Nincs még zsebben a választás – Tarlós István a Mandinernek

2021-05-02 07:00:00
Az utánunk jövő generáció érdekében reméli a volt főpolgármester, hogy nem lesz kormányváltás. Elveszítette-e a Fidesz a városokat? Megbánta-e, hogy nem kampányolt a Facebookon? Interjúnk.

Kacsoh Dániel interjúja a Mandiner hetilapban.

Úgy tűnik, Karácsony Gergely ugródeszkának tekinti a főpolgármesteri széket a kormányfőjelöltséghez. Zavarja?
Nem így mondanám. Inkább elgondolkodtat. A főpolgármester teljesítményét nem fogom részleteiben minősí­teni, mindenki ki tudja alakítani a saját véleményét. A fővárosban nem történt különösebben említésre méltó az előző másfél évben. Az ellenzéki sajtó persze talál erre mentséget bőven. Azt mondják a meg nem valósított tervekről, hogy vagy a pandémia tehet róla, vagy én nem csináltam meg, esetleg Orbán Viktor nem adott elég pénzt. Ez a helyzet jelentős leegyszerűsítése. Minden kommunikáció kérdése. Az önkormányzati választásról már nem szívesen beszélek, ám két dolgot mindenképp megbántam, ami amúgy ritkán fordul elő velem. Egyrészt, hogy mégis elvállaltam az indulást, és sokkal jobban azt, hogy kiengedtem a kezemből a kampányt. Nagy hiba volt. Ami Karácsony Gergely miniszterelnök-jelöltségét illeti: úgy látszik, ha kellő médiatámogatást kap, ebben az országban bárkiből bármi lehet, függetlenül a teljesítményétől. Ez viszonylag szomorú, ám a világ civilizáltnak mondott felében kezd szokásossá válni.

A fővárosban nem történt említésre méltó az előző másfél évben”

Mire gondol?
A legutóbbi amerikai elnökválasztás rettenetes történet. A techóriások működése rávilágít a kulturális átalakulás folyamatára, s az is felvethet kérdéseket, hogy milyen benyomást keltő ember került a világ legnagyobb hatalmának élére. Ezen az alapon miért ne lehetne Magyarországon kormányfőjelölt Karácsony Gergely?

Vagy miniszterelnök is. Milyen eredményre számít a jövő évi parlamenti voksoláson?
A minket követő generáció érdekében remélem, nem lesz kormányváltás, annak ez tragédia lenne. Nincs még zsebben a választás. A Fidesszel nem értek egyet mindenben, de a sorskérdésekben igen. Ilyen a migráció, a nemzetállamiság vagy az európai keresztény kultúra, a családmodell és a családpolitika védelme. Ráadásul a szóba jöhető ellenzéki miniszterelnökjelölt-aspiránsok névsora számomra kezelhetetlen, az egyelőre ellenőrizhetetlen közvélemény-­kutatások pedig kétségesnek tűnnek. Egy esetleges indulati, protestszavazás beláthatatlan veszélyeket tartogatna az országra nézve. Kérdés az EU megítélése a világban, amiről túl sokat nem tudunk.

Orbán Viktor és Tarlós István a 2019. október 13-ai önkormányzati választás eredményhirdetését követően. Főpolgármesterből főtanácsadó. <br> Fotó: MTI / Koszticsák Szilárd

Mindazonáltal ahogy 2019-ben, úgy most is előválasztáson döntenek a jelöltekről. Mi ez, ha nem demokratikus eszköz?
Kétséges számomra, hogy korrekt, demokratikus folyamat lesz, ahogy két éve sem biztos, hogy az volt. Arra azonban alkalmas lehet, hogy a sajtó és a közvélemény figyelmét hosszabb időre magukra irányítsák, aminek megvan a potenciális veszélye a kormánypártokra. Különösen, ha figyelembe vesszük a már említett kulturális átalakulást és az alkalmazott módszereket.

