Konzervatív adattröszt – Tizenöt éves a Nézőpont Intézet

2021-11-26 17:39:01
Mi nem titkos munkát végző szervezet vagyunk, a politikai elemző üzenetek megfogalmazása a küldetésünk – mondja a közvéleménykutató vezetője. Mráz Ágoston Sámuellel beszélgettünk.

Baranya Róbert írása a Mandiner hetilapban.

2006 tavaszán, túl az újabb baloldali győzelmet hozó országgyűlési választáson a Navracsics Tibor csapatában dolgozó Mráz Ágoston Sámuel egy kutatói műhely létrehozásának ötletével rukkolt elő. Ehhez az újdonsült képviselő-frakcióvezető segítségét kérte, ő pedig támogatta az elképzelést. „Korábban ösztöndíjasként láttam, hogyan működnek Németországban az ilyen politikaközeli alapítványok, ez adta az ötletet” – mondja a kezdetekről Mráz. A tervet tettek követték, így nyáron létre is jött a cég, amelyet először még Látókör Intézetnek akartak keresztelni, aztán a Nézőpont Intézet nevet adták neki.

A társaság első tulajdonosa és egyben vezérigazgatója Győri Tibor volt, Mráz Ágoston Sámuel kutatásvezető lett. A Nézőpont először elemzéseket gyártott, igazi antréját a nyilvánosságban egy szakértői kormányra és tagjaira vonatkozó javaslat jelentette, amellyel a 2006. őszi önkormányzati választás után rukkolt elő – amikor az őszödi beszéd miatt forrongó ország államfője, Sólyom László bizalmi szavazás megtartására szólította fel Gyurcsány Ferencet.

„Nem gondoltuk komolyan, hogy Gyurcsány lemondana, de abban a kiélezett helyzetben ez látványos ötletnek tűnt” – eleveníti fel a történteket Mráz Ágoston Sámuel. A Nézőpont szakértői kormányának élén egyébként Bihari Mihály, az Alkotmánybíróság elnöke állt, aki némi meglepetésre nem utasította el az ötletet, azt azonban leszögezte: az Ab-elnöki és a kormányfői posztot nem tudná egyszerre ellátni.

Leépítés helyett építkezés 

„Mi nem titkos munkát végző szervezet vagyunk, a kezdetektől igyekszünk részt venni a nyilvánosságban, a politikai elemző üzenetek megfogalmazása a küldetésünk” – jelenti ki Mráz, hozzátéve, hogy mint cég egyéb megrendelésekkel, kutatásokkal, tanácsadással is foglalkoznak. Az intézet igazán csak 2007 nyarán kezdett el közvélemény-kutatással foglalkozni, ezt a profilt erősítette 2010-ig, amikor is a választás után sokan távoztak, szerepet vállalva a kormányzati munkában.

A megcsappant létszámmal a tevékenységek leépítése helyett építkezni kezdtek, és alapítottak két céget, a Kutatópont Kft.-t és a Médianéző Kft.-t. Ekkor vette át a vezérigazgatói posztot Mráz Ágoston Sámuel. „Elkezdtünk professzionális módon foglalkozni a médiafigyeléssel, kitöltve egy űrt, hiszen ilyen szolgáltatással senki nem foglalkozott korábban, pedig a politikának szüksége lett volna rá” – magyarázza. A médiafigyelési, -elemzési munkát olyannyira komolyan vették, hogy 2018-ban az Observert is hozzávásárolták a cég portfóliójához.

A Nézőpont hírösszefoglalói vezető döntéshozóknak készülnek, így Orbán Viktor asztalára is kerül ilyen”

A szerteágazó tevékenység a médiatartalmak feldolgozásától a trendek feltérképezésén keresztül a napirendelemzésig sok mindent felölel. A Nézőpont hírösszefoglalói vezető döntéshozóknak készülnek, Orbán Viktor miniszterelnök asztalára is kerül ilyen.

Nagyobb felbontásért kattintson jobb egérgombbal a képre, majd válassza a „Kép megnyitása új lapon” opciót!

Véleményalapú adatok, adatalapú vélemények

Ebből is adódik a kérdés: okoz-e problémát, hogy kormány­közeli cégként jelennek meg? Mráz szerint nem létezik olyan, hogy független, még ha a baloldali kutatócégek igyekeznek is annak beállítani magukat. „Nincs értelme a beskatulyázás ellen küzdeni, mi nem is tesszük, nyíltan vállaljuk, hogy azonos az értékrendünk a kormányéval” – szögezi le. Ezzel együtt arra törekednek, hogy az elköteleződés „gondolkodásuk tisztaságát és kutatásaik megbízhatóságát” ne befolyásolja. „Nem az a bajunk, hogy jobboldalinak tartanak minket, hanem hogy nincs tisztázva: a nagybetűs szakma és az úgynevezett »függetlenobjektívek« valójában baloldaliak” – fogalmaz.

Előttük a kutatói szakma csak adatokat publikált, az ő újításuk az volt, hogy egyszerre kutatták és értelmezték őket. Ehhez a hozzáálláshoz aztán felzárkózott a baloldal is. „Büszkén vállaljuk, hogy mi adatalapú véleményeket képviselő cég vagyunk” – hangsúlyozza a társaság vezetője. Megjegyzi: sokszor az a benyomásuk, hogy ezzel ellentétben a baloldal véleményalapú adatokat publikál.

