Kutya kötelességünk az együttműködés!

2020-10-26 15:19:00
A főpolgármesternek a tényekkel, a közgazdászokkal és a Moody’szal van vitája, nem velünk – mondja Fürjes Balázs, aki bármikor leülne Karácsony Gergellyel vitatkozni. A Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkárt pénzügyekről, a fejlesztések jövőjéről és politikai szerepvállalásról kérdeztük.

Szalai Laura interjúja a Mandiner hetilapban.

Orbán Viktor egy éve, az önkormányzati választás éjszakáján azt mondta, a kormány készen áll az együttműködésre Budapest új vezetésével, ön pedig arról beszélt, hogy ugyanazt a magatartást tanúsítják majd, mint Tarlós István ideje alatt. Megvalósult ez?
Budapest fejlesztése a városvezetés és a kormány közös feladata, kutya kötelességünk az együttműködés. A választók tavaly létrehoztak egy politikai társbérletet: jobbos kormány, balos városvezetés. Demokráciában business as usual. Család, barátság, munkahely sincs vita nélkül, persze hogy vannak viták. Bátran, nyíltan, tárgyszerűen, megoldásokat keresve vállalni kell őket.

Leülne vitázni Karácsony Gergellyel?
Budapestért bárkivel bármikor, aki komolyan vehető. A fővárosiak által megválasztott főpolgármester a legkomolyabb Budapest-illetékes. Ha ő kész lenne erre, rajtam nem múlna. Bár úgy látom, kerüli a nyilvánosság előtti valódi párbeszédet, az élő vitákat. Nincsenek a Tarlós István idején megszokott rendszeres, a szerkesztőségeknek kérdezési lehetőséget biztosító sajtótájékoztatók, csak Facebook-monológok. Pedig a vitakultúra Budapest része, ez egy vitatkozó, kritikus város.

Az tény, hogy sokszor megengedőbb hangnemben beszél a főpolgármesterről, az embernek az a benyomása, hogy öné a jó zsaru szerepe.
A kis Balázs sokszor hallotta, hogy „Tüzoltó leszel, s katona! Vadakat terelő juhász!”, de rendőrnek sose készült. Az én feladatom gyakorlatias megoldásokat találni a budapestiek érdekében. Meggyőződésem, hogy a személyes és a közösségi sikerekben is döntő tényező az együttműködési készség és képesség. Csapatjátékos vagyok, alkatilag együttműködő. Persze nem bármi áron. Csakhogy minden együttműködéshez legalább két fél kell – sok múlik a másik szándékán, hozzáállásán.

„Hogy támogathat Budapest első embere egyolyan jelöltet, aki judapestezve zsidózik, aki cigánygyűlölő szövegeket nyom?”

A városvezetés szerint pont a kormány nem hajlandó egyeztetni sok kérdésben.
Fő politikai termékük az áldozatszerep és az állandó panaszkodás, magyarázkodás, kifogáskeresés. Hibás Tarlós, a kormány, nyáron a meleg, télen a hideg. Mindig más. Megpróbálják azt a látszatot kelteni, hogy van a szegény, tehetetlen és kiszolgáltatott önkormányzat és az őt bántó, gonosz, erőszakos, behemót kormány. Tennék ők, csak nem engedi az ármány… Ezzel egyszerre próbálnak szimpátiát ébreszteni és a semmittevést igazolni.

Fotó: Földházi Árpád

Meglepő volt, hogy ön is beleállt a borsod-abaúj-zempléni időközi választás kampányába. Hevesen támadta Karácsonyt, amiért támogatja a baloldal által indított Bíró Lászlót. A budapesti fejlesztésekért felelős államtitkárnak miért kellett ebben az ügyben megszólalnia?
Jogos a felvetés. Hogy kerül a csizma az asztalra? Én is ezt kérdezem. Hogy támogathat Budapest első embere egy olyan jelöltet, aki judapestezve zsidózik, aki cigánygyűlölő szövegeket nyom? Aki jellegzetes hajviseletük után tetűcsúszdásoknak nevezi a vallásos zsidó embereket? Aki antiszemita, rasszista, gyűlöletkeltő? Minek kellene ahhoz történnie, hogy a főpolgármester megvédje a budapestieket a náciktól, és ne támogassa és mentegesse őket? Mihez fog még asszisztálni politikai számításból?

