk, hogy a napi új esetszám már most megközelíti a harmadik hullám idején tapasztalt rekordot. Ám ez a szám a legkevésbé meghatározó a negyedik hullámban, nem is lehet csak erre alapozva következtetéseket levonni. Egyrészt azért, mert az újonnan regisztrált betegek száma függ az elvégzett tesztek számától, másrészt vannak, akik – főleg a már oltottak – enyhe tünetekkel vagy tünetmentesen esnek át a betegségen, emiatt sokszor nem is jutnak el a tesztelésig, tehát a statisztikába sem kerülhetnek be. Sokkal fontosabb adat a kórházban ápoltak és a lélegeztetőgépen lévők száma. A második hullám csúcsán nagyjából 8000, a harmadikban pedig több mint 12 000 beteg volt kórházban, jelenleg az utóbbihoz képest feleannyian szorulnak kórházi kezelésre – ám szakértők szerint messze még a tetőzés. A lélegeztetőgépen lévők száma a második hullám tetején 660 körül volt, a harmadikén nagyjából 1500, jelenleg pedig nagyjából 650. A halálozások számának hétnapos mozgóátlaga egyelőre szerencsére messze elmarad a harmadik hullám adataitól.

Járókelők egy bécsi bevásárlóutcában november 19-én. Az osztrák kormány november 22-étől egyelőre tíz napra teljes országos lezárást rendelt el. <br> Fotó: MTI / AP / Lisa Leutner

A fő különbség a mostani és a korábbi hullámok között, hogy a második hullám lefelé ívelő szakasza – nagyjából idén január – óta egyre többek számára vált elérhetővé a vakcina, ma pedig bárki napokon belül megkaphatja, ha regisztrált, sőt utóbbira az oltási akcióhét alkalmával, november 22. és 28. között nem is lesz szükség. Bár mindenki által elérhető az oltóanyag, a beoltottak száma nem olyan régen érte el a 6 milliót, közülük pedig körülbelül 5,789 millióan vették fel a második vakcinát. Ez az átoltottság csak az uniós középmezőnyhöz elég: az Our World in Data oldal adatai szerint a magyarországi lakosság 62,4 százaléka kapta meg az első vakcinát, az uniós átlag 69,7 százalék. A két oltást felvevők aránya a 60 százalékot érte el, ami szintén elmarad az európai uniós átlagtól, ami 66,3 százalék. Az EU átoltottsági listáját Portugália vezeti 89 százalékos aránnyal, utána következik Málta, majd Írország és Spanyolország; minket Észtország, Csehország, Szlovénia, Lengyelország és Koszovó követ. A romániai, a bulgáriai, valamint az ukrajnai és a moldovai lakosság átoltottsága a 40 százalékot sem haladja meg.

Európában egyelőre Portugáliának sikerült teljesítenie a vágyott 90 százalék körüli átoltottságot”

Az európai országok közül egyelőre Portugáliának – világszinten az Egyesült Arab Emírségeknek és Szingapúrnak – sikerült teljesítenie a vágyott 90 százalék körüli átoltottságot. Ilyen mértékű immunizációra lenne szükség ahhoz, hogy megállítsuk és akár eltöröljük a föld színéről a nagy fertőzőképességű delta variánst. Mint ismeretes, az eredeti, vuhani vírus terjedési üteme, reprodukciós rátája 2,5 volt, ami azt jelenti, hogy egy ember majdnem három másiknak adhatta át a fertőzést. Ennek akár a háromszorosát is képes produkálni a most terjedő variáns, egy ember akár nyolc másikat is képes megfertőzni. A vágyott állapottól még a fejlett országok többsége is messze van, hát még a szegényebb államok: Afrikában mindössze 6,6 százalékos a mindkét vakcinát felvevők aránya. Minél kisebb az átoltottság, annál gyorsabban terjed a vírus, és minél tovább tart a pandémia, annál jobban mutálódik a kórokozó. Minél több variáns kerül elő, annál erőteljesebben fertőznek, és annál nehezebb lesz megállítani a gyilkos kórt – nyilatkozta Jakab Zsuzsanna, az ENSZ Egészségügyi Világszervezetének főigazgató-helyettese az Inforádió Aréna című műsorának.

Hollandiában heves tiltakozások robbantak ki a korlátozások miatt, az emberek gyújtogattak, a rendőrség a tömegbe lőtt <br> Fotó: Reuters Marketplace

Oltatlanok, gyengülő oltások, áloltottak

Nehezíti a helyzetet, hogy a vakcina hatékonysága folyamatosan, fél év elteltével pedig drasztikusan csökken. A legnagyobb veszélyben értelemszerűen az oltatlanok vannak, de jó eséllyel már azok sem védettek, akik egyetlen oltást vettek fel, azt is fél éve vagy még korábban. Sajnos megbecsülhetetlen azoknak a száma, akik érvényes védettségi igazolvánnyal rendelkeznek, ám a második oltásukat nem vették fel. Ahogyan azt sem tudjuk, hányan vannak, akik hat hónapnál korábban kapták meg a második dózist, és a védettségük megkophatott. Nem beszélve azokról, akiknek van védettségi igazolványuk, ám nem oltással, hanem pénzért szerezték. Mint arról a Mandiner beszámolt, az idén orvosi korrupció gyanúja miatt induló 25 büntetőeljárásból 17 esetében nem merült fel hálapénz átadására utaló adat, ezek legjellemzőbb elkövetési formája a védettségi igazolvány jogosulatlan megszerzésére irányuló tevékenység volt. Megsaccolni sem tudjuk, hány esetre nem derült fény.

