Vissza a füstös szobákba – továbbra is Gyurcsányék a legerősebbek

2021-10-22 07:41:34
Hiába beszélnek egyesek megújulásról és ellenzékváltásról, az első előválasztási forduló nyomán egyértelmű a DK és a Jobbik fölénye; a többi párt megsínylette a vetélkedőt. Mérlegen az előválasztás.

Kacsoh Dániel írása a Mandiner hetilapban.

„Ha ezek aranyhoz nyúlnak, abból is alumínium lesz” – korholta névtelenséget kérő szocialista forrásunk saját pártvezetését Karácsony Gergely visszalépése kapcsán. Az MSZP, a Párbeszéd és az LMP által támogatott főpolgármester a második helyen végzett a baloldali előválasztás első fordulójában, meglepő módon mégis ő lépett vissza Hódmezővásárhely harmadik helyen végző polgármestere, Márki-Zay Péter javára. Az MSZP egy rövid időre le is fagyott a történtek hatására. A két kör között aztán következett egy személyeskedéstől és kommunikációs csörtétől sem mentes, bocsánatkérésekkel tarkított vetélkedés Dobrev Klára és Márki-Zay Péter között, melyet végül az utóbbi szereplő nyert meg. A győzelmet már egyes szocialisták, köztük 
a vezetők is vele együtt ünnepelhették.

A vasárnap este publikált eredmény szerint Márki-Zay a leadott szavazok 56,69 százalékát, Dobrev pedig 43,31 százalékát szerezte meg. Előbbi inkább Budapesten, utóbbi vidéken tudott érvényesülni. Hosszúra nyúlt győzelmi beszédében a budapesti Anker közben a Mindenki Magyarországa Mozgalom (MMM) alapítója egyebek mellett azt ígérte: „Ebben az új Magyarországban minden zsidót, meleget, cigányt, jobb- és baloldali embert szeretettel fogunk magunkhoz ölelni.”

Pórul járt MSZP, Momentum

A szónok ellenzékváltásról is értekezett, illetve arról, hogy az MSZP megtisztulását is segítette az előválasztás – miközben Tóth Bertalan társelnök éppen kényszeredett mosollyal tapsolt neki a színpadon. A közönség soraiban is ott voltak egyes szocialista politikusok, igaz, azok nem mentek el, akik a párt kései kiállása előtt nyilvánosan is Dobrev Klárát biztosították támogatásukról. Az MSZP vezetői ugyanis Karácsony velük nem egyeztetett visszalépése után napokig kivártak, hogy aztán Márki-Zayt válasszák. Úgy tudjuk, azután döntöttek hirtelen így, hogy megneszelték, az LMP-ben is hasonló lépésen gondolkodnak. Végül Ungár Péterék nem tették meg.

Márki-Zay Péter az előválasztás második fordulóját értékeli múlt vasárnap. Információink szerint a politikus meg akarja hekkelni a procedúra harmadik fordulóját, mert saját frakciót szeretne. <br> Fotó: AFP / Kisbenedek Attila

A szocialista tagságot erősen megosztotta a fordulat, az LMP-ben pedig árulásként értékelték a titokzatos támogatók jóvoltából százmilliós kampányt folytató Karácsony visszalépését. Mindezek után a főpolgármester látványosan ünnepelt a közös kormányfőjelölt mellett.

Aligha elhanyagolható körülmény, hogy a szocialisták ezzel elveszítették az utolsó aduászukat is, az ő hozzá­járulásuk a közösbe ugyanis kizárólag a „Karácsony-brand” volt. Ráadásul az előválasztási kampány idején újabb politikusaik, Molnár Gyula és Szakács László is dezertált a DK-ba. Ezzel folytatódott a Kiss László és Szaniszló Sándor kerületi polgár­mesterek által 2019 őszén elindított áramlás. Az LMP és a Párbeszéd közben szinte láthatatlanra zsugorodott – a Jobbik vezetése pedig egy Gyurcsányékkal kötött paktummal látta garantálhatónak a párt továbbélését. Érdemes megjegyezni: a 106 egyéni jelöltet is sokkal inkább háttéralkuk eredménye, mintsem a baloldali szimpatizánsok döntése nyomán választották ki.

Ami a Momentumot illeti, ott a pártelnök bukott el. Fekete-Győr Andrásnak a tagság nem nézte el a katasztrofális eredményt a listavezetői vetélkedőn, ami kvázi betetőzése volt a hírhedt Partizán-interjúval elinduló vesszőfutásának. A pártot a kezdetek óta vezető politikus kénytelen volt lemondani, helyét az újbudai körzetben a DK-s Gy. Németh Erzsébetet maga mögé utasító Orosz Anna veszi át, egyelőre ügyvezetőként, ám úgy tudjuk, vélhetően ő lesz a következő elnök. Az összefogás pártjai közül elsőként a Momentum állt be a második körre Márki-Zay mögé, így nem meglepő, hogy Orosz ugyancsak ott volt a színpadon vasárnap este, sőt ő kezdte a beszédek sorát, a pártja állapotát tekintve kissé ellentmondásos megállapítással: „Győztünk!”

