A delta vírusvariáns átírja az európai nyitási forgatókönyveket

2021-07-22 07:06:30
Rövid lesz a nyár Nyugat-Európában: alig csengett le a koronavírus-járvány harmadik hulláma, két hónappal később már aggasztó statisztikák jelzik, hogy itt a negyedik hullám.

Maráczi Tamás írása a Mandiner hetilapban.

Az utóbbi két hétben Európa több országában újra emelkedni kezdett a fertőzöttek száma, ami jelzi: küszöbön a koronavírus-járvány negyedik hulláma. A delta vírusvariáns megjelenése és a korábbi fertőzéshez képest erőteljesebb terjedése az oka a járvány újbóli, a nyári melegben szokatlan belobbanásának. Pedig sokáig úgy tűnt, hogy az európai forgatókönyvek optimista verziója valósult meg: a lakosság tömeges oltása, a korlátozó intézkedések és a járványra adott egyéb válaszok megtették jótékony hatásukat. Európában az élet június elején visszazökkent a régi kerékvágásba, és megindulhatott a nyári szezon – éppen időben, ezt követelte több iparág, hiszen egy újabb turisztikai időszak kiesése beláthatatlan gazdasági következményekkel járhatott volna; és ezt követelte a közvélemény is, az emberek többségének elfogyott a türelme, hosszú hónapok karanténmagánya után ezen a nyáron újra utazni, kimozdulni, fürdeni, nyaralni akart.

Bár a megbetegedések száma látványosan nő, a fertőzöttek sokkal kisebb százaléka kerül kórházba, és sokkal kevesebb az elhalálozás, mint korábban”

A vírus-vakcina versenyfutást sokáig az utóbbi nyerte, a forgatókönyv azonban felborult azzal, hogy az európai országokban is megjelent az először Indiában észlelt, a korábbinál sokkal fertőzőbb delta variáns. A fertőzöttek számának újbóli emelkedése azt mutatja, hogy az új változat gyorsabban terjed, mint amilyen mértékben az állami hatóságok az oltási kampánnyal növelni tudják a társadalmak immunvédelmét. A delta ellen kevésbé védenek a hagyományos vakcinák, így sok beoltott, de immunitását lassan elvesztő személy fertőződhet meg, s az új vírus ugyanúgy veszélyes a be nem oltottakra, ráadásul az általa kiváltott súlyosabb tünet­együttes miatt a fertőzöttek nagyobb eséllyel szorulhatnak kórházi ellátásra. Ez a prognózis, de az eddigi adatok alapján pozitív tendencia is látható: bár a megbetegedések száma látványosan nő, a fertőzöttek sokkal kisebb százaléka kerül kórházba, és sokkal kevesebb a fertőzöttek körében bekövetkező elhalálozás, mint a korábbi járványhullámok idején.

Európában tartanak az új hullámtól, de az intenzív osztályokra korábban nehezedő nyomástól már nem. <br> Fotó: MTI / AP / Moszkvai Hírügynökség / Denis Grishkin

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) július elején a következő védekezési módszereket ajánlotta a világ országai­nak a delta variáns visszaszorítására: az oltakozás felgyorsítását, a járványügyi korlátozások ismételt bevezetésének megfontolását és a társadalmi kapcsolattartás ideiglenes lazítását. Az egészségügyi hatóságok az új helyzethez való alkalmazkodás érdekében a már kétszer oltott, vagyis védett személyek úgynevezett emlékeztető, harmadik oltással való ellátását, illetve a be nem oltottak minél hamarabbi immunizálását javasolják. A romló statisztikák miatt, illetve a korábbi hullámok tapasztalatai alapján a kormányok egy része nem vár tovább, a nyitás után megkezdte a védőintézkedések, korlátozások fokozatos visszaállítását. A járványhelyzetet jól tükrözi, hogy egyre több ország vezeti vissza a területére érkezőknek a kötelező karantént, és egyre több ország már csak olyan beérkezőket fogad, akik védettségi igazolvánnyal bizonyítják, hogy megkapták az immunitást garantáló két oltásukat.

