A Fidesz-kormány ne oktasson ki szolidaritásból!

2020-10-26 11:37:00
Miért támogatta a judapestező Bíró Lászlót? Mit szól a kispesti szocialisták kokainos és korrupciós botrányához? Mikor lesz kész a Lánchíd? Indul-e az előválasztáson? Karácsony Gergelyt, Budapest főpolgármesterét kérdeztük, aki nem óhajt leülni vitázni Fürjes Balázzsal.

Kereki Gergő interjúja a Mandiner hetilapban.

Mitől tart, főpolgármester úr?
Kellene valamitől?

Szerettük volna leültetni egy vitára Fürjes Balázzsal. Az államtitkár benne lett volna, ön nem vállalta. Miért?
Politikus vagyok, az államtitkár úr pedig köztisztviselő. Egy köztisztviselő ne folytasson politikai vitát politikusokkal. Nem szeretnék abban partner lenni, hogy ő politikai szerepben lép fel köztisztviselő létére. Bár mostanában mintha ezt kényszerítenék rá; nem is áll túl jól neki.

Kormányzati oldalról Fürjes Balázs foglalkozik Budapest ügyeivel, vele kell a legfontosabb kérdéseket átbeszélni. Budapest ügyei nem érnek meg annyit, hogy kommunikációs hidegháború helyett konstruktív vitát tartsunk?
Nem a sajtó előtt kell vitatkozni, hanem a tárgyalóasztalnál megoldásokat találni. A főváros és a kormány közötti viszony a napi munkavégzés szintjén jobb, mint amilyennek látszik. A politikusok napi szintű politikai kakaskodását Fürjes Balázsnak nem kellene folytatnia. Inkább együtt dolgozom vele, mint hogy nyilvánosan vitázzunk. Mindenki tegye a dolgát a kapott mandátuma szerint. Az enyém a budapestiektől származik, az övé Orbán Viktortól.

„Én Budapest főpolgármestere vagyok, nem az önkormányzatok apukája meg anyukája”

Tarlós Istvánt kéthetente bármilyen újságíró kérdezhette tetszőleges témában. Mikor lesz újra Budapest-infó?
Nem tervezünk Budapest-infót. Amikor van közlendőnk, akkor tartunk sajtótájékoztatót. Hetente több sajtónyilvános eseményünk is van, ezeken tőlem és a helyettesektől is lehet minden témában kérdezni.

A Budapest-infónak az volt a szerepe, hogy szabadon lehetett kérdezni a főpolgármestert, a helyetteseit, sőt adott esetben egy-egy fővárosi cégvezetőt is. Ön miért nem ad erre lehetőséget?
Olyan elérhetetlennek tűnnék? Aligha. Tőlem is bárki kérdezhet a sajtótájékoztatókon.

Leszámítva a Hír TV-t, amelyet például hónapok óta bojkottál.
A sajtótájékoztatókon minden kérdésre szoktam válaszolni. A Hír TV-nek tényleg nem. Mert tartom magam a kimondott szavamhoz.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, Karácsony Gergely főpolgármester és Szita Károly, a Megyei Jogú Városok Szövetségének elnöke az áprilisi kormányülés után tartott sajtótájékoztatón.<br>Fotó: MTI / Szigetváry Zsolt

A Hír TV-be a legutóbbi, Gyöngyösi Márton zsidózását mentegető interjúja óta nem hajlandó bemenni.
Azóta a Hír TV egy olyan felvonulást, amelyen a résztvevők náci önkényuralmi jelképeket viseltek, békés megemlékezésnek nevezett a riportjában. Ezért bocsánatot kell kérnie. Ezt elvárom.

