Európát magyar mintára kell megreformálni

2021-10-06 12:20:00
Orbán Viktornak igaza van, amikor az európai integráció lényeges reformját sürgeti. Az integráció ígérete az volt, hogy a kontinensből gazdasági nagyhatalmat formál, ehelyett zsibbasztó bürokráciára futotta, ami hanyatláshoz vezet – fogalmaz Christopher DeMuth, az amerikai Hudson Intézet szakértője.

Sándor Lénárd interjúja a Mandiner hetilapban.

Az elmúlt évtized felszínre hozta, hogy az Egyesült Államok mennyire megosztott az értékek terén. Sokan azt mondják, hogy tulajdonképpen két alkotmánya van, vagy legalábbis az alkotmány kétféle olvasata érvényesül. Ön hogyan látja ezt a növekvő szakadékot?
Félrevezető klisének vélem, hogy az amerikai politika polarizálttá vált. Ez ugyanis azt sugallja, hogy a politikánkat egyáltalán nem lehet keretek között tartani, mert a két párt egymással ellentétes, szélsőséges irányokba sodródott el. Valójában azonban az történt, hogy a Demokrata Párt erősen balra tolódott, miközben a Republikánus Párt lényegében ott maradt, ahol mindig is volt. A Biden-adminisztráció nyílt faji preferenciákat hirdet az amerikai pénzügyi és más üzleti szférában, az oktatásban, valamint megnyitotta a déli határokat több millió illegális bevándorló előtt. Ezek radikális szakítást jelentenek a hagyományos demokrata állásponttal. A 2020-as Biden-kampány viszont stabilitást, kiegyensúlyozottságot és a normalitáshoz való visszatérést ígért a Donald Trump elnöksége utáni időszakra. A republikánus oldalon ilyen jellegű jobbratolódás nem látható. A Trump-éra éveinek nagy politikai kilengései, mint például a bevándorlás és a kereskedelmi politika, illetve a Kínához való viszony, tulajdonképpen jócskán a hagyományos repub­likánus felfogás keretei között maradtak.

A Claremont Institute nemrégiben érdekes munkába kezdett: feltárja az amerikai életmód sajátos jellemvonásait. A megosztottság fényében lehet egyáltalán amerikai életmódról beszélni?
Történelmünk során az amerikai életmód számos változáson ment keresztül. Három sajátos jellemvonás azonban egészen az országalapítástól kezdve velünk él: az élni és élni hagyni attitűd, az esélyekbe és a kezdeményezőkészségbe vetett hit, valamint a patriotizmus. Az első kettő testesíti meg a szabadság és az egyenlőség eszményét, a harmadik pedig azt a lelkületet, amely ragasztóanyagként köt össze bennünket.

Mi okozza az eltávolodást ezektől az értékektől?
A jelenkor progresszív – woke – mozgalma úgy véli, hogy az amerikai életmód jellemvonásai hazugságokon és illúziókon alapszanak. Woke-nak lenni annyit jelent, mint tudatára ébredni annak a valóságnak, amelyet a szabadságról, az egyenlőségről és az esélyekről szóló szirupos beszéd valójában elleplez. A progresszívek az élni és élni hagyni elvet az identitáspolitikával szeretnék felváltani, amely a faji, a szexuális és más, a „gazdagokra” irigy kisebbségek sérelmeit és neheztelését galvanizálja. E célok szolgálata érdekében az előbb említett szabadságokat szeretné korlátozni. Végül pedig a határok kinyitásával és a történelmünk újraírásával – miszerint az valójában bűntettek sorozatának története – a progresszívek lerombolják az amerikai nemzetet, helyére pedig egy korlátok nélküli állami hatalom lépne.

Nyitóképen: Vaszary János: Aranykor (1898). Forrás: GettyImages / Christophel Fine Ar

Ez a cikk csak előfizetéssel rendelkező olvasóink számára elérhető. Ha van érvényes előfizetése, jelentkezzen be!

Bejelentkezés