A Fidesszel nem értek egyet mindenben, de a sorskérdésekben igen”

Mit ért ez alatt?
Egy új európai embertípus kialakításán fáradoznak egyesek, egyelőre leginkább Nyugat-Európában. Ez az átalakulás értelmezésem szerint „butít és nyomorba dönt”, mert a jelek szerint egyenesen a hagyományos értékek és a keresztény attitűd megszüntetésére irányul. Egy ateista és individualista, a libertarizmus filozófiájába nem illeszthető elvekkel szemben intoleráns, agresszív törekvés képe bontakozik ki. Úgy vélem, nem szabad szégyellnünk azokat az útravalókat, amelyeket többek között épp az Európai Unió alapító atyái hagyományoztak ránk. Az új irányzat elképesztő médiatámogatása miatt össze kell szedniük magukat azoknak, akik ragaszkodnak a defenzívába szoruló, a klasszikus normalitás körébe tartozó értékekhez. Ahogy látom, ma már szinte tilos a nyugati fősodorhoz tartozó történésektől eltérő nézeteket képviselni, ha nem akarja valaki, hogy súlyosan megbélyegezzék.

Arra gondol, hogy mondjuk Németországban egy futball­edző az állásával játszik, ha kiáll a hagyományos családmodell mellett, és kritizálja a bevándorlást?
A futballedzőkénél szélesebb spektrumról van szó. Ha az újgondolkodók mondanak valamit, akkor az a szabad véleménynyilvánítás körébe tartozik, ha valaki a hagyományos értékekről beszél, az gyűlöletbeszéd. Társadalomtudományokkal akarják felülírni a természettudományokat olyan mértékben, hogy egyesek lassan a biológiát is korrigálják, az ember alaptermészetéből fakadó fajfenntartási ösztön dominanciáját is megkérdőjelezik. Mindenki úgy gondolkodik, ahogy akar, ám ha még szabad egyáltalán ilyet mondani: ez az új típusú gondolkodás és főképp az érvényesítési módszerei az én értelmezési tartományomba nem férnek bele.

Az agyonreklámozott politikai korrektség maga is ideológiai fegyver”

Utódjával ellentétben sosem gondolkodott a Pride-on való részvételen?
2001-ben volt egy elég súlyos és eléggé kiforgatott konfliktusom ebből, Strasbourgban is feljelentettek. Jelentős erők mozognak, nem ismernek tréfát, ha erről a felfogásról van szó. Elég egyoldalú megközelítést kap a kérdés, húsz év elteltével még inkább, az én értékrendem, ösztöneim másképp vannak hangolva. Mindenkinek a legjobbakat kívánom, és nem vagyok gyűlölködő, de remélem, kötelezvényeket nem fognak kiállítani. Az agyonreklámozott politikai korrektség maga is ideológiai fegyver, manipulációs eszköz, amelyet sértődötten alkalmaznak, és támadólag védelmeznek. Akkor is, amikor nem humánus érdeket védelmeznek, hanem inkább a túlnyomó többség alapérdekeivel szemben kardoskodnak.

Plakátokon hirdeti a főváros vezetése, hogy a kormány „kivérezteti” Budapestet. Önnek is voltak vitái a kormánnyal. Ilyen eszközre annak idején nem gondolt?
Már szinte minden a 2022-es választásról szól, ez az akció is. Hónapokig támadta az ellenzék a keleti vakcinákat, konkrétan oltásellenes képet rajzolt magáról, most pedig igyekeznek ezt elfelejtetni az érintett pártok. Ez persze lehetetlen, fogalmazzunk úgy: ebbe eléggé beleszaladtak. Nem nélkülöz minden alapot, de súlyosan eltúlzott a „kivéreztetés” kommunikációja. Nekem is voltak vitáim a kormánnyal, hiába próbált az ellenzéki sajtó, különösen a második főpolgármesteri ciklusom idején, a Fidesz helytartójának beállítani. A miniszterelnök igazolhatja: ez az állítás alaptalan. Elhallgathatják az eredményeinket, eltúlozhatják a hibáinkat, ám a gondolkodásomat nem változtathatják meg. Kényszerítésre soha életemben nem voltam alkalmas. A Fideszben ezt pontosan tudják. Azt soha nem mérlegeli az ellenzék, hogy a kormánynak mekkora nehézségeket okozott a járvány.

A baloldalról mégis rendre megkapta, hogy mennyi mindent adott át a kormánynak.
A kórházak és az iskolák állami átvételéről az egész országot érintő parlamenti jogszabályok születtek, s bár az utóbbi lépést én is elleneztem, jogszabályokat a főpolgármester nem írhat felül. Mégis azt írták, tálcán kínáltam oda az oktatási intézményeket. Ezt mondták a Városligetre is, noha számos létesítményt sikerült a fővárosnál tartanom. Amúgy nem tudom, mi a baj a Liget-projekttel, a legnagyobb nemzetközi elismeréseket kapja, nő a zöldfelület. Rejtély. Mindenesetre most, hogy a jelenlegi főpolgármesternek vannak nehézségei, már más a kotta: naponta azt olvasni az ellenzéki médiumokban, hogy szegény „Geri” nem tehet semmiről, semmi nem az ő hibája. Pedig a kampányban arról volt szó, hogy majd kikényszeríti azt, amit én nem. Hát, nem úgy néz ki.

