Algéria még mindig bánatpénzt követel Franciaországtól a gyarmatosítás miatt

2021-05-08 13:25:00
Benjamin Stora történész jelentése, amelyen Macron gyarmati emlékezési politikája nyugszik, nem javasolja sem a bocsánatkérést, sem a kárpótlást.

Algéria továbbra is fenntartja követelését, hogy Franciaország fizessen bánatpénzt a gyarmatosítás 132 éve alatt elkövetett bűncselekményekért – jelentette ki Ammar Belhimer algériai tájékoztatási miniszter és kormányszóvivő szombaton, az országban először megtartott emlékezés napja alkalmából. Algériában az 1945. május 8-i függetlenségi megmozdulásokra emlékeznek, amelyeket Franciaország vérbe fojtott. A megemlékezésekről egy évvel korábban döntött Abdel-Madzsid Tebbún algériai elnök. A szombati hivatalos ünnepségek központja az Algírtól 300 kilométerre keletre fekvő Szetif, amely a függetlenségi megmozdulások egyik bázisa volt.    

Atomrobbantások és nukleáris hulladék

Belhimer elmondta: a gyarmati múlt rendezésének egy másik fontos eleme, hogy Franciaország vállaljon felelősséget az Algéria területén elkövetett kísérleti atomrobbantásokért, és adja át a térképeket, amelyek azokat a helyszíneket jelzik, ahol elhelyezték a nukleáris hulladékot. Ez a téma az elégedetlenség egyik legnagyobb forrása Párizs és Algír között. Franciaország 17 kísérleti atomrobbantást hajtott végre az algériai sivatagban, 1960 és 1966 között Regganéban, majd In Ekkerben. Ezek közül tizenegyre azt követően került sor, hogy Algéria 1962-ben elnyerte függetlenségét. A függetlenségi háborút lezáró –1962 márciusában aláírt – eviani egyezmény egyik záradéka ugyanis lehetővé tette, hogy Franciaország 1967-ig használja a szaharai kísérleti telepeket.  

Macron csak jelképes gesztusokat tesz

A tájékoztatási miniszter szombaton jelezte: Algéria eddig csak szerény anyagi, ám annál nagyobb erkölcsi haszonra tett szert kárpótlási követeléseiből, amelyek továbbra is fontosak az észak-afrikai ország számára. A tárcavezető kiemelte: tavaly júliusban 24 nacionalista harcos koponyáját sikerült visszaszerezni, márciusban pedig Emmanuel Macron francia elnök elismerte a francia hadsereg felelősségét Ali Bumendzsel nacionalista vezető 1957-es megkínzásában és meggyilkolásában. Az algériai miniszter beszédét idézve a Le Monde című francia napilap emlékeztetett rá: Macron az elmúlt hónapokban számos jelképes gesztust tett a megbékélés érdekében Algéria függetlenségének 60. évfordulója közeledtével. Ugyanakkor Benjamin Stora történész jelentése, amelyen Macron gyarmati emlékezési politikája nyugszik, nem javasolja sem a bocsánatkérést, sem a kárpótlást, ezért sokan bírálják Algériában.

(MTI)

Fotó: MTI