Ballépéskényszer

2020-11-23 12:29:00
Álhírek, kamuvideó és diktatúrázás – így is összefoglalható az ellenzék koronavírus-járványban tanúsított nyilvános ténykedése. A lapunknak nyilatkozó elemző szerint a baloldali pártok a kormánnyal szembeni, szinte totális ellenállást nem tudták politikai értelemben készpénzre váltani. Pedig megpróbálták.

Kacsoh Dániel írása a Mandiner hetilapban.

„Borzalom, amit ezek fenn művelnek. Az ember meg helyben kénytelen magyarázkodni – panaszkodik a Mandinernek egy neve elhallgatását kérő kerületi MSZP-s politikus saját pártvezetésére, amikor arról kérdezzük, hogyan csapódott le a tagság szintjén a Korózs Lajos által közzétett álmentős videó botránya. – Értjük, hogy próbálkoznak. A kormányzati döntéseken, különösen a kisemberek szempontjából, számos fogást lehetne találni. De ezt így nem lehet csinálni, elveszítjük minden hitelességünket.”

Valóban, a kabinet járványügyi lépéseinek ellenzéki kritikáját az első hullámban jórészt hiteltelenítette a felvétel, ám különösebb következménye nem lett. Lapunk információi szerint a rendőrség továbbra is Korózs meggyanúsítása nélkül nyomoz rémhírterjesztés miatt. Az eset mégis egyfajta szimbólumává vált a politika közreműködésével gyártott járványügyi álhíreknek, amelyeket a Fidesz–KDNP rendre az ellenzék fejére olvas. Nem ez volt azonban az egyetlen ilyen történet idén.

Arató Gergely a sikeres védekezés miatt sajnálkozott.<br>Fotó: MTI / Bruzák Noémi

A kormányzat szerencséje

„Ne felejtsük, ez egy relatíve ártalmatlan járvány” – nyúlt mellé a vírussal kapcsolatban a Karácsony Gergely főpolgármester megbízásából éppen Brüsszelben dolgozó, ott Budapest érdekeit képviselő Jávor Benedek a Mércén megjelent, március 29-ei cikkében. Pedig akkor már, ahogy egész Európában, Belgiumban is komoly korlátozásokat vezettek be. Jávor cikkében kitért arra is, mi lenne szerinte a koronavírussal szemben a valódi probléma: „Képzeljük el, ha a klímaváltozás révén az olvadó permafrosztból kiszabaduló, sokkal durvább kórokozók idéznének elő ilyen elterjedésű járványt.”

A kormánypártok támogatottsága a biztos szavazók körében 50 százalék körül van”

Ugyancsak kínos epizód volt előzőleg, még március 12-én, amikor Donáth Anna az ATV-ben azt mondta: „Amikor az első koronavírusos esetet regisztrálták Magyarországon, vagyis kiderült, hogy iráni diákok az elsők, az első reakciónk az volt, hogy ilyen nincs. Ilyen nincs, hogy ekkora szerencséje legyen Orbán Viktornak.” A szerencsétlen megnyilvánulással Donáth nyilván arra akart utalni, hogy az eset a bevándorlás és a vírus terjedése közt összefüggést találó kormányt igazolja. Az iráni diákokat egyébként, mivel a kórházban randalíroztak, fenyegették az egészségügyi dolgozókat, Magyarország kiutasította. Az ellenzék az ő pártjukat fogta a hatóságokkal szemben.

Néhány nappal később az Országgyűlésben a DK-s Arató Gergely az aktuális helyzetről beszámoló miniszterelnöknek, illetve a kormánynak azt rótta fel, hogy nem állították meg a határon a vírust. Mintha ez lehetséges volna. Némi memóriazavarra utalhat, hogy a második hullám kezdetén a Gyurcsány-párt is ellenezte a határok lezárását. Ugyancsak Arató volt május 20-án az, aki a halálozási statisztikák kapcsán az ATV-ben megjegyezte: ebben a számban sem áll sajnos (sic!) rosszul az ország. Kérdés persze, hogy kinek mi a fontos.