Budapestet megvédeni a náciktól? Ez azért túlzás Bíró László jelölése kapcsán.
Karácsony Gergely a Párbeszéd elnökeként, valamint Fekete­-Győr András Momentum-elnök és társaik személyesen és pártjuk nevében egy nácit jelöltek a választáson. Ezt követően a főpolgármester önálló kampányvideóban állt ki a rasszista politikus mellett, nácizmusát azzal elintézve, hogy egyikünk sem tökéletes. Majd a választás hétvégéjén Borsodba költözik, és végigkampányolja a körzetet a demokratáknak elfogadhatatlan jelölt mellett.

Koalíciós kényszerből mindent szabad? A remélt győzelemért bármi megtehető? Legközelebb jöhet egy anyagyilkos vagy egy pedofil? Miközben képmutatóan és álszenten jogállamoznak? Ők mindenki felett állnak, bárkit megítélhetnek, mindent minősíthetnek, és közben bármit megtehetnek?

De ezt tényleg önnek kell elmondania?
Budapest első embere átlépett egy kritikus határt. Olyat tett, ami elfogadhatatlan. Elárulta és cserben hagyta minden zsidó és cigány honfitársunkat, minden jóérzésű magyart. Kiderült, hogy számára a kirekesztésellenesség, a nácik elleni fellépés üres politikai szlogen csupán. Bármikor sutba dobja, és a rasszisták pártjára áll, ha az érdeke úgy kívánja. Ezért, azzal együtt, hogy nem feladatom politikai nyilatkozatokat tenni, újságírói kérdésre határozottan elmondtam a véleményemet. Mint most.

Bíró László bocsánatot kért évekkel ezelőtt tett kijelentéseiért.
A bocsánatot nem kizárja, hanem gyakran éppen megerősíti, hogy cselekedeteinknek következményei vannak. A kettő egyszerre érvényes. A megbocsátás fontos dolog, és megilleti Bíró Lászlót is, de aki ilyen durván bántó és gyomorforgató dolgokat mond, és csak akkor törli a megjegyzéseit, amikor jelöltté válik, amikor már politikailag ciki a múltja, annak nincsen helye a magyar politikában. És a rasszizmus támogatásának sem. Közvetett érintettségünk érzékennyé tesz. Édesapám a Ludovika utolsó évfolyamán végzett. Amikor a németek megszállták Magyarországot, nagyapámmal katonai-polgári ellenállási mozgalmat szerveztek zsidó honfitársaink megmentésére és a budapesti hidak védelmére. Árulás miatt letartóztatta a Nemzeti Számonkérő Szék Radó nevű nyilas pribékje. Statáriális tárgyaláson döntöttek a sorsáról, amelyen két hadbíró a kivégzés mellett, egy pedig ellene szavazott. A halálbüntetést csak egyhangú döntés alapján hajtották végre, ezért beszélgethetek önnel. Otthon azt tanultuk: nácikkal, komcsikkal nincs paktum.

Visszatérve Budapestre, kezdjük a zavaros pénzügyekkel. Különböző számokat hallunk: fideszes politikusok, kormánytagok szerint együttesen 274 milliárd forint pénzügyi forrása van a fővárosnak, a Magyar Államkincstár ennél lényegesen kevesebbet közölt. Mi az igazság?
A Magyar Államkincstár kimutatása szerint 2020 nyarán a fővárosnak 135 milliárd forintja volt állampapírban és 30 milliárd szabad készpénzállományban. A fővárosi önkormányzatok idén 86 milliárdot, jövőre 116-ot kapnak 
a kormányzati költségvetésből csak működésre. Az amerikai Moody’s hitelminősítő intézet a napokban értékelte föl a főváros pénzügyi helyzetét. A Moody’s felminősítette a Fővárosi Önkormányzatot, a stabil osztályzatot pozitívra emelte, mert kiegyensúlyozottnak és biztosnak ítéli a város gazdasági helyzetét.

