Nincs új a nap alatt, jön Gyurcsány

2021-09-30 08:56:00

Veszprémy László Bernát
Mandiner
Az előválasztásos színjáték Gyurcsány kiváló trükkje volt arra, hogy ledarálja az ellenzék többi pártját.

Bár a kormánypárti média hónapok óta ismételi vészjósló prognózisát, miszerint az egész ellenzéki előválasztás a DK színjátéka, és mindegy, hova húzza a megvezetett ellenzéki az ikszet, a végeredmény úgyis Gyurcsány Ferenc lesz, talán mégis csak szükség volt a (rész)eredményekre, hogy megállapítsuk: ezeknek a „huhogóknak” és „gyurcsányozóknak” bizony igazuk volt.

A nem túl bonyolult képlet így néz ki: az előválasztás = DK = Gyurcsány.

A kép nyilván árnyalt olyan értelemben, hogy Orosz Anna és Tordai Bence is meg tudták verni helyi szinten a DK-s jelölteket, de pusztán a tény, hogy már ez is győzelemnek számít a többi ellenzéki párt soraiban, és hogy ezeken kívül a DK sikere szinte teljes és átütő, mindent elmond a magyar ellenzéki politika által az utóbbi tizenegy évben megtett vargabetűről. 

Talán senki sem lepődött meg azon, hogy a momentumos Fekete-Győr András teljesen lenullázta magát, a képességei olyan rosszak (lásd: Partizán-interjú), hogy egyes esetekben még ott sem tudott nyerni, ahol egyébként momentumos jelölt diadalmaskodott. Szerinte ez nem baj, mert megmutatta az új politikusi generációt (bocsánat, ez nem 2017-ben, a NOlimpia-kampány során történt?), bár most szavazatokra ezt nem sikerült beváltani.

Hogy egy politikus mi egyebet akarhat, mint szavazatokat nyerni, azt nem fejtette ki.

A konklúzió rövid és tömör: Fegyőrt még a saját szimpatizánsaik is alkalmatlannak tartják a miniszterelnöki pozícióra. Más politikus talán levonná a konzekvenciákat, de Fegyőr szerint az ötből ötödik hely is értékelhető győzelemként. Teljesítménye különösen gyenge annak tükrében, hogy a Momentum az EP-választásokon még a második legjobb teljesítményt elérő ellenzéki párt volt.

Még kevésbé meglepő, hogy Jakab Péter teljesen leszerepelt. A jobbikos politikus hónapok óta láthatja a fideszes mémvilágban, melyre bőszen szokott kommentelgetni, hogy őt egy bohócnak tartják, nemrég Orbán Viktor még személyesen is közölte ezt vele a parlamentben.

Talán csak ő lepődött meg azon, hogy ellentétben vele, a fideszes megjegyzés nem egy vicc volt:

ő tényleg csak asszisztensnek kellett a DK-s diadalokhoz.

Nem valószínű, hogy Dobrev közigazgatási tapasztalata és szofisztikált-ajróper megjelenése vonzotta el az embereket Jakabtól. A megoldás sokkal egyszerűbb: a falvakból nehézkes dolog volt leszavazni az előválasztáson, így Jakab már egy eleve vesztes játékba ment bele. Talán az utolsó pillanatig sem vette ezt észre, erre utalhat a tény, hogy a sértődött párt még eredményvárót sem rendezett.

Az előválasztásos színjáték Gyurcsány kiváló trükkje volt arra, hogy ledarálja az ellenzék többi pártját,

és nem kevés információt szerezzen saját pártja és vetélytársai szervezettségéről, az ellenzéki választók összetételéről.

A legutóbbi EP-választás, az önkormányzati választás, illetve a frissebb felmérések kijelölték a főbb ellenfeleket: korábban a Momentum tudott érdemben erősödni, Jakab Péter vidéken volt népszerű, Karácsony Gergely pedig a főváros országosan ismert, ellenzéki vezetője lett.

Az előválasztás mindenkit kiütött a nyeregből Gyurcsányon kívül: a Jobbikkal kötött, szentségtelen, szélsőjobbosokat és rasszistákat elfogadhatóvá tevő paktum a Momentum jelöltjeit szorongatta meg számos helyen; a falvakban kevés szavazási lehetőséggel rendelkező Jobbik-szimpatizánsok nem vették a fáradtságot, hogy leszavazzanak Jakabra, így az egyébként érdekes kísérletet jelentő, agresszív-baloldali retorikával élő jobbikos vezető kiesett a miniszterelnök-jelöltségért folyó versenyből.

Végül már csak Karácsony Gergely szerepe kérdéses, neki viszont nyilván a Medgyessy Péter-szerepet szánják: ha esetleg nyerne, például ha a meglepően jó eredmény hozó Márki-Zay Péter visszalépne a javára, Gyurcsány rövid időn belül bedarálná őt. Karácsony könnyen kontrollálható ember, gondoljunk csak arra, hogyan „békült ki” villámgyorsan Tóth Csabával, akiről korábban olyan értelmű hangfelvétel került ki Karácsonytól, miszerint akár meg is fenyegethette őt.

Az ellenzéki előválasztás szinte borítékolható eredményei csak megerősíthetik a konzervatív, nemzeti gondolkodású emberek félelmeit:

itt valóban a Gyurcsány-éra visszatérése fenyeget.

El fogják-e felejteni azok a választópolgárok, akik számára 2006 még meghatározó élmény volt, és esetleg a megszorítások és a szemkilövetések ellenében szavaztak a Fideszre 2010-ben, hogy ki is az a Gyurcsány Ferenc? Hajlandó lesz-e kockáztatni a magyar nép olyan, az átlagos magyar embert támogató vívmányokat, mint a CSOK, a babahitel, és az ország elemi érdekeit képviselő szuverenitás és a határfal? 

Ezek lesznek a fő kérdések 2022-ben, mert ne legyen illúzióink: sokkal egyszerűbb lesz beengedni a migránsokat, leépíteni a családtámogatásokat, lefeküdni a külföldi tőkének és eladósítani az országot, mint óvatos egyensúlyt teremteni szuverenitással, nemzeti-keresztény kultúrával, magyar népszaporulattal és anyagi jóléttel.

Ehhez valódi nemzeti politika kell, amilyet Orbán Viktor képvisel, és vállalni kell a konfliktusokat Brüsszellel, a globális médiával és annak kitartóival – Zuckerberggel, Jack Dorsey-val, na meg Sorossal – is. Kit képzeljünk oda a vártára 2022 után? Karácsonyt és az őt gúzsba kötő Gyurcsánynét? Vagy Orbán Viktort?