Korózs Lajoson kifogott a statisztika.<br>Fotó: MTI / Kovács Attila

Elutasított „tejhatalom”

Hogy az ellenzéknek milyen valós szándékai voltak, illetve vannak a pandémiával összefüggésben, abba az ugyancsak DK-s Gréczy Zsolt aligha tréfának szánt, április 1-jei Facebook-posztja adott betekintést: „Olvasom, hogy sokan összeomlanak, hogy itt a vég. Ellenkezőleg: most nyílik esély Orbán és rendszere megbuktatására. A politikai, gazdasági, kulturális és erkölcsi válság eddig is itt volt velünk, de az élet most már minden részletét önállóan világítja meg.” A kínos botrányai miatt az első vonalból visszaszoruló, ám Gyurcsány Ferenc bizalmát továbbra is élvező Gréczy Zsolt önleleplező bejegyzése a baloldal által a náci időket idéző felhatalmazási törvénynek nevezett, valójában a különleges jogrend meghosszabbítását célzó jogszabály elleni tiltakozás apropóján született.

A kormánynak gyors és hatékony intézkedéseket lehetővé tevő szabályozást – a javasolt időkorlát elmaradása miatt – elutasító ellenzék egy héttel el tudta odázni a március 11-én bevezetett, ám lejáró jogrend fenntartását, okozva ezzel némi kodifikációs vesződséget. Végül március 30-án gond nélkül elfogadta a kétharmad. Mindenesetre március 21-én a Hírklikken megjelent írásában Tóth Bertalan MSZP-elnök így rögzítette pártja álláspontját: „Nem szavazzuk meg Orbán tejhatalmát!” (sic!).

Közösen hazudott narratíva

„Ezt úgy hívják, hogy diktatúra” – fogalmazott a parlamenti vitában Szabó Tímea, és csatlakozott hozzá Gyurcsány Ferenc meg a többi ellenzéki vezérszónok. „Azok, akik meggyanúsítanak bennünket ma mindenféle hatalommal való visszaéléssel, látni fogják, hogy a veszélyhelyzet végén, amikor önök erről így döntenek, minden jogkört hiánytalanul vissza fogunk adni. Akik ma olyanokat mondtak, mint önök, kapnak egy esélyt, hogy bocsánatot kérjenek tőlünk” – válaszolt erre a kormányfő. A különleges jogköröket május végén visszaadta a kabinet, a bocsánatkérés természetesen elmaradt.

Addigra ráadásul az Európai Bizottságot sikerült fellármázni, és a nemzetközi sajtóban is elterjedt, hogy Magyarországon – ismét – „felfüggesztették a demokrá­ciát”. Különösen kínos volt, amikor Szijjártó Péter külügyminisztert a parlament bezárásával próbálta szembesíteni a CNN riportere, Christiane Amanpour egy interjúban. Az újságírónak a tárcavezetőtől kellett megtudnia, hogy ez nem igaz. Megjegyzendő: a baloldali többségű Fővárosi Közgyűlés működését valóban felfüggesztették, Karácsony rendeleti úton vezette a fővárost – de erre még visszatérünk.

Nemrég a Hír TV szerzett meg egy felvételt, amelyen a momentumos Donáth Anna értekezik a műveletről. „Sokszor előbb nyilvánítottak véleményt, mint még mielőtt tudtunk volna beszélni, és így terjedhetett el európai szinten az, hogy például a felhatalmazási törvény következtében gyakorlatilag beszüntették a parlament működését. Tisztában voltak vele, hogy szó sem volt arról, hogy a magyar kormány teljhatalmat kapott volna” – magyarázta az EP-képviselő. Szerinte végül a Momentum is beadta a derekát, s azzal, hogy mások mellett ő is diktatúrázni kezdett, segített elterjeszteni az álhírt Európában. Muszáj volt: nem maradhatott ki a közös ellenzéki narratívából. Mindezek tükrében egyébként kisebb meglepetést keltett, hogy a második hullám során – leszámítva néhány renitenst – a baloldal is megszavazta a különleges jogrendet, igaz, már 90 napos időkorláttal.