Mráz szerint nem létezik olyan, hogy független, még ha a baloldali kutatócégek igyekeznek is annak beállítani magukat”

A közvélemény-kutatást szintén igyekeztek profibbá tenni. „Bár elég sok banánhéj van egy kutatásban, törekszünk őket azonosítani és azon dolgozni, hogy ne csak a szépet lássuk meg, hanem hogy szembesítsük magunkat a rideg valósággal” – mondja Mráz.

A Nézőpont vezetője nem tartja különösebb problémának, hogy az utóbbi időben megsokasodtak a kutató- és tanácsadó cégek, hiszen nem árt a verseny. Azt azonban már visszásnak véli, hogy a versengés sokszor médiahatékony üzenetek közlésében és módszertani szimplifikációkban merül ki. Úgy jelennek meg például kutatások, hogy nincs megjelölve, milyen mintán, hány ember megkérdezésével készítették őket. „A szakma feladata lenne kiszűrni ezeket és felállítani sztenderdeket, alapelveket, de mi hiába tettünk erre többször kísérletet, nem volt rá fogadókészség a túloldalon” – fejti ki.

Nem könnyű a közvélemény-kutatók élete

A közvélemény-kutatások megbízhatósága kapcsán hangsúlyozza: egy ilyen felmérés a jelen állapotot tudja vizsgálni, a prognózis csupán szakmai becslés lehet. Épp a 2019-es önkormányzati választás eredménye mutatta meg, hogy akár egy hét alatt megváltozhat a választói attitűd, jöhet egy „game changer”, egy, a teljes játékmezőt átalakító esemény. A Nézőpont a választás előtt egyértelműen Tarlós István győzelmét mérte, de az utolsó héten számukra is kiderült, hogy ez földindulásszerűen megváltozik. Kaptak is hideget-meleget Karácsony Gergely győzelme után. Az utóbbi három országgyűlési választás alkalmával viszont a top háromban voltak: az utolsó publikált kutatásaik beigazolódtak, utána már nem változtak a választói preferenciák.

Fotó: Földházi Árpád

Az adatfelvételi módszertanban Mráz szerint nem lehet feltalálni a spanyolviaszt, viszont a kontrollban tudtak újítani. Szigorúan ellenőrzik például, hogy az adatfelvétel tényleg a kijelölt címen zajlott-e. A telefonos lekérdezésük pedig már tizennégy éve, a hívásközpontjuk létrehozása óta internetes alapon működik.

Nem könnyű tevékenység a közvélemény-kutatás – mondja a cégvezető. A rendszerváltozáshoz kapcsolódva volt egy időszak, amikor bíztak az emberek a közvélemény-kutatókban, de aztán hamar el is múlt. Az igazi változás azonban az, hogy minden felgyorsult, ma már nem lehet fél óránál hosszabb kérdőívekkel megkeresni az embereket, mert nem lehet tovább lekötni a figyelmüket.

Mráz szerint az időközben nonprofit alapítványt is létrehozó Nézőpont Csoport már megtalálta a saját útját, és a jövőben sem tér le róla. A stratégia továbbra is az adatalapú gondolkodásra, a véleményalkotásra és a médiajelenlétre épül. Nem hagyományos agytrösztként, hanem adattrösztként működnek, és erre törekednek a jövőben is.

Ezzel együtt reagálni kell az új kihívásokra – teszi hozzá a cégvezető. Egyrészt iszonyatos sebességgel változik a médiaszerkezet, közben pedig rengeteg, a valóságtól elszakadt, tényalap nélküli állítás, divatos szóhasználattal fake news jelenik meg a közvéleményben. „Ezért még nagyobb figyelmet kell arra fordítani, hogy tényalapú érveket tudjunk felmutatni” – hangsúlyozza Mráz Ágoston Sámuel. Ebben pedig a kutatás és a statisztikai adatok ismerete és helyes értelmezése kulcskérdés.

Orbán sokkal népszerűbb, mint 2008-ban
Tizennégy év után a Mandiner részére megismételte az egykor a Heti Válaszban megjelent kutatását a Nézőpont. A józan ész választása címmel megjelent felmérésben arra kereste a választ az intézet, hogy a választópolgárok szívesen látnának-e fontos közéleti tisztségben bizonyos megnevezett embereket. Az idő múlásának Orbán Viktor a nyertese: akkor 44, ma 59 százalék nyilatkozott mellette. Kövér László egy centivel sem lépett arrébb másfél évtized alatt, Varga Mihály enyhén vesztett támogatásából, de a baloldalon még mindig ő a legnépszerűbb fideszes, az ellenzékiek 21 százaléka kedveli. A nosztalgiázó kutatás vesztese a 2008-ban miniszterelnök Gyurcsány Ferenc, az akkori 23 százalékos mélypontról még rontott is: 13 százalékon áll. A 2010 előtti baloldali vezérkarból mások sem lehetnek büszkék az adatukra.

Nyitókép: Földházi Árpád