A pokolból a purgatóriumba

2021-04-07 12:00:00

Szilvay Gergely

Régi adósságát törlesztette a magyar könyvkiadásnak azzal a Századvég, hogy megjelentette az amerikai költő, T. S. Eliot (1888–1965) Egy keresztény társadalom eszméje című, világhírű esszéjét, amely L. Simon László előszava szerint akár az Orbán-kormány kereszténységértelmezéséhez is kulcs lehet.

Eliot Amerikában született, később Angliában telepedett le. Modernista költő, irodalomkritikus és esszéista volt, aki unitáriusból tért át az anglikán vallásra. A kultúra meghatározása című könyve (Szent István Társulat, 2003) egyértelműen konzervatív szemléletű esszé. Akárcsak a keresztény társadalom eszméjéről szóló munkája, amelyhez a Századvég hozzácsatolta A hagyomány és az egyéni tehetség című, rövid írását is.

Eliot 1939-es esszéjének kiindulópontja az, hogy „a keresztény elvek nem összeegyeztethetőek a mai társadalmi valóság jelentős részével”. A szerző leszögezi: „egyelőre” megvédelmezni akarja a keresztény társadalom eszméjét, és nem azt vizsgálja, hogyan lehetne keresztény államot létrehozni, hanem azt mutatja be, mennyiben különbözne egy keresztény állam az aktuális társadalomtól. Erre szerinte azért van szükség, mert nem esik szó a civilizáció nagy problémáiról.

A liberalizmus puhánnyá tesz ahelyett, hogy megerősítene”

A költő már gondolatmenete elején figyelmeztet, keresztény állam alatt nem egy konkrét politikai berendezkedést ért, hanem „bármilyen államot, ami megfelel a keresztény társadalom számára”. A kérdést pedig nem érzelmileg, hanem intellektuális módon szeretné megközelíteni.

Ez a cikk csak előfizetéssel rendelkező olvasóink számára elérhető. Ha van érvényes előfizetése, jelentkezzen be!

Bejelentkezés