Hogy mennyire keresztülhúzta a nyári nyitási terveket a valóság, arra Nagy-Britannia a legjobb példa: az utóbbi napokban radikálisan romlottak a napi esetszámok, a napi ötvenezer új fertőzöttről szóló adat olyan szám, amilyet a harmadik hullám kezdetekor mértek. Most, hogy szigorítani kellene, a több hónappal ezelőtt beígért enyhítést készülnek végrehajtani a hatóságok: a maszkviselés nem lesz már kötelező a tömegközlekedési eszközökön – London ennek ellenére fenntartja a szigorítást –, kinyitnak a szórakozó­helyek, s oltási igazolvánnyal vagy negatív teszttel szabadon lehet majd láto­gatni őket.

Hollandiában hasonlóan kínos helyzet állt elő, de itt a járványhelyzet változásával korábbi döntései miatt Mark Rutte miniszterelnök magyarázkodásra kényszerült. A kormány április végén – részben az utcai tiltakozások hatására – eltörölte a három hónaposra tervezett éjszakai kijárási tilalmat, megnyíltak a szabadtéri kávéházak, éttermek, bárok, valamint a boltok, május közepén még az Eurovíziós dalfesztivált is megrendezték. Június végére elérték a teljes nyitást, de július elején a kormányfő a hirtelen megugró esetszám és az egészségügyi szakértők nyomására száznyolcvan fokos fordulattal új szigorításokat jelentett be, és bocsánatot kért a „rossz helyzetértékelés” miatt a „túl korai nyitást” illetően.

Hollandiában a járványhelyzet változásával korábbi döntései miatt a miniszterelnök magyarázkodásra kényszerült”

Németországban gyakorlatilag összeér a harmadik hullám lecsengése utáni lassú nyitás a delta variáns okozta júliusi esetszám-növekedéssel és az azzal járó szigorítási kényszerrel. Júniusban oldották fel a szabályozást, miszerint a szövetségi kormány éjszakai kijárási tilalmat és az oktatási intézmények bezárását rendelheti el, amennyiben a százezer lakosra jutó új fertőzések száma újra meghaladja a száz főt. A belföldi utazási korlátozások feloldását, az éttermek, színházak, edzőtermek nyitását az európai átlaghoz képest is későn lépték meg, viszont a szigorítás elkerülhetetlen, hiszen a német népességnek a 40-43 százaléka van átoltva, ami az agresszív vírus­variánssal szemben sérülékeny állapotot jelent.

Pfizer-vakcinával oltanak egy nyíregyházi oltóponton július elsején. <br> Fotó: MTI / Balázs Attila

Franciaországban májusban-júniusban fokozatosan feloldották az utazási korlátozásokat, a kijárási tilalmat, s engedélyezték a vendéglátóipari egységek és az oktatási intézmények újranyitását. A delta variáns által fertőzöttek száma azonban meredeken emelkedik, és az átoltottság terén nem állnak jól a franciák: csak kevesebb mint 40 százalékuk szerezte meg az immunitást. A kormány július közepén úgy döntött, hogy az egészségügyi dolgozóknak kötelezően be kell oltatniuk magukat, augusztustól pedig az üzleteket, bárokat, mozikat csak védettségi kártya birtokában lehet látogatni.

Van olyan ország, amely minden eszközt bevetett, és rekordgyorsan cselekedett, mégis ugyanolyan bajba került, mint mások: Izrael. A zsidó állam a Pfizer-oltóanyag gyors és nagy mennyiségű beszerzése révén tavaszra vakcina-mintaország lett: a lakosság többségének gyors átoltását követően a világ többi részét maga mögé utasítva már februárban elkezdte a részleges nyitást. Májusra-júniusra az élet teljes mértékben visszazökkent a régi kerékvágásba: elfelejtették a maszkot, a távolságtartási szabályokat, kinyitottak a hotelek, az éttermek, a szórakozóhelyek, a színházak, a mozik. Egészen addig, míg a delta vírusvariáns miatt jú­liusban újra drasztikusan emelkedni nem kezdtek a fertőzési számok – dacára annak, hogy a Pfizer-oltóanyagot tartotta a világ a „vakcinák királynőjének”. Jelenleg újra kötelező a maszkviselés a zárt terekben, és újra karanténba kerülnek az Izraelbe látogatók.

Dél-Korea volt a fegyelmezett járványkezelés ázsiai bajnoka: az egészségvédelmi korlátozások pontos betartása miatt júniusban a kormány az enyhítések mellett döntött, de néhány hét múlva újra romlani kezdtek a fertőzési mutatók. Egy hibát követtek el: nem tettek hangsúlyt az oltási kampányra, a lakosság nagy része nincs beoltva. A kormányzat most tüzet olt: visszaállította a maszkviselés, a szociális távolságtartás és az esti kijárási tilalom szabályait.