Fotó: MTI / Máthé Zoltán

Mást mond Karácsony Gergely, és már a múlt év végén felhívta a figyelmet arra, hogy 150 + 50 milliárdos adósságot örököltek, ráadásul a mostani és a jövő évben súlyos megszorításokat kell elszenvednie a fővárosnak. Nem éppen stabil anyagi helyzet…
A főpolgármesternek a tényekkel, a közgazdászokkal és a Moody’szal van vitája, nem velünk. Mondom, áldozatszerep, panaszkodás, magyarázkodás. És konfliktus a kormánnyal mindenáron, bármit veszítenek is ezzel a budapestiek. Tisztelettel javaslom bárkinek, objektív mérőszámok alapján hasonlítsa össze az önkormányzatok helyzetét. Adóerő, megtakarítások, szabad készpénzállomány, iparűzésiadó-bevétel növekedése – Budapest mindegyik alapján a leggazdagabbak között van.

A szolidaritási hozzájárulás idén 12 milliárddal növekszik, jövőre pedig 36 milliárdot kell befizetnie a fővárosnak az államkasszába. Hogy lehet, hogy Tarlós István mentességet kapott ez alól, Karácsony viszont nem?
2017 óta a 135 legnagyobb és leggazdagabb település szolidaritási hozzájárulást fizet a kicsik és szegények javára. Az összeget egy mindenkire azonos matematikai képlet határozza meg. 134 város fizet a képlet szerint, egyetlen önkormányzat fizet kevesebbet: Budapest. Igazságossági elem, hogy ezt a kedvezményt öt év alatt fokozatosan kivezeti a költségvetés, egyenlő elbánás lesz mindenkire. A kivezetés Tarlós idején megkezdődött.

De most itt a járvány, ami miatt Budapest nehéz helyzetbe került, sok szempontból nehezebbe, mint más városok, a turizmus lényegében megszűnt. Nem tudná megtenni a kormány azt a gesztust, hogy később kezdi el a százszázalékos behajtást?
A város helyzete stabil, vagy a Moody’s is a gonosz kormány ürgebőrbe bújt ügynöke. A járvány mindenkit nehéz helyzetbe hozott, az ország költségvetésén csak az első hullám 2000 milliárdos lyukat ütött. Ezt a számlát nem tudjuk benyújtani a vírusnak. Csak közös teherviseléssel lehet kigazdálkodni, ebben szükség van az önkormányzatokra is. Mindenkinek nehezebb most, családoknak, munkavállalóknak, vállalkozásoknak is. A kormány a saját kiadásain is 1000 milliárdot vágott.

A főváros pedig arra kényszerül most, hogy válságadót vessen ki.
Csalódott vagyok, de nem lep meg: ha jön a baloldal, jönnek a megszorítások. Adóemelés, eladósodás, amit mind az emberekkel és a vállalkozásokkal fizettetnek meg. Egyszerűen nem tudnak mást. A liberális-szocialista városvezetés öröksége 2010-ben egy nyakig eladósodott városháza volt. Orbán Viktor kormánya 375 milliárd forint adósságot vállalt át a Fővárosi Önkormányzattól. Még egyszer nem vezethetik adósságcsapdába a budapestieket.

„A három legfontosabb feladat a közösségi közlekedés fejlesztése, az otthonteremtés és a minőségi zöldfelületek gyarapítása”

Az Európai Parlament dönthet arról, hogy támogatást biztosít a nagyvárosoknak a zöldfordulathoz, valamint a járvány utáni újrakezdéshez. Jó ötletnek tartja, hogy közvetlen uniós városfinanszírozás legyen?
A kormány elfogadja, hogy a három legfontosabb feladat Budapesten a közösségi közlekedés fejlesztése, az otthon­teremtés és a minőségi zöldfelületek gyarapítása. Nem kis politikai csatákban Orbán Viktor a következő nyolc évre 17 ezer milliárd forintot szerzett Magyarországnak e feladatokra a rendes uniós támogatások és a járványügyi különalap keretében. Ha a főpolgármester ehhez még többletforrásokat tud szerezni, annak mindenki csak örülhet. És ha ehhez bármilyen támogatást adhatunk, állunk rendelkezésre.