Szabó Tímea hentesnek nevezte az egészségügyi minisztert.<br>Fotó: MTI / Bruzák Noémi

Megtévesztett közvélemény

„Elbukott a járványkezelés, nem fogadjuk el a kormány hazug magyarázatait” – fogalmazott Szabó Tímea még április 27-én a parlamentben, majd megosztotta a képviselőkkel Németh Athina, a később álmentősként feltűnő hölgy információját. Ennek lényege: az általa ápolt, hazaküldött tíz betegből kilenc meghalt. A Kásler Miklós minisztert egy másik alkalommal hentesnek nevező párbeszédes politikus felemlegetett egy konkrét esetet, amikor nyílt, friss hasi sebbel küldtek haza egy pácienst, aki nemsokára meg is halt. Mint kiderült, ilyesmi nem történt. Érdemes közbevetni, hogy Szabó Tímea részéről ekkoriban ugyancsak a tisztelt Házban hangzott el a hazugság, miszerint az „egész kerek nagy világon Magyarországon halnak meg a legtöbben a koronavírus-járványban”.

A legnagyobbat azonban az álmentős videó szólt. A június­ban közzétett felvételen a parlament népjóléti bizottságát vezető Korózs Lajos beszélget Németh Athinával, aki egészen horrorisztikus viszonyokat vázol fel az egészségügyről, illetve a járvány miatt elrendelt kórháziágy-felszabadításról.Hamar kiderült: mindez hazugság volt. Pedig a hölgy beszámolója addigra már bejárta a közvéleményt, sőt a kormányt támadó ellenzéki kommunikáció szinte ezekre az erősnek szánt mondatokra épült.

A Fidesz–KDNP képviselői addig bojkottálják a népjóléti bizottság üléseit, amíg Korózs vezeti a testületet”

Németh Athina se végzettségét, se mentős munkahelyét nem tudta hitelt érdemlően igazolni, az Országos Mentőszolgálat elhatárolódott tőle, később pedig úgy nyilatkozott, az MSZP kereste meg őt, az ő sztorijával akarta ugyanis megbuktatni Kásler Miklóst. A volt szociális államtitkár ellen pártfegyelmi indult, ám az eljárást egyetlen nap alatt lezavarták. A párt azóta is adós a válasszal, hogy ki a felelős a történtekért. Ráadásul az is kiderült, hogy Tóth Bertalan a megjelenés előtt látta a videót.

Érdekesség, hogy a Euronews honlapján ma is elérhető egy május 8-ai cikk, amelyben Németh Athinát mint hospice-t és független otthonápolót idézik. Sőt az írásból kiderül az is, hogy az álmentős a Human Rights Watch nevű nemzetközi ngó-t is „tájékoztatta” az elképesztő halálozási arányról, a szervezet pedig részben az ő beszámolójára alapozva adott ki közleményt, kifogásolva az ágyfelszabadítások magyarországi gyakorlatát.

Ami Korózst illeti, miután pár hete egy 2006-os Eurostat-adatsorral, illetve zavaros statisztikával próbálkozott a magyar járványhelyzetet a valósnál lényegesen rosszabb színben feltüntetni, a Fidesznél betelt a pohár. A kormánypárti frakciók addig bojkottálják a népjóléti bizottság üléseit, amíg Korózs vezeti a testületet. Ha az MSZP nem lépteti vissza – lapzártánkig ezt nem tette meg –, akkor még idén parlamenti döntéssel tennék el a posztról. Úgy tudjuk, ettől függetlenül a politikus helyére ugyancsak a szocialisták jelölhetnének új elnököt.