Ha az újgondolkodók mondanak valamit, az szabad véleménynyilvánítás, ha valaki a hagyományos értékekről beszél, az gyűlöletbeszéd”

Tény: nincs könnyű anyagi helyzetben az önkormányzat.
Kétségtelen. Ám az én időmben sem volt mindig, sok mindenért meg kellett küzdenem, a mostani vezetés lényegesen jobb állapotokat örökölt, örüljön, hogy nem örökölte meg például a metróproblémákat vagy az elképesztő adósság­állományt. Nem lehet mindent a pandémiára fogni. A szolidaritási adóval szemben nekem is voltak kritikáim házon belül, de például az iparűzési adó megfelezése kapcsán érdemes kitérni arra, hogy a nagy adózókat nem érinti ez a könnyítés. Vagyis nem kellemes, de nem is olyan nagy kiesés a fővárosnak, mint amekkorának lefestik.

Nagyobb felbontáshoz kattintson jobb egérgombbal a képre, majd válassza a „Kép megnyitása új lapon” opciót!

Karácsony Gergely szerint leállhatnak a közműszolgáltatások, ha nem lesz kompenzáció.
Azért ez így nem igaz. Amit az ellenzéki média egyes szereplői interpretálnak a közvélemény számára, az egy erősen eltúlzott következmény. Persze akár meg is próbálkozhatnak ilyesmivel, ám annak súlyos jogi következményei lehetnének. Érdekes az, hogy most mennyire felértékelődött náluk a működtetés fontossága, amiért pedig engem nemegyszer gúnyoltak.

Lassan egy éve, hogy megalakult egy múltfeltáró vizsgáló­bizottság Budapesten, ám egyelőre nem jutott sokra. Fog találni valamit?
Garanciát a mai világban mindenre és mindenkire bajosan adhat az ember, de az én időmből nem tudok korrupcióról a városházán, ezt még az ellenzék is többször nyíltan elismerte. Ha megalapozott lenne a korrupciógyanú, amit a fényes tekintetű Kerpel-Fronius Gábor a szelek szárnyára bocsátott lassan egy éve az állítólagos visszaélésekről, akkor nekik azonnal feljelentést kellett volna tenniük. Azóta is erre ösztökélem őket, általában inkább hiába.

A 3-as metró kocsijainak vitatott felújítása kapcsán végül a rendőrséghez fordultak.
Ebben az ügyben a régebben MSZP-s frakcióvezető, jelenleg DK-s főpolgármester-helyettes politikus korábban is próbálkozott, ám a vádaskodása megalapozatlannak bizonyult. A 3-as metró- vonalat 2010-ben éppen ők gyalázatos állapotban hagyták hátra, ráadásul akkora adósságállománnyal, amekkora 2015-ig kizárt minden kötelezettségvállalást. Az fedezet nélküli kötelezettségvállalás lett volna. Meg kellett várni, hogy a kormány a BKV adósságát is átvállalja. A főváros egyébként akkor új járművek beszerzését javasolta, ám a kabinet csak felújításra tudott garanciát biztosítani. Többször többen elmondták már, nekünk nem volt más lehetőségünk. Ez nagyjából olyan, mint ha Karácsonyt feljelentenék, mert nem újat épít a helyére, hanem felújíttatja a Lánchidat, ami persze hülyeség lenne. Visszatérve a 3-as metróra: a közbeszerzést, a szerződést a BKV bonyolította le, márpedig a cég általunk hátrahagyott vezetése minden gyanú felett áll. A korrupciós vádat a városháza nevében is egyszerűen visszautasítom. Ez az ügy inkább valamiféle bosszúnak tűnik a 4-es metróért.