Ha ilyen érzékeny az antiszemitizmusra, miért támogatta személyesen is a Budapestet Judapestnek, az izraeli turistákat pedig tetűcsúszdásoknak nevező, zsidó uzsorabanktőkéről, kozmopolita-cionista körökről és Adolf Hitlerről posztoló Bíró László országgyűlési jelöltet?
Látja, a Hír TV-nek is csak annyit kellene tennie, amit Bíró úr megtett: bocsánatot kérni. Van egy párt, amely arra tette fel az életét az utóbbi időben, hogy radikális jobboldali alakulatból jobbközép, mérsékelt párt legyen. Egy balközép politikus ilyenkor vagy megbocsátja a nehezen megbocsátható kijelentéseket, ezzel elősegíti a néppártosodás folyamatát, vagy nem bocsát meg, és elzárja az utat az elől, hogy ezek az emberek a demokratikus közösség részévé váljanak.

Bíró László az ominózus kijelentéseket a 2018-as választási vereséget követően tette. Akkor, amikor már évekkel túl voltunk a Jobbik néppárti fordulatán. Egy ilyen, már néppártosodott Bíró László nevezte az ön által vezetett várost Judapestnek és az izraeli turistákat tetűcsúszdásoknak.
Nem akarom felmenteni, de Bíró László ezekért a mondatokért bocsánatot kért. Ebben élesen különbözik a Hír TV-től, amely viszont nem kért bocsánatot.

„Szeretnék hinni abban, hogy Bíró bocsánatkérése hiteles és őszinte”

Bíró László nem közvetlenül  a posztjai után kért bocsánatot, hanem amikor a baloldal jelöltje lett. Akkor is azért, hogy jelölt maradhasson.
A Hír TV viszont sosem kért bocsánatot.

A Hír TV nem is akar országgyűlési képviselő lenni, és nem is állt ki mellette a lejudapestezett Budapest főpolgármestere.
Jobb később, mint soha.

Bíró azt írta, hogy csak azért zsidózott, mert a Fidesz miatt apátiában volt, és kapaszkodót keresett. Mennyire hiteles ön szerint ez a bocsánatkérés?
Sajnos a magyar politikában csak kevesen tudnak a hibáikért bocsánatot kérni. Szeretnék hinni abban, hogy Bíró bocsánatkérése hiteles és őszinte.

A baloldali-liberális értelmiség meghatározó alakjai – Tamás Gáspár Miklós, Konok Péter, Hont András, Somogyi Zoltán, Ceglédi Zoltán – viszont szkeptikusak annak őszinteségével kapcsolatban. Fekete-Győr András politikustársa pedig kijelentette, hogy nem vennék fel Bírót a Momentumba. Ha a Párbeszédbe jelentkezne, önök felvennék?
Ő Jobbik-politikus, jól van ez így.

Akkor nem vennék fel?
Valószínűleg nem.

Tehát akkor a Párbeszédnek nem elég jó Bíró László, de a borsod-abaúj-zempléni választóknak igen?
Bíró Lászlóról nem a pártok és a publicisták, hanem a választók döntöttek.

Korrupció, kokain, konzumlányok Kispesten – kitálalt a helyi baloldal sofőrje, megerősítette, hogy valódiak a kiszivárgó felvételek a helyi szocik működéséről. Minek kellene még kiderülnie, hogy meginogjon a Gajda Péterbe vetett bizalma?
Nem vagyok Gajda Péter főnöke. Neki nem nekem kell elszámolnia, hanem mindenekelőtt a kispesti választóknak. Ő az engem támogató koalíció tagja, korrekt vele az együttműködésem. Gajda Péter személyes tisztességében továbbra sem kételkedem, ő a leginkább érdekelt abban, hogy tisztázza az ügyeket.

Fotó: MTI / Mónus Márton

Vele szemben is súlyos vádak fogalmazódtak meg, elég, ha csak a kispesti ingatlanügyre vagy a Lackner-féle hangfelvételre gondolunk, ahol korrupciós pénzekkel hozzák összefüggésbe. Ráadásul a Gajda–Lackner–Kránitz-trió éveken át baráti társaság volt. Mindezek ellenére ön megkínálta egy bizottsági elnöki pozícióval.
Dehogy én! Arra a bizottsági elnöki posztra az MSZP jelölt, és Pétert jelölte. Megjegyzem, azt a bizottságot vezetni inkább büntetés, mint jutalom.

