Nem várható nagy törés a cseh választás után

2021-11-02 07:02:00
Paradox helyzet: többségében jobboldali, az eddiginél is konzervatívabb cseh kormány jöhet, de ha valóban a méregzöld Cseh Kalózpárt kapja a külügyi tárcát, az még okozhat kellemetlen perceket többek között a magyar kormánynak is.

Veczán Zoltán írása a Mandiner hetilapban

 

Teljes KO: Andrej Babiš miniszterelnök megbukott, Miloš Zeman államfő beteg, Prága kihátrál az Orbán Viktor vezette közép-európai szövetségből, és ezzel a V4 is súlyát veszti – ilyen és ehhez hasonló prognózisok követték a csehországi választás zűrzavaros heteit.

A politikában nagyvállalkozóként 2011-ben az Elégedetlen Polgárok Akciójának (ANO) megalapításával színre lépő Babiš 2013 óta kormányzati tényező, 2017-ben kisebbségi kabinetet alakíthatott, 2018-ban pedig győzelme után egy meglehetősen színes koalícióval állt az ország élére, amely szociáldemokrata, radikális jobboldali és kommunista támogatással működött. Mindezzel együtt sarkosan konzervatív, bevándorlás­ellenes, EU-szkeptikus politikát vitt,

és erősen támogatta a visegrádi országok szövetségét az unión belül

– nem véletlenül nevezte Orbán Viktor az egyik legnagyobb harcosnak a Lidové noviny lapban, amikor a választás előtti héten meglátogatta kollégáját. Babiš kampányában kijelentette, amíg ő a miniszterelnök, megvédi a nemzet szuverenitását Brüsszeltől, és nem enged be bevándorlókat. Azt is megjegyezte: az EU-nak köszönetet kellene mondania Orbán Viktornak a határkerítésért.

A tüntetésekkel, bizalmatlansági indítvánnyal és kisebbségi kormányzással megvert ANO a közvélemény-kutatások szerint győzelemre állt, de végül az ellenzék szempontjából szerencsés időpontban kibuktatott Pandóra-iratok, illetve Babiš bennük leleplezett franciaországi ingatlanügyei elegendők voltak ahhoz, hogy a ténylegesen a kormányfő ellenében megalakuló Együtt (Spolu) párt­szövetség 27,8 százalékot szerezzen, legyőzve a 27,1 százaléknyi voksot begyűjtő ANO-t.

Az Együtt – amely a Polgári Demokrata Párt (ODS), a Keresztény és Demokrata Unió – Csehszlovák Néppárt (KDU-ČSL) és a liberálkonzervatív Hagyomány-Felelősség-Prosperitás (TOP 09) szövetségéből jött létre – koalícióra lép a harmadik helyezett Kalózok–Polgármesterek választási szövetséggel. Együtt 108 mandátumot, azaz többséget szerezhettek a 200 fős képviselőházban. Babiš szövetségesei épphogy nem érték el az 5 százalékos küszöböt, a radikális jobboldali Szabadság és Közvetlen Demokrácia (SPD) pedig 10 százalék alatt végzett.

A kialakult Együtt – Kalózok–Polgármesterek koalíció arra kérte az elnököt, hogy előbbi legerősebb pártjának vezetőjét, Petr Fialát bízza meg a kormányalakítási tárgyalások megkezdésével. A történetben újabb csavar, bár valószínűleg csak lassítja a folyamatokat, hogy Miloš Zeman államfő tényleg rossz állapotban van, a szenátus alkotmányügyi bizottsága megállapította, hogy a köztársasági elnöki jogkörök átruházhatók a kormányfőre, azaz Andrej Babišra, s az alkotmány vonatkozó, 66. cikkelyéről még a régi parlament fog dönteni – ennek kapcsán a miniszterelnök még a botrány kitörése előtt sietett megnyugtatni a politikusokat, hogy nem töri kezét-lábát az államfői jogkörök gyakorlásáért.

Közben felröppentek sajtóhírek a várhatóan megalakuló ötpárti kormány összetételéről s ezzel együtt a lehetséges irányvonalakról is. Például arról, hogy bármennyire örvendenek is a kormányváltásnak sokan, az új kabinet valószínűleg nem fog radikális irányváltást végrehajtani, már ami a külpolitikát illeti.

A kormány talán még konzervatívabb lesz a Babiš-félénél,

biztosan nem fogja engedélyezni az azonos neműek házasságát vagy a tömeges migrációt, az euroszkepticizmus pedig éppúgy átjárja a vezető Polgári Demokrata Pártot és Petr Fialát, mint Babišékat – foglalta össze a helyzetet egy, a cseh belpolitikára jól rálátó forrásunk. Szerinte Fiala nem túl karizmatikus, viszont tényleg konzervatív, nem csak a jobboldali kitűző a baloldali pártok zakóhajtókáján, pártja emellett az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) frakciójában foglal helyet az Európai Parlamentben. De az Együtt másik két pártja és a Polgármesterek is inkább jobboldali, bár kevésbé szuverenista, az Európai Néppárt tagjaként inkább EU-konformista.

Emellett ott van még az erősen zöld és bevándorlás­párti elköteleződésű Kalózok – elnöke, Ivan Bartoš nemrég bírálta Budapest és Varsó politikáját a szokásos nyugati kritikákat ismételve, illetve Csehország „orbanizálódásától” óvott, noha mint azt a jobboldali politikai elfogultsággal nehezen vádolható Denník N portál megjegyzi, ugyanilyen látogatással erősítette Tony Blair munkáspárti brit miniszterelnök 2006-ban a szociáldemokratákat és Jiří Paroubek szociáldemokrata miniszterelnököt. A Kalózok nélkül, mint egy forrásunk fogalmaz, kevésbé lenne problémás fenntartani az egységet, ráadásul a négy mandátumukra egyáltalán nem lenne szükség a többséghez.

Mindenesetre a fókusz egyelőre a gazdasági reformokon van: az infláción, az energiaárak növekedésén és a cseh ipart kellemetlenül érintő Európai zöldmegállapodással szembeni küzdelmen. A lakosság zöme emellett sem a bevándorlókból, sem az euróból nem kér.

Időközben kiderült,

valószínűleg Jan Lipavský kalózpárti politikus vezeti majd a külügyi tárcát; kérdés,

ez mit jelent a közép-európai együttműködések és Brüsszel viszonylatában: talán teljes szembefordulást nem, de némi távolodást a V4-től igen, és esetleg néhány különösen kellemetlen megnyilvánulást a felszínen. Az erősebb párt azonban a polgári demokraták vezette Együtt, Fiala maga pedig az EP-vel szemben már 2018-ban kiállt amellett, hogy Magyarország ellen káros dolog bevetni a hetedik cikk szerinti eljárást, s később sem fogalmazott meg kritikát például jogállamisági alapokon. Így a cikkünk elején összefoglalt álláspontnál jóval árnyaltabb kép rajzolódhat ki a cseh politikát és a cseh–visegrádi vagy a cseh–magyar kapcsolatokat illetően.

Mindemellett pedig az is kérdéses, vajon meddig marad egyben az ötpárti Babiš-ellenes koalíció, amelynek tagjai között jelentős belső nézetkülönbségek is vannak, kormányzati tapasztalat pedig alig társul hozzá.

 

Nyitóképen: Győztes trió a választás estéjén: Markéta Pekarová Adamová (TOP 09), Petr Fiala (ODS) és Marian Jurečka (KDU-ČSL). Fotó: Reuters / Milan Kammermayer