Hogyhogy?
Tudja, ez a DK-s hölgy, amikor a 4-es metrót vizsgáló bizottságok dolgoztak az Európai Csalás Elleni Hivatal súlyos szabálytalanságokat megállapító jelentése nyomán, úgy menekült a meghallgatások elől, ahogy csak lehetett. Most jól odamond, törleszt, sopánkodik. Amúgy a tétlen vizsgálóbizottság által felsorolt ügyek legalább fele nem is a mi ciklusunkhoz, hanem Demszky Gábor és Gy. Németh Erzsébet időszakához köthető. Jórészt lejárató jellegű, kommunikációs szélhámosság gyanítható, jelentős médiatámogatással. Jellemző, hogy a bizottságot vagy hat-hét hónapja össze sem hívták, a rájuk szignált ügyekben pedig ad hoc megkerülik őket.

Azt mondják, a járványhelyzet miatt. Ez nem fogadható el kifogásnak?
Kifogásnak minden elfogadható, amit el akar valaki fogadni. Mindenütt folynak igazgatósági, felügyelőbizottsági ülések, kormányülések is vannak. Eddig ez a bizottság szinte kizárólag a parkolás ügyével foglalkozott, noha az én időmben a főváros egyetlen ilyen szerződést sem kötött. Ez a kerületek szintjén dőlt el. Vagy ott van a patkányirtási megbízás, amelyet Karácsony – velem ellentétben – megszavazott az illetékes bizottságban, később mégis hangosan támadta, majd most ugyanazzal a céggel kötött szerződést, csak drágábban. Arra hivatkoznak, hogy jobban fogják ellenőrizni a munkát, azért kerül sokkal többe. Remélem, ezt komolyan mondták, mert viccnek elég gyenge.

Fotó: MTI / Mohai Balázs

A végül szintén jócskán megdráguló Lánchíd-felújítás kapcsán azt róják fel, hogy kilenc évig Tarlós nem oldotta meg. Magára veszi?
Sajnos a főpolgármester úr is néha kilencévnyi tétlenséget emleget, ami képtelen inkorrektség. Ha már itt tartunk, kénytelen vagyok emlékeztetni ötéves polgármesteri időszakára: ha valahol tétlenség volt, az Zugló. Huszonöt évig voltam polgármester, ebből közel egy évtizedet egész Buda­pest élén, s bár sosem voltam mámoros magamtól, van egy leheletnyi tapasztalatom. Egyébként nem kárhoztatom az említett vizsgálóbizottság tagjait, őket odahelyezték. A testület vezetője mentőápoló. Nagyon szép hivatás, csak nem tudom, ilyen felkészültséggel hogyan lehet például több száz oldalas metrószerződéseket értelmezni. A metró­szakértőjük egy különleges aktor, ő a jól hangzó Metróért Egyesület elnöke. A 2011-ben alapított szervezetét több mint hat évig be sem jegyezte a bíróság, annyi probléma volt vele. Életpályájánál sejtelmesen és diszkréten annyit írnak, hogy 1970-től 2009-ig a metrónál dolgozott. Valójában az úr nyugdíjazott járművezető, tudomásunk szerint alapvégzettségét tekintve szőlész-borász, a nyilatkozatait azért ez más megvilágításba helyezi. A másik szakértő egy volt BKV-s szakszervezeti funkcionárius, aki a DK-ban kötött ki. Az az érzésem, a vizsgálóbizottsággal közelebb akarnak kerülni a parlamenti választás kampányának idejéhez, s majd akkor fogják látványos kommunikációs kamumegnyilvánulások sorát bemutatni. Amikor a hatóságoknak már nem lesz elég idejük tényleges vizsgálat eredményeképp megalapozott állásfoglalásokat tenni.

Ilyesmit tervez Fekete-Győr András, aki felcsúti pert és hasonlókat emleget.
Igen, ő már állami szinten. Nem akarom elragadtatni magam sem a Momentum, sem annak elnöke tekintetében, de talán Schiffer András fogalmazta meg jól: mintha nem jogállami eszközökkel akarnának jogállamiságot biztosítani. Ez nonszensz. Még nagyobb nonszensz, hogy itt van ez a fiatalember, aki sem a szakmájában nem tudott semmit felmutatni, sem a politikában, hiszen még listás önkormányzati képviselő sem volt soha, mégis rögtön miniszterelnöknek jelentkezik be. A liberális sajtó ennek dacára úgy állítja be, mintha mindjárt alkalmas lenne egy ország vezetésére. Aggasztó, hogy komoly ábrázattal tudnak beszélni róla.