Ön is megszavazta. Egyébként pont a vagyon­nyilatkozat-ellenőrző bizottságról beszélünk. Apró szépséghiba, hogy épp Gajda kispesti haverja, Kránitz Krisztián volt az, aki kifelejtett egy spanyolországi villát a vagyonnyilatkozatából.
A Fővárosi Közgyűlés frakciói állapodtak meg ebben a döntésben, én pedig a harmincéves gyakorlatot követtem, amikor ezt a javaslatot terjesztettem a közgyűlés elé.

Amikor ilyen súlyos korrupciós vádak érnek egy kerületi városvezetőt, akkor miért nem mondja azt, hogy amíg Gajda nem tisztázza magát, addig nem lehet bizottsági elnök?
Gajda Péternek vissza kell szereznie a becsületét ebben a vitában. Erre biztatom őt.

A kampányban is ezt mondta. Idézem is: „Akinek vizsgálnia kell, az Gajda Péter polgármester úr. Én rábízom ezt az ügyet. Azt gondolom, hogy ebben az ügyben felelősen fog eljárni.” Miért Gajda Péter feladata a hozzá köthető korrupciós ügyek kivizsgálása?
Nem csak az övé, számos eljárás folyik ebben az ügyben, született több feljelentés. A fővárosnak nincs ebben dolga. Mi nagyságrendekkel nagyobb problémákkal küzdünk, mint a kispesti ügyek.

Tehát foglaljuk össze: miközben Tarlós Istvánnak díszpolgári címet akar adni, a Tarlós-korszak állítólagos korrupciós ügyeinek feltárására létrehoznak egy fővárosi vizsgálóbizottságot. A súlyos korrupciós botrányba keveredő Gajda Péter viszont vizsgálja ki a saját maga ügyeit, sőt bizottsági elnöki pozíciót is kap. Rendben van ez így?
Azt hiszem, itt össze nem tartozó ügyek vannak összekeverve. Kispesten felállítottak egy vizsgálóbizottságot, ennek a munkáját én részletekbe menően nem ismerem.

Ez a vizsgálóbizottság már megszűnt.
Kispesti ügyeket Kispesten kell vizsgálni. Tarlós István kitüntetése pedig nem áll ellentétben azzal, hogy az új városvezetés válaszokat keres a budapestiek jogos kérdéseire. Miért nincs például e-jegyrendszer, miközben elköltöttek rá tízmilliárdot? És van még egy sor kérdés, amelyre pontos választ kell adni. Ezt szolgálja a vizsgálóbizottság. Tarlós személyes tisztességéhez szerintem nem fér kétség. Ő az elmúlt harminc év önkormányzati politikájának meghatározó személyisége, ezt egykori politikai ellenfeleként elismerem. Azért küzdök, hogy a politikai ellenfelekből ne legyenek ellenségek, hogy maradjon még tere a kulturált politizálásnak ebben a városban. Ezért is javasoltam a díszpolgári címet.

„Ha tíz éven belül tényleg megépül az a híd, akkor leborulok az Orbán-kormány nagysága előtt”

Biciklisávok. A Nagykörút egysávossá tétele után még nagyobbak lettek a dugók Budapesten. A tizennégy éves átlagéletkorú budapesti autópark dugóban ragadása nem jár az eddigiekhez képest nagyobb környezetterheléssel? Végeztek hatástanulmányt a témában?
Kihasználtuk azt a járvány adta lehetőséget, hogy csillapodott a forgalom a Nagykörúton, ezért tudtuk felfesteni a biciklisávokat. Az egyébként, hogy egy vagy két sáv van megnyitva az autóforgalom előtt, sokkal kevésbé befolyásolja a dugók mértékét, mint gondolnánk. A Nagykörút áteresztőképessége az igazi probléma, ha egyáltalán problémának lehet nevezni. Az ugyanis nem magától értetődik, hogy a Nagykörútnak tranzitforgalmat kellene biztosítania, hiszen a belvárosról beszélünk, ahol emberek laknak – bár egyre kevesebben, mert mind többen menekülnek onnan. A programom része volt, hogy elkezdünk érdemi lépéseket tenni a belváros forgalomcsillapítása érdekében.