Hiába jósoltak összeomlást

Rotyis Bálint, a Nézőpont Intézet elemzője is úgy látja, hogy az ellenzéki erők a járvány kezdete óta próbálják kihasználni a válsághelyzetet, többek között a kormányzatot inkompetensnek beállítva. Egyes intézkedéseket elégtelennek tartottak, mások létét egyenesen letagadták, továbbá az egészségügy, az oktatás, illetve a teljes gazdaság összeomlását jósolták. Hiába.

Honvédségi fertőtlenítés a Pesti úton. A fővárosi fenntartású intézményben 55 idős ember halt meg.<br>Fotó: MTI / Mónus Márton

„Jelen pillanatban kijelenthetjük, hogy ez a kommunikáció nem érte el a célját, a lakosság bizalma töretlen az Orbán-kormány iránt. A kormánypártok támogatottsága a biztos szavazók körében 50 százalék körül van, a Nézőpont Intézet júniusi adatai szerint a kormányfő munkájával a magyarok 62 százaléka elégedett volt” – részletezi az elemző. Szerinte ugyan a társadalom a fáradtság jeleit mutatja, a legújabb intézkedések nyomán a magyarok esténként fegyelmezetten az otthonukban maradnak.

Felhívja a figyelmet arra is: kormányellenes és vírustagadó tüntetésekre Nyugat-Európával szemben Magyarországon nem került sor. Egyértelmű, hogy az ellenzék nem tudta kihasználni az egészségügyi és gazdasági válsághelyzetet arra, hogy megbuktassa a kormányzatot, sőt még saját támogatottságát sem tudta növelni. A vakcinákkal kapcsolatos biztató információk pedig előrevetítik, hogy ha a következő néhány hónapban a kabinet képes kordában tartani a vírust, akkor a baloldal esélye arra, hogy tömegével átcsábítson bizonytalan és kormánypárti szavazókat, megszűnik – magyarázza az elemző.

Főpolgármesteri teljesítmény

Bár a járványügy alapvetően állami kompetencia, az ellenzék számos településen meg tudta mutatni magát mint válságkezelő. A legnagyobb figyelem természetesen a fővárosra, illetve a rendkívüli jogrend idején rendeletekkel kormányzó Karácsony Gergelyre irányult. Az önkormányzat anyagi lehetőségeire hónapok óta panaszkodó főpolgármesternek a legnagyobb problémát a Pesti úti idősotthonban tavasszal kialakult viszonyok jelentették, amelyekről elsőként a Mandiner számolt be.

A kormányhivatal augusztusban lezárult vizsgálata szerint a fővárosi fenntartású intézményben 55 idős ember halt meg, 313 gondozott és 26 dolgozó fertőződött meg. Az orvosi jelenlét hiányossága mellett elégtelen volt a gondozottak ápolása is, a törvényben előírt ápolói-gondozói létszám kevesebb mint fele állt rendelkezésre. A fővárosi kormányhivatal szerint mindez nagyban hozzájárulhatott a tömeges halálesetekhez és fertőzéshez. Karácsony személyesen nem jelent meg a helyszínen, s a kórházak, illetve az állami egészségügy felelősségét firtatta.

Magyarázkodni kényszerült akkor is, amikor Csepelen, majd a tiltakozás nyomán a Főpolgármesteri Hivatalban akart karantént kialakítani hajléktalanok számára, illetve amikor a BKK zsúfoltságot okozva járatritkítást rendelt el. Amennyiben a főpolgármester 2022-ben ismét megméreti magát kormányfőjelöltként, úgy alighanem a járványügyi teljesítményét is figyelembe veszik majd a szavazók.

Erős szavak gyenge lábakon – bemutatjuk az MSZP-s Korózs Lajost  Veczán Zoltán írása a mandiner.hu-n.

Címlapkép fotói: MTI