Listaállítási dilemmák

Az MMM-vezető imázsát az utolsó héten többen is elkezdték építeni a baloldalon. „Sok baloldali nem látszik érteni az előválasztás igazi tétjét. Ez nem arról szól, hogy az ellenzék győzelme esetén kié lesz a politikai hatalom. Ez a kérdés ugyanis gyakorlatilag már az előválasztás első fordulójával eldőlt: nem a győztes miniszterelnöké, hanem azé a párté, amelyik majd a legnagyobb frakciót adja” – mutatott rá a 444 által közreadott publicisztikájában Ungváry Rudolf.

Az író szerint a legnagyobb frakciót egyrészt a DK és vele a baloldaliak, másrészt a Jobbik alkotja majd a jelenlegi ellenzék térfelén. Márpedig, mint tudjuk, a DK és a Jobbik hónapok óta lényegében együtt mozog. Csak két szimbolikus példa a kölcsönösségre: Dobrev Klára nem volt hajlandó megvonni a támogatását Ózd – azóta megbukó – karlendítő jobbikos alpolgármesterétől, Jakab Péter Jobbik-elnök pedig elsőként és látványosan borult ki Karácsony és Márki-Zay együttműködése miatt, Dobrev védelmében.

Azé a párté a politikai hatalom, amelyik majd a legnagyobb frakciót adja”

Ungváry szerint a frakció és párt nélküli Márki-Zay nem fog tudni kormányozni a DK és a baloldaliak nélkül. Ha kormányváltás lesz, utóbbiak fogják meghatározni a kabinet politikáját. Írásának lényege, hogy mivel valójában a DK az ellenzék vezető ereje, a baloldali tömb jobboldali jelöltjére való szavazás csupán taktikai eszköz az összefogás győzelme érdekében.

Fotó: AFP / Kisbenedek Attila

Az író nem maradt egyedül a gondolatmenetével. Előzőleg fia, Ungváry Krisztián történész értekezett arról, hogy ha nyer Márki-Zay, akkor sem biztos, hogy ő lesz a miniszter­elnök. Vagy ha ő lenne is, akkor sem áll majd módjában végrehajtani azokat az elképzeléseket, amelyekhez nem szerzi meg a baloldali pártok támogatását.

A két balos értelmiségit megelőzve vázolta az erőviszonyokat Bod Péter Ákos közgazdász is, amikor az ATV műsorában arról beszélt, hogy a kormányfőt majd a parlamenti többség fogja megválasztani. Tehát nincs közjogi jelentősége annak, hogy ki lesz a miniszterelnök-jelölt – fogalmazott. Az előválasztás első fordulója alapján az látszik, hogy ellenzéki győzelem esetén DK–Jobbik-többség várható.

Az első kettő után mindenesetre most következik a harmadik forduló az előválasztáson. Mégpedig a közös lista összeállítása, immár tényleg a „füstös szobákban”. Lapzártánkkor úgy értesültünk, ennek menetrendje még nem tisztázódott, a pártok először a közös október 23-ai seregszemlére készülnek, ahol a korábbi ígéretek szerint megünneplik az előválasztás eredményét. Alighanem mind a hat párt, illetve az MMM képviselői is szót kérnek majd, így némi tülekedés várható a színpadon.

Márki-Zay egyébként máris meg akarja hekkelni a listaállítási procedúrát, ugyanis saját frakciót szeretne az Országgyűlésben. Ez azonban csak úgy lehetséges, ha a pártok összedobják neki a kellő mennyiségű és befutó helyen szereplő képviselőjelöltet. Elvileg maga Márki-Zay a Párbeszéd-frakcióhoz csatlakozna 2022 tavaszán, legalábbis erre tett ígéretet az eljárás elején, a szabályok újraírásához pedig mind a hat párt egyetértése kell.

Úgy tudjuk, mivel a leendő lista­vezető most jól fut, nagy rajta a figyelem az ellenzéki nyilvánosságban, az önálló frakcióról szőtt álmai akár át is mehetnek a pártokon. Egy másik forgatókönyv szerint az MSZP-t, az LMP-t és a Párbeszédet, tehát a korábban Karácsony mögött állókat kérheti fel arra, hogy legyenek a politikai hátországa az Országgyűlésben. Ez azonban nem lenne racionális húzás, mert a 99 Mozgalom kvázi parlamenti verziója, illetve a három-négy formáció összeolvadása révén jelentősen csökkennek az érintettek megszólalási és anyagi lehetőségei. Forrásunk szerint ezért erre a forgatókönyvre igencsak kis esély van, így Márki-Zay számára marad az önálló MMM-csoporthoz szükséges politikusok összehalászása.