A Dél-Budát, Észak-Csepelt és Dél-Pestet összekötő Galvani híd és a kapcsolódó úthálózat megépítése hatvanezer autóval csökkentené a belváros forgalmát. Ehhez képest ön nemrég bejelentette, hogy Budapesten a következő tíz évben nem fog új híd épülni.
Arra utaltam, hogy szkeptikus vagyok a Galvani híd megépülésével kapcsolatban. A látványtervek szépek, de az kevés.

Ön támogatná a Galvani híd megépítését?
A főváros szerint az albertfalvai híd hasznosabb lenne, de tudomásul vesszük, hogy a kormány a Galvani hidat szeretné megépíteni. Abban viszont szakmai vita van, hogy a létesítmény milyen mértékben segít hozzá a belvárosi forgalom csillapításához. Mi tartunk attól, hogy a beruházás inkább az M0-s körgyűrűről hozna be forgalmat, és nem a belvárosból vinne ki autókat. A cél az, hogy a belvárosi hidakról kifelé tudjuk tolni a forgalmat. De ebben a vitában mi nyitottak vagyunk az észérvekre. Elfogadtuk, hogy a Galvani híd valósuljon meg elsőnek. Ha a jóslatom nem válik be, és tíz éven belül tényleg megépül a híd, akkor leborulok az Orbán-kormány nagysága előtt.

Fontos ígérete volt a 2-es metró és a gödöllői hév összekötése is, azonban a Fővárosi Közgyűlés a február 26-ai ülésén nem támogatta a tervezési munkákhoz szükséges indítványt. Miért?
Azért nem támogattuk, mert a főváros nem tudja megvalósítani a beruházást. Csak EU-s forrásból lehetne, amihez viszont kell a kormány egyetértése is.

„A mérnöki szakvélemények tíz éve is azt írták, hogy a Lánchidat azonnal fel kell újítani”

A kormány támogatja a projektet, a Budapest Fejlesztési Központ már be is jelentette, hogy kész átvenni az előkészítést a Fővárosi Önkormányzattól. Átadják?
A hév állami tulajdonban van. Vagy a kormány valósítja meg a fejlesztést, vagy nem lesz fejlesztés.

A beruházás a Fővárosi Önkormányzatnak nem is kerülne pénzébe, hiszen EU-s pénzből menne, ha lenne hozzá terv. Önök a terv készítéséhez szükséges összeget szavazták le. Miért?
Szeretnénk garanciát kapni arra, hogy a beruházás tényleg meg fog valósulni, és nem feleslegesen teszünk félre rá pénzt. Nem akarunk a tervezésre súlyos milliárdokat elkölteni. A főváros vezetése átadja az összes tervet, a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa október 15-ei ülésén erről is dönteni fogunk.

Lánchíd. Egy decemberi műszaki szakvélemény szerint a felújítást legkésőbb júniusig meg kellett volna kezdeni, minden csúszás pedig csak növeli a költségeket. Ehhez képest ott tartunk, hogy augusztusra sikerült kiírni a közbeszerzést.
A Lánchíd fel lesz újítva. A mérnöki szakvélemények tíz éve is azt írták, hogy a Lánchidat azonnal fel kell újítani. Nem értem, eddig miért nem történt meg. Az előző városvezetés kilenc év alatt odáig jutott el, hogy kiírt egy közbeszerzést. Mi februárig vártunk a kormányra, s mivel a 6 milliárd forinton túl nem adott pluszforrásokat a felújításhoz, le kellett zárni az előző közbeszerzést, és újat írtunk ki.

