Nagy oltáskörkép Németországból

2021-05-25 18:34:00

Fodor Kinga
Vendégszerző
Ezért éri folyamatos kritika a szövetségi kormány oltási stratégiáját.

Míg Magyarországon szinte már mindenki megkapta az oltást, aki élni szeretett volna a lehetőséggel, úgy tűnik, hogy Németországban csak most indult be igazán az oltási láz: Az elmúlt héten a napi szinten beadott oltások száma rekordot döntött, az egészségügyi miniszter pedig bejelentette, hogy nemsokára eltörlik a január óta érvényben lévő oltási sorrendet. De vajon miért éri mégis folyamatos kritika a szövetségi kormány oltási stratégiáját? 

Oltás szigorú sorrendhez kötve

Bár Magyarországgal összehasonlítva az oltási kampány Németországban valóban döcögősen indult, úgy tűnik májusra már a németeknek is sikerült átlendülniük a holtponton: A beadott oltások száma az előző hónapokhoz képest ugrásszerűen nőtt, több alkalommal is meghaladta a napi egymilliót. Május 19-i állás szerint eddig összesen 32.258.912 személy kapta meg legalább az egyik oltását, amely a lakosság 38,8%-át jelenti. Az országban jelenleg négy gyártó vakcinájával oltanak: kétféle mRNS alapú (BioNTech-Pfizer, Moderna), valamint kétféle vektor alapú vakcina (AstraZeneca/Vaxzevria, Janssen) elérhető. December 28. óta szigorú oltási sorrend van érvényben, ami azt jelenti, hogy eddig hivatalosan csak azt a három priorizált csoportot oltották, amelyek korukból, alapbetegségükből vagy munkakörükből kifolyólag fokozottan ki voltak téve a vírus veszélyeinek. 

Első körben a 80 év felettiek, az idősotthonok lakói és az egészségügyi dolgozók juthattak vakcinához. Mivel az oltás szervezése a tartományok hatáskörébe tartozik, ezért a második csoportba tartozók oltása is országszerte különböző időpontokban indult el, de nagyjából áprilisra már mindenhol megkezdték a 70 év felettiek, a súlyos krónikus betegségben szenvedők és a bölcsődék, általános iskolák dolgozóinak oltását. Jelenleg már a harmadik csoportba tartozók oltása folyik, vagyis a 60 év felettieket, az enyhébb krónikus betegségben szenvedőket, valamint a lakosság ellátása szempontjából kiemelt foglalkozást űzőket oltják. 

A szigorú sorrend felállítását a döcögős EU-s beszerzések miatt kialakult vakcinahiány indokolta. Jens Spahn szövetségi egészségügyi miniszter június 7-re ígérte az oltási sorrend véglege eltörlését, azonban felhívta a lakosság figyelmét, hogy ez nem azt jelenti, hogy mindenki azonnal vakcinához fog jutni, de innentől kezdve papíron nem lesz akadálya annak, hogy bárkit beoltsanak. Mivel a legtöbb vakcina esetében a teljes védettség kialakulása az első oltás beadásától számítva 8-14 hetet vesz igénybe, így azok, akik még nyár vége előtt szeretnének védettséget szerezni, érthetően minél gyorsabban szeretnének időponthoz jutni. 

Az oltási sorrendből adódóan a 60 év alatti korosztálynak és az alapbetegséggel nem rendelkezőknek eddig kevés lehetőségük volt oltatni. Ők most attól félnek, hogy az oltási sorrend feloldása után sem fognak egyhamar időponthoz jutni, hiszen a Szövetségi Egészségügyi Minisztérium információi szerint az következő hetekben a második oltások beadására fognak koncentrálni, emiatt pedig az első oltásokra felhasználható vakcinák száma értelemszerűen kevesebb lesz. Továbbá júniustól megnyílik a lehetőség a 12 év feletti korosztály oltására is, akiket célszerű lenne még az új tanév kezdete előtt beoltani. Ha ez így lesz, akkor az aktív kereső korosztály ismét hátrébb sorolódhat. 