Dobrev Klára Veszprémben az előválasztási kampányban. A DK-sok úgy látják, ők és a Jobbik erősödött meg a versengésben. <br> Fotó: Reuters / Szabó Bernadett

Állítólag számolhat a Budapest 13. számú választókörzetében közös jelöltként induló Vajda Zoltánnal, aki egyelőre hivatalosan az MSZP-frakció felé tart, ám ő vezette fel Márki-Zay felszólalását a Karácsony-visszalépést követő első budapesti gyűlésükön.

A tárgyalóasztalnál a DK és a Jobbik az úr”

Bár az újdonsült listavezető korábban arról beszélt, nem ő állítja össze a listát, több informátorunk is utalt arra, hogy meggondolta magát. Csakhogy jelen állás szerint a tárgyalóasztalnál a DK és a Jobbik az úr, ahogy a többiek is vigyáznak a maradék befolyásukra, befutó helyeikre. „Emiatt valószínűleg jelentősen el fognak húzódni a tárgyalások. Arra is számíthatunk, hogy a most Márki-Zaytól elaléló, fiatal szavazók nem lesznek olyan jó véleménnyel róla, miután jobban megismerik a személyiségét. Lesznek még izgalmak” – vetíti előre a folyamatokra belülről rálátó forrásunk.

Gyurcsány üzeni: ők a legerősebbek

Visszatérve Márki-Zay Péter konzervativizmusára, a Század­vég szerint már politikai pályája kezdetén szövetséget kötött a baloldali erőkkel. A műhely emlékeztetett: a baloldal miniszterelnök-jelöltje szerint Gyurcsány Ferenc őszödi beszéde őszinte szembenézés, illetve nagyon határozott és kendőzetlenül őszinte beszéd volt. Márki-Zay a 2010 előtti korszakot lényegesen szabadabbnak ítélte a jogállam és a demokrácia szempontjából. Korábban megemlítette azt is, hogy Gyurcsány tapasztalatai, vitathatatlan pártépítési sikerei „segíthetnek Magyarországot keletről nyugatra átfordítani, a korrupciót végre közösen felszámolni, az országot gazdaságilag az unióhoz felzárkóztatni”. Nem éppen jobboldali álláspont.

„Márki-Zay Péter ambiciózus politikusként felismerte, milyen lehetőséget kínál számára a 2010 óta jelölthiányban szenvedő baloldal. Benevezett az előválasztásba, politikai karrierje előmozdítása érdekében szövetségre lépett azokkal a balliberális politikusokkal – Gyurcsány Ferenccel az élen –, akik hatalomra kerülésük esetén a jobbközép politikával homlokegyenest ellenkező irányba haladnának” – olvasható a Századvég elemzésében.

Fotó: AFP / Kisbenedek Attila

Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Csoport vezetője szerint a baloldalt sértett politikusok kibeszélése, a bejutó helyekért folytatott belharc és egy, az ellenzéket is megosztó miniszterelnök-jelölt jellemzi. „Hiába mond most bármit a DK a győztesről, biztosan tudható, hogy nem zárta szívébe a hirtelen a porondon termett vásárhelyi feltörekvőt” – fogalmaz az elemző. Szerinte inkább érdekből, mint lelkesedésből sorakoznak fel mögé a pártok. Úgy véli, a Márki-Zay-féle politikusok inkább üstökösök, nem állócsillagok.

A Demokratikus Koalíció szóvivője, Barkóczi Balázs az ATV-ben az erőviszonyokról azt mondta: ők erősödtek meg az előválasztási versengésben, a Jobbik mellett a DK tudta stabilizálni a pozícióit. Üzent maga Gyurcsány Ferenc is. Száz ellenzéki szavazóból negyvenhárom az egyetlen versenyben maradt párt, a Demokratikus Koalíció jelöltjére szavazott – összegzett. „Gyerekek, nem kell ezt szégyellni” – jegyezte meg a Facebookon közzétett videójában az exkormányfő, hozzátéve, valójában az ellenzéki pártok parlamenti helyekért küzdenek, és amennyiben a választáson ezek a pártok többséget szereznek, úgy „mi választhatunk kormányfőt”.

Röviden megjegyzem

Miután vasárnap este nyilván­va­lóvá vált, hogy miniszterelnök-jelölti kampányba kezd, a Fidesz hódmező­vásárhelyi szervezete Márki-Zay Péter lemondását követeli a polgármesteri posztról. A kormánypárt szerint időközi választást kellene kiírni 2022 áprilisára. Immár egyértelmű, hogy a városvezető Hódmezővásárhely helyett az országos politikát választotta – írták.

*** 

Ellenzékváltás? A legkevésbé sem! – Kacsoh Dániel írása a mandiner.hu-n

Nyitóképen: Karácsony Gergely visszalépése után a hódmezővásárhelyi polgármesternek kampányol. Az MSZP egy rövid időre lefagyott a történtek hatására. Fotó: AFP / Kisbenedek Attila