Keményen kritizálta a Nagykörútra felfestett biciklisávokat, autósüldözésről beszélt. Nem tart attól, hogy ha az autósok mellett áll ki, belekényszerülnek a bicikliellenes pozícióba, és hiába zöldül a kormány, a témát kisajátítja a baloldal?
A józan, működő megoldás mellett állok ki. Azt javasoltam, hogy a tanévkezdéssel adják vissza az elvett sávot az autósoknak, mert káosz és dugó lesz. Lett. Azt kértem, hogy tartsák meg az elmaradt társadalmi párbeszédet, és végezzék el az elmaradt szakmai előkészítést forgalmi modellezéssel, hatástanulmánnyal, jó és rossz nemzetközi példák tanulmányozásával. Nekünk is ezek alapján lesznek megoldási javaslataink a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsában.

Mi legyen tehát a biciklisekkel?
Abban egyetértünk, hogy szükség van a közlekedésben új egyensúlyra az autós, a közösségi közlekedés, valamint a gyalogosok és a bringások között. Közös cél az is, hogy csökkentsük a gépkocsiforgalmat a város belső részén, de ne kényszerrel és büntetéssel. A politikának nem feladata, hogy átnevelje az embereket, és életmódváltást erőltessen rájuk.

Tavaly megnyitotta kapuit a Puskás Aréna, az ország legnagyobb sportlétesítménye, amely két és fél év alatt épült fel.<br>Fotó: MTI / Illyés Tibor

Hogyan csökkenthető a belvárosi autóforgalom?
Három fontos feladat van. A tömegközlekedés legyen jobb, vonzóbb, versenyképesebb. Épüljenek meg a külső városrészek között közvetlen kapcsolatot teremtő, a belváros elkerülését lehetővé tevő körutak és hidak. Végül legyen elég P+R, B+R parkoló a külső tömegközlekedési csomópontokon, hogy az utazók letehessék a kocsit, és átülhessenek a tömegközlekedésre. Így lesz kevesebb autó a belvárosban, és így lehetnek majd jobb feltételei a kerékpározásnak. E feladatoknak nekirugaszkodni kétségtelenül nehezebb, mint ötletszerűen szétlocsolni egy vödör sárga festéket a belvárosban. De a belső kerületek közlekedési gondjait nem lehet csak helyben megoldani, és Budapest nem csak a belvárosból áll. A főváros minden kerülete és elővárosa, Budapest és agglomerációja minden polgára egyenrangú. A külső részek lakóit is megilleti a jó közlekedés, a jó életkörülmények.

Mit javasolnak majd a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsában?
Azt, hogy alapos, az érintetteket bevonó előkészítő munka keretében vizsgáljon meg több lehetőséget is a városvezetés. A szezonalitás alapján eltérő forgalmi rend nyáron és télen, munkanapon belül idősávosan változó forgalmi rend – a 21. században ennek megszervezése és az egyértelmű tájékoztatás nem bonyolult. Az eltérő irányú villamosmegállók ma egymással szemben vannak, elcsúsztatásuk útszélesítést, több helyet eredményezne. Az egymást sűrűn követő jelzőlámpáknál lehetne elsőbbségük néhány másodpercig a bicajosoknak, így csökkenne a keveredés. A párhuzamos utcákba terelt kerékpárforgalom is vizsgálandó alternatíva. Október közepétől április végéig érthetően nagyot esik a bicikliforgalom – most vissza kellene állítani az eredeti rendet, és ez idő alatt elvégezni a munkát. Észszerű, nem?

A Nagykörúttal a főpolgármesternek egészen más tervei vannak, ő élettel, éttermekkel és boltokkal teli nagyvárosi körutat szeretne. Ezek szerint ezt a kormány nem tudja támogatni?
Egyetértek. Sőt, én azt szeretném, hogy egy egész sáv gond nélkül átadható legyen a kerékpárosoknak anélkül, hogy az éles vitát, dugót, káoszt okozna. Ennek azonban meg kell teremteni a feltételeit, különben jó szándékkal is csak bajt csinálnak. A belvárosi közlekedés gondjai nem oldhatók meg csak a belvárosban, erről beszéltem. A járdára vitt bicikliút különösen gagyi és balesetveszélyes.