Kik jelentkeztek a közbeszerzésre? Milyen árajánlatok érkeztek?
A tárgyalásos szakasznál tartunk. Nem tudunk még pontos árakat.

Leválasztották a projektről a Váralagút, a Clark Ádám tér és a Széchenyi téri villamos-aluljáró felújítását. A többütemes felújítás azt jelenti, hogy sokkal hosszabb ideig lesz lezárva a Bel-Budát Bel-Pesttel összekötő közlekedési folyosó – autósok, motorosok, kerékpárosok, a 16-os és a 105-ös busz közlekedik itt –, hiszen nem egyszerre, két év alatt készül el az alagút és a Lánchíd, hanem egymás után. Ezt a forgalmi összeköttetést tehát legalább négy-öt évre elveszítik a budapestiek. 
Azt azért tegyük hozzá, hogy már a Lánchíd felújításába is bele fog gebedni a Fővárosi Önkormányzat. Praktikus lett volna persze, ha a Lánchíddal együtt az alagutat is felújítjuk, de erre a fővárosnak nincs pénze.

Az alagutat akkor nem újítják fel?
Előbb-utóbb fel fogjuk, de az alagút nincs olyan kritikus állapotban, mint a Lánchíd.

Fűtéstámogatás. Tavaly az idősek napján húszezer forintos fűtéstámogatást ígért minden nyugdíjasnak. Mi lett ezzel?
Jelentős előrelépés történt az ügyben. Egyrészt a lakásrezsi-támogatással évente huszonnégyezer forinttal segítjük a rászoruló háztartásokat a távhő-, víz-, csatorna- és szemétszállítási díjak kifizetésében. Másrészt már több ellenzéki vezetésű kerületben működik a fűtéstámogatási rendszer. Azt viszont soha nem mondtam, hogy ezt az ígéretet a Fővárosi Önkormányzat finanszírozná. Én ezt az ígéretet annak a koalíciónak a nevében tettem, amellyel megnyertük a választást. Vagyis ezt a kerületekkel közösen valósítjuk meg, és szinte az összes kerületben van már támogatási rendszer, ahol nem, ott arra ösztönözzük a vezetést, hogy lépje meg.

Fotó: MTI / Kovács Tamás

Tehát minden nyugdíjas fog kapni fűtési szezononként húszezer forintos fűtéstámogatást?
Igen.

Klímatudatos Budapest címszó alatt azt is megígérte, hogy új fát ültetnek minden budapesti újszülött tiszteletére. Csak az idei első fél évben több mint hétezren születtek. Hol a hétezer fa?
A főváros az elmúlt időszakban hat szabadidőparkot adott át, ahol sok fát ültettünk. Továbbá megmentettünk ezer fát a kivágástól. Megmentettük a Városliget zöldjét, a Hajógyári-szigetet, a Határ úti kiserdőt, Pünkösdfürdőn is a tervezettnél több fát, legalább ötszázat ültetünk el. Ami pedig ezt a konkrét vállalásunkat illeti, messze túl fogjuk szárnyalni, jóval több fát fogunk ültetni ennél ebben a ciklusban, de ehhez területeket kell szereznünk.

Bardóczi Sándor, Budapest főkertésze szerint elfogytak az üres fahelyek Budapesten.
Igen.

Hol fognak helyet csinálni a fáknak?
Azon dolgozunk, hogy minél több zöld felületet megmentsünk a betonba öntéstől. A belvárosban nagyjából ötezer fahely van. De Budapestről körülbelül egymillió fa hiányzik. Ehhez a fővárosnak területeket kell szereznie.

Akkor az évi tizenötezer fára vonatkozó ígéretét a ciklus végén számonkérhetjük önön? Ez összesen hetvenötezer fa öt év alatt.
Ebben biztos lehet. Remélem, hogy még többet is fogunk tudni ültetni.

