Balról védik a nemzeti identitást Dániában

2021-04-07 12:47:00
A dán identitásra való átneveléstől a származás szerinti numerus claususig: az északi ország szocdem vezetése folytatja és fokozza a jobboldalról induló migrációellenes szigort.

Heltai Péter írása a Mandiner hetilapban.

Egy ország, ahol a koronavírus-válság közepén Európában elsőként elrendelték egy csoport menedékkérő hazaküldését, kijelentve, hogy Damaszkusz már elég biztonságos a hazatérésre, ugyanitt törvényt hoztak – ahogy a közbeszédben hivatkoznak rá – „gettóik” felszámolására, valamint megtiltották, hogy mecsetek külföldről fogadhassanak el pénzadományokat. Ez Dánia, élén a kormányzó Szociál­demokraták párttal.

Ahol rég nem tabu a migráció
Meglepettségünk főleg a Skandináviáról elterjedt idealizált képnek a következménye, valamint annak, hogy bevándorlás kérdésében a liberális svéd modell és a kezdetektől szigorú dán hozzáállás egymás majdhogynem szöges ellentéte. Dániában a migrációs politika szigorítását évek óta övező konszenzus mindkét parlamenti blokk érdeke, igaz, eltérő okokból. Ennek megértéséhez 2001-ig kell visszamennünk. Ekkor robbant be az országos politikába a magát szociálkonzervatívnak tekintő (a médiában „szélsőjobboldali”) Dán Néppárt, és lett a legnagyobb jobbközép-liberális Baloldal – Dánia Liberális Pártja (V) és a Konzervatív Néppárt (KF) koalíciós partnere. Pia Kjærsgaard pártelnök nemcsak beemelte a közbeszédbe a migráció kérdését, de a kormányalakítás után egy évvel már meg is szavazták az Európa legszigorúbb bevándorlási törvényeként elhíresült szabályozást. A döntés népszerűségét némileg elősegítette a háború elől ekkoriban befogadott afgán menedékkérők kiugró száma.

Érdekes, hogy az akkor nagyjából 5,3 milliós lakosságú Dánia 1 százaléka volt bevándorló-hátterű, és természetesen ez sem kizárólag Európán kívülről érkezőket takar. Viszont már akkor felütötték a fejüket bizonyos jelenségek, amelyek a mostani, szociáldemokrata törvénytervezetben is „nem nyugati hátterűként” hivatkozott csoportokra voltak jellemzők. Kjærsgaard a kritikus svéd hangokra válaszul úgy nyilatkozott: ha a svédek „Stockholmot, Göteborgot vagy Malmőt skandináv Bejrúttá akarják változtatni klánháborúkkal, becsületgyilkosságokkal és csoportos nemi erőszakkal, hagyjuk nekik, hogy megtegyék”.

Nikábba öltözött nők Koppenhága gettónak minősített Mjølnerparken negyedében. <br> Fotó: Reuters / Andrew Kelly

Verseny az idővel
A szigorú bevándorlási politika törvényi szinten nem enyhült, de a kivitelezéssel akadtak problémák. A 2015-ös migrációs válság során a már 5,7 milliós Dánia az EU lakosságarányosan legtöbb menedékkérőt befogadó államai közé került. Az akkor másodszorra Lars Løkke Rasmussen vezetésével hatalomra kerülő Baloldal megválasztása – és későbbi leváltása – nagyban annak volt a következménye, hogy a lakosság a hatalomtól a bevándorlással kapcsolatos bajok megoldását és a jóléti állam megmentését várta. A fő problémát a Dánián is csupán Svédországba átkelni akaró embertömeg megrekedése okozta. Végül a kormány szeptemberben lezárta a német–dán autópályákat, de 2016 januárjára jutott odáig – utolsóként a régióban –, hogy a schengeni egyezmény ellenére helyreállítsa a határellenőrzést. Nagyrészt ennek folyománya, hogy a 2001-es 1 százalékhoz képest ekkor a bevándorló-hátterűek már 13 százalékot tettek ki.

Nyitóképen: Őfelsége szocdemje: Mette Frederiksen miniszterelnök. Fotó: Reuters / Ritzau Scanpix

Ez a cikk csak előfizetéssel rendelkező olvasóink számára elérhető. Ha van érvényes előfizetése, jelentkezzen be!

Bejelentkezés