„A kormány nem fog semmit építeni, amíg nincs egyetértés a városvezetéssel”

Térjünk át a Liget-projektre! Fair eljárás volt, hogy egy nappal a közgyűlés döntése előtt kormányrendelet született az építésszabályozásról?
A kormány nem fog semmit építeni, amíg nincs egyetértés a városvezetéssel. De abban nem vagyunk partnerek, hogy a főpolgármester szabálytalanul, a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsában való egyeztetés nélkül módosítsa a Városligeti építési szabályzatot, és egyszer s mindenkorra eltörölje a vitatott épületek megépítésének lehetőségét. Ezt kivédtük. Az FKT mai ülésén arra teszünk javaslatot, hogy végre-­valahára folytassunk higgadt, szakmai párbeszédet a Liget-programról. Nyíltan, őszintén, megoldást keresve. Hozzunk létre közösen egy akciócsoportot a Városliget ügyében, amely néhány hét alatt áttekinti a kompromisszumos megoldás lehetőségét úgy, hogy feltétlenül növekedjen a zöldfelület.

Lánchíd. Karácsony Gergely kifogásolja, hogy fél év kevés volt a megígért 6 milliárd forintos állami támogatás teljesítésére, és hogy a kormány csak akkor akarja odaadni a pénzt, ha a munkát neki kedves cég végezheti el. Mi gátolja a kormányt?
Tiszteletben tartjuk, hogy a Lánchíd gazdája a főváros, a híd felújítása a főpolgármester felelőssége és feladata. A kormány, ahogy Tarlós Istvánnak megígérte, kiegészítő támogatást nyújt, 6 milliárd forintot. Ha a főváros végre befejezi a közbeszerzést, szerződést köt a munkára, megkezdődik a kivitelezés, rendben halad, az utolsó 6 milliárdot azonnal utaljuk, amikor esedékes. A költségvetésben félretettük erre a pénzt. A cégekre való utalgatás pedig kifejezetten megmosolyogtató. Elvesztegettek egy évet, hogy pont ugyanaz a négy cég tegyen ajánlatot Karácsonynak, amely rajthoz állt korábban is. Pedig volt bennem némi várakozás.

Mire gondol?
Tíz éve támad minket az ellenzék, hogy drága és lassú beruházásokat valósítunk meg. Azt gondoltam, most jönnek Karácsonyék, és megmutatják, hogyan kell ezt csinálni. Bevetik állítólag remek nemzetközi kapcsolataikat, jönnek a versenyt élénkítő nagy külföldi cégek, és több ajánlat, gyorsabb, olcsóbb munka lesz a vége. Ehhez képest lassabb és drágább lesz minden korábbi várakozásnál. Kinek jó ez?

A Biodóm ügyében miért nem segítenek, és adják oda a hiányzó 5 milliárdot?
Miért adnánk oda?

A főváros vezetése ezt kéri, sőt feljelentést is tett az elszabadult költségek miatt.
Ennek a beruházásnak is teljes mértékben Budapest a felelőse, az MSZP–SZDSZ-es kormányokban miniszteri székben ülő Persányi Miklós állatkerti vezető pedig saját kérésére főigazgatóként szabad kezet kapott Tarlós Istvántól. A kormány biztosította, sőt emelte is a támogatást, összességében 43 milliárd forint kifizetését vállalta. Nem szóltunk bele semmibe, Persányi főigazgató ismerte a kereteket, önállóan terveztetett, irányította a közbeszerzéseket. Hallottunk 20 milliárdos hiányról, most hallani 5 milliárdosról. A kormány a 43 milliárdjával már hozzátette a magáét. Azt meg végképp nem értjük, hogy a Karácsony-féle városháza szerint három év alatt hetvenöt százalékos készültségű lett a létesítmény, de az utolsó egynegyed elvégzéséhez ugyanúgy három év kellene. Talán mert 2024-ben lesz önkormányzati választás? Vagy mert egy év alatt már a harmadik felelőse lett a munkának a városvezetésben, miközben semmi nem történt?