Rendszeresen kormányzati megszorításokra hivatkozik, amikor az ígéreteket kérik számon. Mire gondol pontosan?
A főváros által fizetendő szolidaritási hozzájárulás összegét gyakorlatilag a háromszorosára növelte a kormány. Mindezt olyan helyzetben, amikor csökken a főváros iparűzési adóból származó bevétele, erre jön rá a tömegközlekedésben a jegybevételek drámai visszaesése. Ilyen helyzetben a főpolgármesternek az a dolga, hogy a lehető legtöbb eszközzel nyomást gyakoroljon a kormányra. Az október 15-ei FKT-ülés első napirendi pontja egyébként az lesz, hogy kezdeményezzük a szolidaritási hozzájárulás csökkentését.

A szolidaritási hozzájárulást nem a kormány veszi el, hiszen a gazdagabb, magas adóerő-képességű önkormányzatok befizetését végső soron a szegényebb háromezer önkormányzat kapja meg. A pénz tehát az önkormányzatoknál marad. A szolidaritás pedig baloldali érték – érvel a kormány.
A Fidesz-kormány engem ne oktasson ki szolidaritásból! A fővárosnak is szüksége van szolidaritásra. A kormányzati sarctól függetlenül is Budapestet sújtja a legjobban a járvány, bevételeink jó része ugyanis elveszik.

A Moody’s ehhez képest épp most javította Budapest kilátásait pozitívra, mondván, a főváros anyagi helyzete stabil, gazdasága ellenálló, adóterhelése mérsékelt, likviditási helyzete pedig szilárd. Téved a nemzetközi hitelminősítő?
A Moody’s nem tudja, milyen állapotban van a Petőfi híd vagy az Árpád híd. De ha ilyen jó a helyzet, akkor a kormány nyilván hozzá fog járulni, hogy a főváros az Európai Beruházási Banktól hitelt tudjon felvenni, és el tudja kezdeni a fejlesztéseket.

Fotó: Földházi Árpád

Azt is gyakran mondja, hogy a kormány kivérezteti az önkormányzatokat. 2020-ban az önkormányzatok 735 milliárd forintot kaptak a központi költségvetésből, 2021-ben 857 milliárdot fognak kapni, ez 122 milliárddal több. Ez lenne a kivéreztetés?
A fővárosnak viszont kevesebb jut a szolidaritási hozzájárulás miatt. Az összességében helyes, ha a kormány növeli az önkormányzatok támogatását, bár ez a pénz csupán a tizede annak, mint amennyiről az osztrák kormány lépése szól.

Az osztrák kormány egymilliárd eurót adott az önkormányzatoknak. Tehát a harmada.
Rendben, legyen a harmada. Viszont a kormány elveszi a gépjárműadó bevételeit, ami kiesés.

Az 35 milliárd forint. Vonjuk le. Még mindig 87 milliárd a plusz.
Összességében az önkormányzatok nem kapnak lényegesen nagy támogatást. Az osztrák példával összevetve pláne nem. Budapest pedig kifejezetten rosszul jár a kormányzati sarc miatt. Az önkormányzatok legfőbb bevétele – Budapesten ez hetven százalék – a válságérzékeny iparűzési adó. Ez Budapesten bezuhant.

Nem kell persze hasra esni a 87 milliárdtól, de mégiscsak jobb, mint amit az előző gazdasági válság idején az ön politikai szövetségesei csináltak. Ők 2009-ben elvontak 120 milliárdot az önkormányzati alrendszerből úgy, hogy a kötelező feladatokat meghagyták.
2008-ban egész Európa rosszul kezelte a válságot. Nagyon helyes, hogy az EU most nem megszorításokat követel a kormányoktól, hanem hitelcsomagot állít össze. A közös hitelfelvétel történelmi lépés.

Azt mondja akkor, hogy rossz volt a 2008-as válságkezelés?
Európai szinten rossz volt, beleértve a magyart is.

