A magyarok is isszák a levét az EU és Oroszország közti szankciós párbajnak

2021-07-21 12:18:00
Mérlegre tettük, milyen hatással vannak a hét éve fennálló korlátozások Oroszországra, az EU-ra és benne Magyarországra.

Nagy Márton írása a Mandiner hetilapban

Az utóbbi években a magyar gazdák egyik legnagyobb mumusa – a fagykár, a jégeső, az aszály és általában véve az időjárás viszontagságai mögött, szorosan a második helyen – az Európai Unió és Oroszország közti szankciós párharc. A Moszkva által kivetett agrárembargó 2014 óta sújtja a gazdálkodókat, és segíti az orosz önellátás kiépítését. Ahogy telnek az évek, úgy válik egyre nehezebbé az orosz piac visszaszerzése, ha egyszer majd feloldják a korlátozásokat.

Szankciók futószalagon
2014 februárjában, miután Viktor Janukovics ukrán elnök elmenekült Kijevből, felségjelzés nélküli, feltételezhetően orosz katonák foglalták el a Krím félszigetet. Március 16-án egy erősen vitatott tisztaságú népszavazás nyomán a Krím csatlakozott Oroszországhoz, s azóta is orosz ellenőrzés alatt áll – noha a nemzetközi közösség túlnyomó többsége ezt nem ismeri el. Ezzel párhuzamosan a kelet-ukrajnai Doneck és Luhanszk térségében fegyveres konfliktus robbant ki az ukrán haderő és a szeparatista paramilitáris szervezetek között, amelyeknek soraiban szép számmal találni orosz katonákat is. A harcok kisebb-nagyobb megszakításokkal azóta is tartanak.

Az Európai Unió először 2014. március 3-án foglalkozott az ukrajnai helyzettel. A Külügyek Tanácsának rendkívüli ülése után nem sokkal már az uniós állam- és kormányfők tárgyalóasztalán volt a téma, akik meg is állapodtak a szankciók előkészítéséről. Az intézkedésekre nem kellett sokat várni: a következő hónapokban az EU rendszeresen jelentett be különféle diplomáciai és gazdasági korlátozó intézkedéseket, a végleges lista év végére állt össze. Ennek értelmében felfüggesztették az Európai Unió és Oroszország közötti csúcstalálkozókat, korlátozták egyes szervezetek és személyek EU-ba való beutazását, vagyonukat pedig befagyasztották. Az unió emellett megtiltotta a Krím fél­szigetről származó termékek importját, s egyes – katonailag is hasznosítható – termékekre kiviteli tilalmat vezetett be.

Természetesen az európai kiállás nem maradt válasz nélkül: 2014 augusztusában Vlagyimir Putyin elrendelte az azóta is tartó embargót a mezőgazdasági termékekre azon országokkal szemben, amelyek szankcionálták Orosz­országot. A helyzet a következő hét évben pedig lényegében változatlan maradt.

Almát választ egy nő teherautó-platóról az Arany ősz nevű termelői fesztiválon a moszkvai Vörös téren 2019. október 7-én. <br> Fotó: MTI / EPA / Jurij Kocsetkov

Hét éve tartó pingpong
A szankciós frontok befagyása egyáltalán nem volt szükség­szerű. Az uniós vezetők már 2015 márciusában világossá tették, hogy az EU hajlandó a szankciók feloldására, ha Oroszország betartja a kelet-ukrajnai helyzet átfogó rendezését célzó minszki egyezményekben foglaltakat. A kezdeti bizakodás ellenére azonban – ideig-óráig valóban sikerült fenntartani a tűzszünetet – nem történt érdemi előrelépés a konfliktus megoldása felé. Így mára az Európai Unióban szinte rutinszerű folyamattá vált, hogy a szankciók típusától függően évente vagy félévente bejelentik meghosszabbításukat, ami értelemszerűen maga után vonja az orosz embargók további életben maradását is.

Bár a szankciók elfogadása kezdetben egyhangú volt, hamar kialakultak a korlátozásokat ellenző és támogató tömbök a tagállamok közt. A leghangosabb ellenzők közt találjuk Magyarországot is, Görögország, Szlovákia, Ciprus és Olasz­ország társaságában. Orbán Viktor miniszterelnök 2014 augusztusában úgy fogalmazott: a korlátozásokkal az unió lábon lőtte magát, Robert Fico szlovák kormányfő pedig értelmetlennek nevezte őket.

Nyitókép: MTI / EPA / Jurij Kocsetkov

Ez a cikk csak előfizetéssel rendelkező olvasóink számára elérhető. Ha van érvényes előfizetése, jelentkezzen be!

Bejelentkezés