A Moderna-szer hatékonysága csökkent a leglassabban”

Visszatérve a vakcinahatékonyságra: egy amerikai kutatásból az látszik, hogy a három vizsgált oltóanyag – a Modernáé, a Pfizeré és a Janssené – nagyjából egyenlő mértékben védett a fertőzéstől, ám ez a védettség vakcinánként eltérő gyorsasággal veszített erejéből. Fél évvel később a Moderna-szer hatékonysága csökkent a legkevésbé, 89-ről 58 százalékra, a Pfizer készítményéé 87-ről 45 százalékra esett, a Janssen-vakcina hatékonysága pedig 86-ról 13 százalékra zuhant. A közel 800 ezer amerikai veterán adatait elemző tanulmányt a Science című tudományos folyóiratban publikálták, és a nagyszámú kutatás is egyértelműen azt mutatja, hogy a két vakcinával immunizáltak sem dőlhetnek hátra. Mindezek miatt tehát azoknak, akik négy hónapnál régebben kapták meg az előző oltásukat, a harmadik dózis felvételét ajánlja a Nemzeti Népegészségügyi Központ.

Jutalmak és restrikciók

Mivel az oltási hajlandóság csökken, ösztönözni próbálják a lakosságot a vakcina felvételére, főleg az első két dózis beadatására. Tavasszal és nyáron még juttatásokkal – Szlovákiában például százezer eurós vakcinalottóval, Szerbiában huszonöt eurónyi pénzjutalommal – igyekeztek oltásra motiválni. Egyik módszer sem emelte jelentősen az oltottak számát, Szlovákiában és Szerbiában a lakosság átoltottsága csupán 46 százalékos. Érthető tehát, hogy a jutalmazás helyett mára jóval keményebb eszközökkel kénytelenek lépni az országok.

Rendőr ellenőrzi a vendégek védettségi igazolványát egy étteremben az északnyugat-franciaországi Saint-Malóban. <br> Fotó: AFP / Jean-Francois Monier

A legbátrabb ország címét kétségtelenül Ausztria nyerte el a múlt héten azzal, hogy először az oltatlanoknak vezetett be kijárási korlátozást: november 15-e óta a 2 millió oltatlanra vonatkozó restrikció célja, hogy a kontaktusok csökkentésével elkerüljék a kórházak túlterhelését; majd az intézkedést tíz napra kiterjesztették az egész országra, beleértve az oltottakat is. Előre közölték azt is, hogy a korlátozást indokolt esetben ugyanannyi idővel meghosszabbíthatják. Sőt, megléphetik azt, amit a többi európai ország nem mert: február elsejével kötelezővé tervezik tenni az oltást. Alexander Schallenberg kancellár meg is fogalmazta: „egészen világosan az a célom, hogy az oltatlanok oltakozzanak, és ne legyenek miattuk bezárva az oltottak”. Maradva térségünknél, Szlovákia is bekeményített: aki nincs beoltva, attól a legfertőzöttebb járásokban a munkába menetel során negatív koronavírustesztet vagy oltási igazolást kérnek – ha ezt nem tudja teljesíteni, nem kap fizetést. A fertőzöttség függvényében egyes körzetekben betiltották a tömegrendezvényeket is.

A legbátrabb ország címét kétségtelenül Ausztria nyerte el: jön a kötelező oltás”

A csehek inkább a tesztelésben bíznak, az összes, 1,4 millió közoktatásban tanuló gyereket tesztelik kétszer, november 22-én és 29-én. A lengyelek a távolságtartás erejére esküsznek, na meg a maszkhasználatra, s létszámkorlátozásokkal igyekeznek elérni, hogy a beltéri rendezvények szellősebbek legyenek. Németországban ugyancsak a fertőzések meredek emelkedése miatt az éttermek és a bárok látogathatóságát korlátozták azok esetében, akik nincsenek beoltva, vagy nem estek át a betegségen.

Nagyobb felbontásért kattintson jobb egérgombbal a képre, majd válassza a „Kép megnyitása új lapon” opciót!