Ügyeskedők, vakcinavadászok, irigykedők

Az elégedetlenkedők táborát növeli, hogy az elmúlt hónapokban a szigorú oltási rend ellenére is akadtak olyan fiatalok, akik ügyeskedéssel előbb jutottak vakcinához a türelmesen várakozó kortársaiknál. Példának okáért az oltási rend lehetőséget adott arra, hogy az első két csoportban beoltott idős krónikus betegekkel együtt két, gondozásukban résztvevő kontaktszemélyt is beolthassanak, amennyiben a beteg igazoltan nem képes önállóan ellátni magát. A problémát az jelentette, hogy az igazolásként elfogadták a beteg saját nyilatkozatát is, így papíron hirtelen megnőtt a gondozásra szoruló idősek száma, akik így próbálták meg vakcinához juttatni gyermekeiket vagy unokáikat, többségében sikeresen. 

További felháborodáshoz vezetett, amikor márciusban egy orvos arról nyilatkozott, hogy az oltópontokon kénytelenek az oltáson nem megjelenők miatt megmaradt Pfizer vakcinákat a nap végén kidobni. Az ok: nem akarják, hogy az oltási sorrendben szereplők felháborodjanak, ha esetleg a fiatalabb korosztály soron kívül oltáshoz jut. Bár feltételezhetően nem általános jelenségről van szó, mégis rámutat egy fontos problémára az oltás kapcsán: a korosztályok között kiéleződő „vakcinairigységre”. Valahol érthető a nálunk jóval hosszabb ideig és súlyosabb lezárásokkal élő német munkaképes korosztály felháborodása az eset kapcsán, hiszen végsősoron ők voltak azok, akik a hónapokig tartó munkahely- és iskolabezárásokat leginkább megszenvedték.  

Szintén furcsán vette ki magát, hogy május 6-án a szövetségi kormány hirtelen feloldotta az oltási sorrendet az AstraZeneca, majd május 14-én a Janssen vakcina kapcsán. Bár ezeket a vakcinákat korábban a ritka mellékhatások miatt csak a 60 év felettieknek ajánlották, az idősek körében olyan nagy volt a bizalmatlanság az említett vakcinákkal kapcsolatban, hogy sok tartományban bontatlanul álltak az ampullák a raktárakban. Emiatt döntött úgy a kormány, hogy mielőtt a vakcinák megromlanának, felajánlják őket a fiatalabb korosztálynak is, akiknek egyelőre nincs más esélyük oltáshoz jutni. Az új rendelkezés értelmében tehát a háziorvossal való egyeztetés után bárki megkaphatja a vektor alapú oltásokat. 

Az AstraZeneca és a Janssen vakcinák kapcsán kétfelé szakadt az ország: Voltak, akik azonnal megrohamozták az oltópontokat és a háziorvosukat a gyors oltás reményében. Május 9-én, egy freiburgi oltóközpont regisztráció nélküli oltási akciót hirdetett meg, amelynek keretében összesen 1400 AstraZeneca vakcina beadására adtak lehetőséget. A hírre az oltásra várók szabályszerűen megrohamozták a központot: voltak, akik már előző este beálltak a másnapi sorba és a helyszínen éjszakáztak, reggel hatkor pedig már 1000 fős tömeg várakozott az épület előtt. Délelőtt a rendőrségnek is közbe kellett avatkoznia, hogy feloszlassa az időközben 3000 fősre duzzadt tömeget. 

Egyes tartományokban már a háziorvosokat is bevonták az oltási kampányba. Ők jelenleg a két vektoralapú vakcinával, valamint a priorizált csoportok esetében a Pfizer vakcinával olthatnak, ha épp van miből. A tapasztalat azt mutatja, hogy a kezdeti lelkesedés után a vektor alapú vakcinák iránti érdeklődés csökkent: sokan az esetleges mellékhatásoktól tartanak, mások pedig - ahogy ők fogalmaznak - nem szeretnének másodrendű vakcinát kapni. De maguk a háziorvosok sem ajánlják az AstraZeneca és a Janssen vakcináját például 50 év alatti nőknek és 30 év alatti férfiaknak. Az alacsony érdeklődésre való tekintettel néhány háziorvos nyilvános oltónapokat tart, ahol praxisán kívüli pácienseket is beolt a szóban forgó oltóanyagokkal. 