Más téma. Lázár János, akivel kancelláriaminisztersége idején nagy vitái voltak, a napokban ismét a vidékfejlesztés mellett szállt síkra. A Fidesz elveszítette a városokat?
Ez így nem igaz, legfeljebb Budapest esetében, ahol a főpolgármesterség mellett tíz kerület is elszállt, és néhány megyei városban. Lázár Jánossal valódi konfliktusaim voltak, ő markáns egyéniség, egyúttal tehetséges politikus, eredményekkel a háta mögött. Ám nem ab ovo személyi ellentét feszült közöttünk, a néha szórakoztató vitáink inkább abból fakadtak, hogy a volt miniszter alapvetően vidékpárti politikus, jómagam pedig az édesanyám ágán a generációs kontinuitás eredményeként ősbudapesti. Amúgy a vidékkel semmi bajom, édesapám Paksról származott, ám én érthető módon Budapestnek akartam többet és jobbat. Azt tehát alapvetően érteni vélem, ha a vidéket támogatják, ám a miniszterelnök már rég belátta, hogy a fővárost nem szabad elengedni, anélkül nehezen nyerhető meg az ország. 2010 és 2019 közt együttműködésünk a viták mellett jelentős eredményeket hozott. A tét nagy. Ahogy említettem: a következő nemzedékek számára katasztrófával érne fel, ha az ellenzék nyerne jövőre. Végül is a magyar jövőről van szó.

A miniszterelnök már rég belátta, hogy a fővárost nem szabad elengedni, anélkül nehezen nyerhető meg az ország”

Osztja a Fudan Egyetem leen­dő budapesti kampuszával kapcsolatos aggodalmakat? A baloldal szerint a nyugati értékeket képviselő CEU-t elüldözte, a kínai kommunistákat szívesen látja a kormány.
Nem tudom, igaz-e, hogy tényleg elüldözték a CEU-t. Elgondolkodtató: most azok kommunistáznak a leghangosabban, akik nagyon is kommunista gyökerekkel rendelkeznek. Ugyancsak ők tagadták váltig, hogy a CEU olyan szellemiséget is hozna a felsőoktatásba, amilyen nem biztos, hogy megfelel a magyar érdekeknek. Most a kínai egyetemnél ezzel szemben egy feltételezett ideológiai törekvésre helyezik a hangsúlyt. Megint működik a kettős mérce. Nem hiszem, hogy a világranglistákon előkelő helyen szereplő elitintézménynek bármilyen érdeke fűződne kémkedni vagy – régi kommunista szakkifejezéssel élve – „fellazítani”. A magyar felsőoktatásnak jót tehet, ha a kínai egyetem fejlett technológiákat hoz hazánkba, erősödhet a duális képzés is. Egyébként újra átnéztem a helyszínrajzokat: a kollégiumi helyeket biztosító diákváros mellett igenis elfér majd a Fudan épülete. Ez tény. A finanszírozás hátterét nem ismerem, de ez az ügy alkalmas lehet arra, hogy egyesek megint a falra fessék az ördögöt. Köztük Karácsony Gergely, aki újfent olyan ügyben jelzi, hogy mit nem enged, amihez egyébként túl sok köze elvileg nincsen. Virtuális erőfitogtatás. A diákvárost nem ő építi, nem is ő finanszírozza. A főpolgármester látványosan kevesebbet foglalkozik Budapest valódi működésével, és előszeretettel avatkozik bele ügyekbe, amelyekben se illetékessége, se kellő felkészültsége nincsen. Kicsit Demszky is ezt csinálta annak idején, csak ő azért erősebb egyéniség volt. A szereptévesztés most már néha egyenesen bohém.

Tarlós István kilenc évig vezette főpolgármesterként a Fővárosi Közgyűlést. <br> Fotó: MTI / Mohai Balázs

A főpolgármester azonban nagyobb hangsúlyt helyez a városdiplomáciára, közvetlen uniós források becsatornázásáról értekezik, párttársát Brüsszelbe küldte lobbizni. Ezt hogyan értékeli?
Az uniós szabályok továbbra sem engedik meg az önkormányzatok jelentős összegekkel való közvetlen támogatását, legfeljebb kisebb programokra pályázhat a kormány nélkül a főváros. Semmit nem harcoltak ki, csak termékenyen kommunikálnak az őket feltétel nélkül kiszolgáló ellenzéki felületeken.