Az újabb lezárások sorát egyébként Észak-Európa, azon belül Hollandia kezdte meg múlt előtti pénteken az unió nyugati felén, a nem létfontosságú üzletek és az éttermek már este hétkor bezárnak. Mark Rutte miniszterelnök arra kérte a lakosságot, aki teheti, dolgozzon otthonról, emellett maszkviselésre kötelezték mindazokat, akik nyilvános zárt térbe lépnek. Svédországban százfősnél nagyobb rendezvények látogatásához kell a védettségi igazolvány, egyébiránt a szabályozások lazák maradtak. Dániában visszavezették a szeptember elején félretett, a magyar védettségi igazolványhoz hasonló funkciót betöltő, a betegségen való átesettséghez, oltáshoz vagy friss negatív teszthez kötött digitális egészségigazolvány használatát, amely nélkül bizonyos nyilvános események nem látogathatók, a maszkot viszont nem erőltetik. Belgiumban a védettségi igazolvány visszavezetése mellett ismét kötelezővé tették a maszkhasználatot a tömegközlekedési eszközökön, zárt szolgáltatóipari egységekben, rendezvényhelyszíneken, sőt még a szabadtéri rendezvényeken is.

Latin-Európa is lépni kényszerült. Spanyolországban nem erőltetik a védettségi igazolványt, viszont szigorúan veszik a maszkhasználatot, ahogyan Portugáliában is elsősorban erre támaszkodnak. Franciaországban a maszk csak a tömegközlekedésre kell, cserébe minden mozdulatnál kérhetik a védettségi igazolványt. Olaszországban szintén ez a helyzet, emellett a magyarhoz hasonlóan a munkavállalók irányából közelíti meg a kérdést, nekik október közepe óta kell rendelkezniük igazolvánnyal.

Mindeközben – egy hónappal karácsony előtt és már a síszezon elején – a beutazás is nehézkesebbé vált a schengeni övezetbe, és az egyes országok közötti utazásnak is szigorodtak a feltételei; ismét egymást listázzák az államok a fertőzöttségi ráta szerint. Van, ahol ez csak az oltatlanokra vonatkozó extra karanténszabályokban merül ki – mint Németországban –, másoknál az oltottakra is vonatkoznak korlátozások: Franciaországban például a korábbi 72 óránál nem régebbi helyett most 24 órán belüli negatív tesztet kérnek tizenhat uniós országból, köztük a hazánkból érkezők utazóiktól is. Egyéb csoda híján valószínűleg az ünnepi nagy utazásokat is ezek vagy még szigorúbb szabályok fogják beárnyékolni.

Oltás a munkáért

Ami a hazai helyzetet illeti, egyelőre a kötelező munkahelyi oltás elrendelhetőségének bevezetésével igyekszik felpörgetni a számokat a kormány. Ezzel nem mindegyik munkáltató él: az államigazgatás és az iskolák igen, az államhoz így-úgy köthető Mol és Richter szintén, a kiskereskedelmi láncok, mint például a Tesco és a Lidl kijelentette, hogy nem tervez ilyesmit. A jelek – és a Századvég makrogazdasági üzletágának vezetője – szerint számos összetevő befolyásolja a döntést. Mint Regős Gábor a Mandinernek kifejti, átfogó képet még nehéz adni arról, hogy melyik ágazatban milyen döntés született vagy születik, hiszen sok cég még most határoz vagy most gyűjti az információkat. Természetesen a társaságok helyzete abból a szempontból is eltér, hogy mennyire tudnak home office-ban működni, milyen mértékben követeli meg a munkavégzés a személyes jelenlétet, a munkavállalók egy légtérben tartózkodását vagy ügyfelekkel való nagyszámú találkozását. Szintén befolyásoló tényező lehet a döntéshozó személyes véleménye, hogy mennyire tartja fontosnak az oltást, illetve az is, hogy az adott munkahelyen mekkora az átoltottság: ahol alacsony százalékban vannak oltatlanok, ott az intézkedésnek nincs érdemi hatása, ahol viszont túl sok az oltatlan, ott az a veszély fenyeget, hogy a működést a nem elégséges számú munkaerő veszélyezteti. Az is elképzelhető, hogy lesznek vállalatok, amelyek az oltatlan munkaerő átcsábításával próbálnak majd előnyhöz jutni, vagyis azzal, hogy más, az oltást kötelezővé tevő cégektől szipkázzák el az embereket – fogalmazott.

Kijevben metrókocsit fertőtlenítenek november elején. Ukrajna felnőtt lakosságának negyven százaléka vette fel a védőoltás legalább egy adagját. <br> Fotó: AFP / Supinsky

Összefoglalva elmondható, hogy a kormányok és a hatóságok jóval nagyobb rutinnal nyúlnak a járványkezeléshez, új ösztönzőket és eszközöket is bevetve, a második-harmadik hullám felfutására jellemző pánikhangulat egyelőre nincsen sem hazánkban, sem Európa többi országában. Végtére is mindeddig jelentősebb korlátozások nélkül, egy ötször-hétszer fertőzőbb vírusmutációval együtt érték el a fertőzöttségi ráták a tavaly őszi hullámra jellemző értékeket, ami ugyancsak az oltás fontos szerepét bizonyítja.

Nyitókép: Shutterstock 

***