Oroszországban a teljes lakosság csupán 15 százaléka kapta meg a kettős oltással járó immunitást. Aggodalomra okot adó adat, hogy július közepén lakosságarányosan kétszer annyi fertőzöttet regisztráltak az országban, mint amennyit a harmadik hullám közepén, márciusban.

Ha már szóba került a lakosságarányos adat kifejezés, ez a mérési szempont önmagában beszédes látlelet egy állam járványügyi helyzetéről. Ez alapján a negyedik hullám küszöbén, július közepén Európában a legrosszabb napi fertőzési számokat produkáló országok Ciprus, Nagy-Britannia, Hollandia, Spanyolország, Málta, Portugália és Oroszország voltak.

Magyarország a  harmadik oltásban bízik
Magyarországon a harmadik járványhullám március közepén-végén tetőzött, és május végére fulladt ki; a lakosság kiemelkedő, az európai élbolyba tartozó átoltottsági arányának köszönhetően már áprilisban elkezdődhetett a fokozatos, szakaszos nyitás. A nyári szezon minimális óvintézkedések közepette kezdődhetett meg, hasonlóan a tavalyi nyárhoz, viszont a tavalyi ősz járványügyi hideg zuhanya idén már nem fenyeget: az átoltottság olyan fokon áll, hogy Magyarország különösebb félelmek nélkül várhatja a negyedik hullámot. A delta vírus már jelen van, de a hazánkban alkalmazott hat vakcina mindegyike hatékony ellenszernek bizonyulhat ellene, ha frissítjük velük az immunitást. A kétszer beoltott állampolgárok előtt álló dilemma az, hogy a szer biztosította immunitási idő lejártával – ez az első körben beoltottak esetében éppen az őszi időszak lehet – készek-e harmadik vakcinával bebiztosítani védettségüket.

Nagyobb felbontásért kattintson jobb egérgombbal a képre, majd válassza a „Kép megnyitása új lapon” opciót!

A kormány a harmadik oltás felvételét javasolja mindenkinek, az országban elegendő készlet áll rendelkezésre az oltóanyagokból. Az emlékeztető oltás igénylése önkéntes alapon indul augusztus elsején, egy társadalmi csoport számára azonban kötelező jelleggel: ők az egészségügyi dolgozók, nekik a szakmájukból fakadó veszélyeztetettségük okán nem hagyhatnak választást.

Az, hogy a negyedik hullám erős vagy gyenge lesz, elsősorban attól függ, hogy mekkora a lakosság átoltottsága”

Mivel a delta variáns agresszívabb vírus, mint a korábbi változatok, leginkább a még be nem oltottaknak jelenthet fenyegetést, közülük is leginkább az idősebb korosztályoknak. A 60 és 64 év közötti lakosság 33, a 65 év felettiek 15 százaléka nem kért eddig vakcinát – a nyár során utóbbiakat az egészségügyi hatóságok, a háziorvosok, rezidensek és az orvostanhallgatók fel fogják keresni, hogy meggyőzzék őket az oltás szükségességéről.

Az, hogy a negyedik hullám erős vagy gyenge lesz, elsősorban attól függ, hogy mekkora a lakosság átoltottsága. A magyar trendek gyenge eleme, hogy a jelek szerint azon állampolgárok, akik be akarták oltatni magukat, túlnyomórészt már megtették – látszik az adatokon, hogy június vége óta a lakosságarányos átoltottsági adat alig növekszik: 60 százalékos szinten áll. Pedig a védekezés hatékonyságához szükséges volna az arány növelése. Az idős korosztályok mellett van még egy csoport, ahol javítani lehet az immunitási statisztikán, ez pedig a 12–18 év közöttiek. A 12 és 15 év közötti fiatalok csupán 12-14 százaléka van beoltva, a 16 és 18 év közöttiek oltása pedig már folyamatban van, az átoltottsági arány itt 45 százalék körül van. Orbán Viktor miniszterelnök egy héttel ezelőtti bejelentése alapján a 12–15 éves tanulók számára az iskolakezdés előtt, augusztus 30-án és 31-én oltást szerveznek az iskolákban, minden gyerek akkor veheti fel, ha a szülei hozzájárultak.

