Ördögtől való-e az internet?

2021-01-20 11:34:00

Kovács István
A közösségi média nagyon is a mi terepünk. Ehhez pedig cselekvésre van szükség.

Amióta a legnagyobb közösségi oldalak – végleg vagy időlegesen – elérhetetlenné tették Donald Trump fiókjait, a nemzeti oldalon elindult a vita: mihez kezdjenek a jobboldali emberek a cenzúrával? Sokan mondják, hogy ezentúl egy valamirevaló konzervatívnak nincs maradása a szóban forgó platformokon. Megoldásként egyesek sokkal több hagyományos médiát, mások alternatív közösségi oldalakat javasolnak. Súlyos döntés ez, és a probléma megoldása korántsem egyszerű, érdemes ezért több szempontot is figyelembe venni.

Kezdjük mindjárt azzal, hogy mi áll a mindenki által érzékelt jelenség mögött: a közösségi médiában többszörös túlsúlyban vannak a balliberális vélemények.

Mindenekelőtt érdemes tisztázni, hogy ezen oldalak elindítói eredendően nem a jobboldali közegből érkeznek. 
A Twitter vezérigazgatója, Jack Dorsey például meggyőződéses marxista. Az újabb fajtából persze, aki milliárdos vagyonon üldögél, és ez iránt érzett szégyenét világmegváltó gondolatokkal próbálja palástolni. Dollármilliókkal támogatta Joe Biden elnökválasztási kampányát és olyan radikális baloldali kezdeményezéseket, amelyek például az USA szellemiségétől életidegen alapjövedelem bevezetését tűzték ki célul. A Facebook teljhatalmú ura, Mark Zuckerberg más tészta. Őt sokkal kevésbé zavarta, hogy vállalkozásának nagy szerepe volt Trump elnökké válásában, mint az, hogy a Soros-birodalom ezt folyton vádként olvasta a fejére. Megpróbált szembeszállni Sorosékkal, de elbukott, ezért kellett létrehozni a Facebook legfelső bíróságaként emlegetett testületet, amelyben szép számmal kaptak szerepet a nyílt társadalom leghangosabb képviselői. Akár meggyőződésből, akár kényszerből, de tény, hogy a legnagyobb közösségi oldalak nem a konzervatívok szekerét tolják, érdemes ezt mindjárt az elején tisztázni. És igen, ez alatt azt értem, hogy a jobboldali tartalmak jóval többször esnek áldozatául a cenzúrának: a migráció- vagy abortuszellenes tartalmak például sokszor gyűlöletkeltőnek minősülnek, a BLM–Antifa-lázadást viszont nyíltan lehetett szervezni ezeken az oldalakon.

A ballib véleménytúlsúly második oka, hogy politikai ellenfeleink sokkal hamarabb ismerték fel a közösségi médiában rejlő lehetőségeket. Legalább egy évtizede képzik a saját ngó-ikat, véleményvezéreiket és politikusaikat arra, hogyan kell professzionális módon használni e platformokat üzeneteik célba juttatására. A technikai újításokkal szemben hagyományosan szkeptikusabb jobboldal ugyanakkor so­káig ignorálta a közösségi médiát, jobb esetben autodidakta módon próbálkozott a használatával.

Ez a cikk csak előfizetéssel rendelkező olvasóink számára elérhető. Ha van érvényes előfizetése, jelentkezzen be!

Bejelentkezés