A Facebookon is igen aktív Karácsony Gergely. Nem bánta meg, hogy nem próbálkozott meg annak idején a közösségi médiával?
Valóban, nem látványosan éltem ezzel a lehetőséggel, amit az ellenzék generációs problémaként tálalt. Ebben lehet is valami. Ám az aligha véletlen, hogy a főpolgármester urat soha nem engedik valódi, akár kényelmetlen kérdéseket feltevő újságírók közelébe, ahol kapásból és önállóan kell válaszolni – csak Facebook és ATV! Én heti rendszerességgel tartottam Budapest-infót, ahol bárki bármit kérdezhetett, s elmentem minden tévéstúdióba is, ahova csak meghívtak, még a Nap TV-hez is. Karácsony Gergely ezzel szemben szinte csak a közösségi oldalán nyilvánul meg, és még arra sincs semmi garancia, hogy az ott megjelenő tartalmakat ő fogalmazza meg.

Kire gondol? Egy interjúban emlegetett egy titokzatos tanácsadót.
Nem titokzatos. Köztudomású, hogy Gál J. Zoltán a főpolgármester kommunikációs főembere, akivel személyesen sosem volt ütközésem, ám tudjuk, milyen beállítottságú, ahogy azt is, hogy sokkal erősebb személyiség, mint maga a főpolgármester.

Ki a valódi főnök a városházán?
Látszik, hogy a Momentum és a DK is erősebb, mint a főpolgármester. Előbbinél erős egyéniségről nem beszélnék, Kerpel-Fronius úr kapcsán az ellenzéki sajtó ugyan gyakran felemlegeti, hogy a nagyapja milyen kiváló koponya volt. Ez igaz, de erre meg azt tudom mondani, hogy az én dédanyám állítólag elég tűrhető operaénekes volt, ám ahol én nekiállnék énekelni, ott percek alatt kiürülne a dalszínház. Amióta két MSZP-s polgármestert átcsábított a DK, faktum, hogy amit Gyurcsány Ferenc nem akar, azt Karácsony képtelen átvinni a közgyűlésen. A városházi hírekből pedig az következik, nagy a valószínűsége annak, hogy Gy. Németh Erzsébet nem a főpolgármestert tekinti tényleges felettesének.

A Momentum és a DK is erősebb, mint a főpolgármester”

Hogyan látja a járványhelyzetet?
A vírus eredetéről máig keveset tudunk. A bátorság nem azt jelenti, hogy valaki nem fél, hanem azt, mennyire képes legyőzni a félelmét. Én is félek, féltem a szeretteimet és valahol mindenkit. A pandémia kezelésében mindenki járatlan volt, több mint egy éve velünk van a járvány, és nagymértékben megváltoztatta a kapcsolatokat, nyomot hagy már az emberek személyiségén is. A modern gondolkodók az ateista és haszonelvű világnézetükkel nyilván mosolyognak ezen, de rég úgy gondolom, előbb-utóbb be kell következnie valami katarzisnak. A versenyre kelés a természettel, a világban általában is tapasztalható aránytalanságok és egyenlőtlenségek trendje meggyőződésem szerint túl sokáig nem tartható fenn. Hajlamos vagyok ezt a járványt esetleg egyfajta figyelmeztetésnek tekinteni. Figyelmeztetésnek, hogy a természet nem győzhető le, hogy pénzzel nem minden intézhető el.

Tarlós István
1948-ban született a fővárosban. A Budapesti Műszaki Egyetemen és a győri Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskolán tanult és szerzett mélyépítő mérnöki diplomát. 1989-ben belépett az SZDSZ-be, Óbudán többször is ügyvivőnek választották. 1990-ben lett először Óbuda-Békásmegyer polgármestere az SZDSZ és a Fidesz közös jelöltjeként. 1994 nyarán az MSZP-vel való koalíciókötés miatt kilépett az SZDSZ-ből. Független jelöltként a Fidesz–KDNP és több civil szervezet támogatása mellett 1994-ben, 1998-ban és 2002-ben is nagy fölénnyel újraválasztották a III. kerület polgármesterének. 2006-ban a Fidesz–KDNP támogatásával a főpolgármester-választáson alig több mint egy százalékkal maradt alul Demszky Gáborral, az SZDSZ–MSZP jelöltjével szemben. 2010-ig a Fidesz fővárosi frakcióvezetőjeként dolgozott. 2010 és 2019 között főpolgármester, Orbán Viktor 2019 októberében az országos közlekedési és közszolgáltatási infrastruktúra fejlesztéséért felelős miniszterelnöki megbízottá nevezte ki.

Nyitókép: Földházi Árpád