Fotó: MTVA / Róka László

Ha nem sikerül megszerezni a szükséges forrást, le kell állítani a projektet?
Az utóbbi harminc évben valamennyi városvezetés és kormány meg tudta oldani, hogy Budapesten ne maradjon torzó. Bízom benne, hogy erre a Karácsony-féle, stabil pénzügyi helyzetben lévő önkormányzat is képes.

Rozsdaövezeti beruházásokat ösztönző programot indítanak, amelynek része az ötszázalékos lakásáfa. Azonban egy friss kormányzati döntés alapján 2022 végéig minden építkezés esetében ez lesz az áfakulcs. Ez hogyan befolyásolja a programot?
A cél továbbra is az, hogy megfizethető lakáskínálat legyen a városokban, márpedig a rozsdaövezetekben kitűnő fejlesztési lehetőség rejlik. A járványhelyzetben különösen fontos, hogy munkahelyeket hozzunk létre, illetve tartsunk meg az építőiparban. A tervek szerint miután megszületett a döntés a huszonhét százalékosról ötszázalékosra levitt áfa kiterjesztéséről, a rozsdaövezetekben ez nulla százalék lesz, amit visszatérítés útján érünk el. A bérlés természetesen áfamentes marad.

A főváros vezetése inkább a régóta emlegetett állami bérlakásprogram megvalósítását szorgalmazza. Lesz végre az is?
Miután a fővárosnak vannak anyagi lehetőségei, csak bátorítani tudom, hogy ilyen kezdeményezéssel csatlakozzon a kormány otthonteremtési programjához. Semmi jónak nem vagyunk az elrontói. Amúgy valós, a kormányzaton belül is vita tárgyát képező kihívásnak tekintem, hogy az utóbbi öt évben, még a covidjárvány előtt, főleg Budapesten az égig emelkedtek a lakásárak és a bérleti díjak is. Matolcsy György jegybankelnökkel értek egyet: érdemes lenne elgondolkodni egy szigorúan piaci alapú, bérlakásépítést ösztönző program bevezetésén.

Mit gondol, 2024-ben még Karácsony Gergelynek hívják a főpolgármestert?
Neki kellene egyenesen megmondania, hogy lesz-e miniszterelnök-jelölt, és ha igen, meg tud-e ülni egyszerre két lovat. A főpolgármester az ellenzék messze legnépszerűbb vezetőjeként láthatóan sodródik új szerepébe. Természetesen szabadságában áll kormányfőjelöltnek lenni, ebben senki nem korlátozhatja, a budapestieknek viszont jogos igényük, hogy nézzen a szemükbe, és mondja meg nekik őszintén, visszaadja-e idő előtt az öt évre kért és kapott megbízást. De ha miniszterelnök-jelölt lesz is, fontos, hogy jusson energiája a hétköznapi városvezetői munkára.

Ön jelentkezne a főpolgármesterségre?
Ki van zárva.

És hegyvidéki országgyűlési képviselőnek? Pokorni Zoltán és Gulyás Gergely szerint ön lenne a Fidesz legalkalmasabb jelöltje.
Demokráciában a legnagyobb megtiszteltetés elnyerni a választók bizalmát. Azt, hogy ki lesz a hegyvidékiek ország­gyűlési képviselője, egyedül a hegyvidékiek dönthetik el. A lehetőség megtisztelő, de én sem a jelölő helyi szervezet, sem a pártelnökség, sem a hegyvidékiek döntését nem előlegezném meg.

Fotó: Földházi Árpád
Fürjes Balázs
1971-ben született Budapesten. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán szerzett diplomát 1997-ben. 1988 óta Fidesz-tag, 1990 és 1992 között elnökségi tag, 1996-ban alapítója és 2001-ig alelnöke volt a Fidelitasnak. 2004-ben részt vett a Szeretem Budapestet Mozgalom és a Református Cursillo mozgalom alapításában. 2002 és 2011 között vállalatvezetőként dolgozott a magánszférában. 2011 óta a kiemelt budapesti fejlesztések kormánybiztosa, 2018 májusa óta Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkár. Nős, három gyermek édesapja.

Címlapkép: Földházi Árpád