Az emlékeztető oltások általános beadási rendje augusztus 1-jétől pedig úgy alakul, hogy fő szabály szerint azok kérhetik, akik legalább négy hónappal korábban megkapták a második oltásukat; azon a helyen oltakozhatnak, ahol az első két adagjukat megkapták; illetve az orvosuk dönti el, hogy melyik vakcinát adja be nekik a harmadik körben.

***

Fotó: Mandiner-archív
„Ha lesz új hullám, akkor is csak hullámocska lesz”

Rusvai Miklós egyetemi tanár, víruskutató

Bizonyos, hogy lesz negyedik hullám Magyarországon?
Nem, egyáltalán nem biztos, hogy lesz. El lehet kerülni, de ennek több feltétele van. Még ha lesz is negyedik hullám, mert nem sikerül elkerülni, akkor sem lesz olyan erősségű, mint a múlt őszi vagy az ez év tavaszi. Ha lesz, akkor csak „hullámocska” lesz, ami megemelkedett esetszámot jelent. Annak, hogy járványnak vagy járványhullámnak minősüljön, az a feltétele, hogy több egymást követő héten bizonyos meredekségű emelkedést kell mutatnia a fertőzésszámnak. Igazi járványhullám szerintem nem várható ősszel.

A nyár a nyaralásról, utazásról szól, talán kifut jól a nyári szezon – de ha a delta variáns berobban Magyarországon, akkor szeptemberben baj lehet?
Igen, de nem szabad elfelejtkezni arról, hogy van egy nagyon jó előre jelző adatsor, amelyet Magyarországon rendszeresen vizsgálnak: a megyei jogú városokban a szennyvízben mért koronavírusörökítőanyag-szint. Ez egyelőre kedvező adatokat mutat. Akkor kell csak lépéseket tenni, ha a szennyvízadatok alapján megjósolható, hogy egy-két héten belül emelkedik a fertőzöttek száma. Ez esetben lépni kell, akár regionálisan is: vissza kell hozni bizonyos korlátozásokat. Amíg azonban ezek az adatok jók, nem indokolt korlátozásokat hozni. Készen kell állni azonban mindenre, hiszen a nyugat-európai helyzet azt mutatja, hogy bármikor bekövetkezhet rosszabbodás.

Milyen esélyt ad annak, hogy ősszel újra szükséges lesz a zárás, több szigorú biztonsági intézkedés?
Minél hamarabb reagálnak a bajra, annál enyhébb intézkedéseket kell meghozni. A korai fázisban bevezetett maszkviselési kötelezettség gyorsabb és jobb eredményt ér el, mint ha kivárunk, és kijárási korlátozást kell már bevezetni. Minél korábbi fellépés kell, például maszkviselés a közterületen, a tömegközlekedési eszközökön, majd ha ez esetleg nem elegendő, akkor a rendezvényeken bevezetett létszámkorlátozás. Szép lassan, fokozatosan kell bevezetni, illetve kivezetni is a korlátozásokat.

A legjobb megelőzés továbbra is az oltakozás. Milyen módon kellene ezt folytatni?
A negyedik hullám elkerülhető, ha növekedik az oltottak száma, ezt pedig két vonatkozásban kellene folytatni. Egyrészt fontos lenne a 12–16 éves gyerekeket beoltatni a szeptemberi iskolakezdésig, ehhez minél több szülőnek hozzá kellene járulnia. Másrészt a felnőtt lakosságból is további egymillió eddig be nem oltott embernek be kellene oltatnia magát. Az országos átoltottsági adatokból egyértelműen kiderül, hogy az északkeleti, keleti országrészben alacsonyabb az átoltottsági arány, és ott is a szegregációban, szegénységben élők körében a legrosszabb a helyzet, még a 20 százalékot sem éri el. Márpedig ha az ő körükben felerősödik a járvány, az a már átoltottakat is elérheti, a védettséget is áttörheti. Az oltási kampányhoz meg kellene szüntetni a kötelező regisztrációt, hiszen ez a réteg, főleg az idősebbek nem használnak számítógépet, nincs ímélcímük, nincs számítógépes ismeretük, így ők az oltási rendszer számára addig elérhetetlenek az immunizáláshoz, amíg feltétel az előzetes regisztráció.