Türelemjáték

A háziorvosi praxisokban történő oltást több tényező is hátráltatja. A legnagyobb problémát a vakcinaszállítmányok akadozása jelenti: több esetben előfordult, hogy az ígért szállítmányok nem érkeztek meg a praxisokba, vagy az ígértnél kevesebb vakcina érkezik. Emiatt előfordult, hogy előre egyeztetett időpontokat kellett lemondani, illetve, hogy csak a második körös oltásokra maradt elér oltóanyag, az első oltásra jelentkezők pedig háttérbe szorultak. Észak-Rajna-Vesztfáliában a háziorvosok az egyre agresszívabbá váló páciensekre panaszkodnak. A bezárások enyhítésével és nyári szabadság közeledésével párhuzamosan egyre többen követelik a háziorvosuknál az oltást: Folyamatosan csörögnek a telefonok, tömegek érkeznek hívatlanul a praxisba, így több háziorvos már bejelentette, hogy júniustól nem vesz részt az oltási kampányban, hiszen az oltási sorrend eltörlésével újabb rohamra számítanak. 

Az oltópontokon is hasonló káoszról panaszkodnak az oltásra jogosultak, itt elsősorban a regisztrációval kapcsolatban éri kritika a rendszert: Minden tartományban központi internetes foglalási rendszeren keresztül lehet időponthoz jutni. Az időpontok kiadásának sorrendjét az oltásra jogosult csoportokon belül a tartományok irányítják, van, ahol életkor, máshol pedig sorsolás útján rangsorol a rendszer a jelentkezők között. A rendszer először azt ellenőrzi, hogy az illetőnek van-e jogosultsága az oltásra, majd leterheltség függvényében várószobába vagy szabad időpontok esetén egyből a foglalási felületre irányítja a regisztrálókat. 

Mivel az egyes oltópontokon fennálló szabad helyek száma korlátozott, a jogosultak száma pedig egyre nő, az időpontfoglalás igazi türelemjátékká vált: A nagy leterheltség miatt a rendszer gyakran órákig várakoztatja a regisztrálókat, ráadásul kiszámíthatatlan, mikor és melyik településen kerülnek fel új időpontok a felületre. Sokan akár 100 kilométerrel arrébb fekvő településeken is próbálkoznak, hátha ott előbb járnak szerencsével. Ha pedig végre felajánl a rendszer egy szabad időpontot, akkor is érheti még meglepetés a regisztrálót, hiszen néhány tartományban csak a visszaigazoló üzenetből derül ki, hogy melyik vakcinára is foglalt időpontot. Ha az adott oltóanyagot mégsem szeretné, akkor kezdődhet minden elölről. Ha viszont sikerül időpontot foglalni, akkor már nem történhet nagy baj. Az oltópontokon minden a megszokott német precizitással működik. 

Összességében véve elmondható, hogy a német oltási kampány május folyamán indult csak be igazán. A kezdeti vakcinahiány ellenére a naponta beadott oltások száma nőtt: A 60 év felettiek háromnegyede már túl van legalább az első oltásán, nyár folyamán pedig valószínűleg a fiatalabbak is sorra kerülnek majd. Fennakadások persze előfordultak, oltópont előtt kígyózó soroktól kezdve, akadozó szállítmányokon át, egészen a lefagyott foglalási rendszerig. Mintha csak a néhány hónappal ezelőtti magyarországi események kockái peregnének le újra a szemünk előtt. Rutinos szemlélőként azonban sejtjük, hogy néhány hónap múlva már Németországban is lecsillapodnak a kedélyek és inkább a fogyatkozó oltási kedv fogja uralni a közvéleményt.

Mindenesetre megnyugtató látni, hogy tőlünk nyugatabbra is nagyjából azonos problémákkal szembesülnek az oltásra várók és az oltásokat szervezők.

A szerző a Mathias Corvinus Collegiumban működő Magyar-Német Intézet az Európai Együttműködésért munkatársa

 

Nyitóképen: Koronavírus elleni védőoltásra várakozók Németországban. Fotó: CHRISTIAN CHARISIUS / DPA / dpa Picture-Alliance via AFP