Ha a magyar baloldal 2008-as válságkezelése rossz volt, akkor miért velük köt politikai szövetséget?
Nem szeretnék időutazásban részt venni. Az Európai Unió ma egészen másképp kezeli a válságot. Magyarország csillagászati összegű támogatást kap azért, hogy kijöjjön a válságból. Ez a forrás hozzáférhető a kormánynak, de nem hozzáférhető az önkormányzatoknak. Ez nincs jól. Ezért kezdeményeztük, hogy az EU-s támogatások egy részét az önkormányzatok közvetlenül le tudják hívni.

„Nem tervezek elindulni az előválasztáson”

Én azért foglalkoznék az időutazással. Két referenciát látunk: az egyik a jelenlegi kormány válságkezelése, amely az önkormányzatokra nézve 87 milliárdos pluszt jelent, a másik referencia az ön politikai szövetségeseinek válságkezelése, ők válság idején elvettek 120 milliárd forintot az önkormányzatoktól. Választóként melyiket választaná?
Budapesttől a kormány a szolidaritási adóval 20 milliárd forintot vont el, és elveszi a gépjárműadót.

A szolidaritási hozzájárulást háromezer szegényebb önkormányzat fogja megkapni.
Erre nem vennék mérget, és ha kiosztják is, leginkább politikai alapon teszik. De én Budapest főpolgármestere vagyok, nem az önkormányzatok apukája meg anyukája. Az nem lehetne, hogy a magyar kormány legyen szolidáris az összes önkormányzattal? A magyar kormány mögött ott van az egész Európai Unió. Legyenek végre ők szolidárisak! A válság azokat az ágazatokat érintette a leginkább, amelyek Budapestre összpontosulnak, ilyen például a turizmus. Az első számítások alapján a főváros iparűzési adóból származó bevételei 22 százalékkal fognak csökkenni már idén. A cégeink súlyos, tízmilliárdos veszteségeket könyvelhetnek el. Budapestnek is szüksége van a szolidaritásra.

Sokakat foglalkoztató kérdés jön. Van miniszterelnök-­jelölti ambíciója?
Nincs.

2018-ban is hagyta magát „rábeszélni”. Ha a balliberális értelmiség választása megint önre esik, mit mond majd? Képes lesz nemet mondani?
A balliberális értelmiség nem tud erre kijelölni. Az ellenzéknek előválasztáson kell miniszterelnök-jelöltet választania. Bárki lesz is a jelölt, amögött jelentős társadalmi támogatottságnak kell állnia.

Indul az előválasztáson?
Nem tervezek elindulni. Három ember van, aki nem szeretné, hogy induljak: Orbán Viktor, Gyurcsány Ferenc, és én vagyok a harmadik. Szerintem több alkalmas jelölt is van, akit tudok támogatni.

Kik ezek az alkalmas jelöltek?
Időben és kellő helyen megnevezem majd őket.

Dobrev Klára és Márki-Zay Péter?
Mindkettejüket tudom támogatni. Orbán Viktort csak olyan jelölt tudja legyőzni, aki egy előválasztáson megszerzi az ellenzéki szavazók nagy többségének a bizalmát.

Karácsony Gergely
1975-ben született Fehérgyarmaton. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen szerzett szociológusdiplomát 2000-ben. 2000 és 2006 között a Medián Közvélemény- és Piackutató Kft. kutatásvezetője, 2007-től 2010-ig kutatási igazgatója, emellett 2002 és 2008 között a Miniszterelnöki Hivatal politikai tanácsadója. 2010 és 2013 között az LMP országgyűlési képviselője, frakcióvezető-helyettese, 2013 januárjában kilépett az LMP-ből, és részt vett a Párbeszéd Magyarországért megalapításában, jelenleg pártja társelnöke. 2014 és 2019 között Zugló polgármestere, 2019-től főpolgármester.

Címlapkép: Földházi Árpád