Milyen kilátásokkal futhatunk neki a delta, esetleg egyéb variánsok terjedésének? Hogyan véd ellenük 
a vakcinák három típusa?

Nem lehet egységesen megmondani, és emberenként is változik, hiszen minden ember immunrendszere eltérő módon reagál. Általánosságban elmondható, hogy az inaktivált vakcinák (amilyen például a Sinopharmé) immuntartóssága a legrövidebb: valakinél csak egy-két hónap, valakinél hat-nyolc hónap, így mindenképpen ismétlő oltás javasolt belőle az immunitás meghosszabbításához. Az ismétlő oltás akkor sem árt, ha valakinek még megvan az immunitása, és ráoltanak, a védettsége csak erősebb és tartósabb lesz ettől. A vektorvakcinák (amilyen az AstraZeneca oltóanyaga, illetve a Sputnik V és a Janssen), illetve az mRNS-vakcinák esetében (mint a Pfizer–BioNTech vagy a Moderna készítménye) már eleve tartósabb az immunitás, jelenleg azt látjuk, hogy általában tíz–tizenkét hónap. Ám a delta változat megjelenése miatt sok ország már ezek esetében is bevezeti a harmadik oltást, mert az új variáns ellen csak a magasabb szintű immunvédelem elegendő.

A harmadik oltást illetően azt nyilatkozta, hogy előnyös lenne a vakcinák mixelése. Mit jelent ez, és milyen előnye lenne?
A vakcinamixelés azt jelenti, hogy az emlékeztető, harmadik oltást egy másik szertípussal végzik el, mint amilyennel az alapimmunizálást: aki inaktivált vakcinát kapott, az vektor- vagy mRNS-készítményt kapna, akit vektorvakcinával immunizáltak, annak mRNS-oltóanyagot adnának be. Ez több okból előnyös. A vektorvakcináknál létezik a vektor­­immunitás jelensége, ami azt jelenti, hogy a hordozóvírus ellen is immunizálódik a szervezet, vagyis a harmadik oltás már nem tud olyan jó hatást kifejteni, mert a hordozóvírus ellen akcióba lép az immunrendszerünk. Az inaktivált vakcináknál pedig a már említett alacsony szintű immunogén hatás miatt célszerű váltani, illetve azért, mert e vakcinák nem képesek sejtes immunitást generálni – ez pedig fontos lenne a delta variáns elleni védekezéshez.

Mely csoportoknál kellene kezdeni az emlékeztető oltás beadását?
Szakmailag mindenképpen indokoltnak tartanám az első körben, vagyis az év elején beoltott, idősotthonokban élő emberek beoltását – az ő immunrendszerük már gyengébb, a krónikus betegségeik – cukorbetegség, magas vérnyomás, keringési problémák – miatt magasabb kockázati csoportba tartoznak. Az ő immunrendszerük frissítése feltétlenül szükséges lenne. Ha lesz újabb járványhullám, akkor az egészségügyben dolgozók újra fokozott kockázatnak lesznek kitéve, és őket is az elsők közt immunizálták – közülük a „végeken” dolgozó és az idős háziorvosok újraoltása szintén szükséges lehet. Vagyis ugyanabban a sorrendben kellene megszervezni a harmadik oltást, mint az első kettőnél.

Lesz ötödik hullám is? Egyáltalán, a koronavírus-járvány hullámai mikor fognak végérvényesen elülni?
A harmadik hullám volt a legnagyobb és legveszélyesebb Magyarországon. Innentől kezdve ha lesznek is hullámok, folyamatosan csillapodó, egyre kisebb méretű, egyre rövidebb ideig tartó járványhullámok lesznek – ahogy a kő is, amelyet vízbe dobunk, egyre kisebb hullámokat vet. Számításaim szerint a koronavírus még két-három évig okozhat problémát; ebben az időszakban a kockázati csoportok immunizáltatják magukat, aki nem oltatja be magát, az átfertőződik, vagyis a lakosság lassan átim­munizálódik. Ez a forgatókönyv akkor változhat meg, ha megjelenik egy radikálisan más koronavírus-mutáns – a delta variáns azonban szerencsére nem ilyen.

*** 

Kevesebben haltak meg nálunk covidban, mint a térségben – Konopás Noémi és Veczán Zoltán írása a mandiner.hu-n

Nyitókép: MTI / EPA / Jurij Kocsetkov