Mit hoz az ellenzéki összefogás premiere?

2020-09-09 19:50:00
Szerencsen lesz az ország szeme októberben: a Fidesz–KDNP színeiben induló Koncz Zsófia apja örökébe lépve szeretne a parlamentbe jutni, az ellenzék a Jobbik antiszemita kijelentései miatt össztűz alá kerülő politikusát indítja az időközi választáson. Megnéztük, milyen eséllyel indulnak a jelöltek a kétharmad sorsáról döntő megméretésen.

Pálfy Dániel Ábel írása a Mandiner hetilapban.

Különös jelentőséggel bír az október 11-ei időközi ország­gyűlési választás, amelyet a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei 
6. számú választókerületben Koncz Ferenc fideszes képviselő váratlan halála miatt kellett kiírni. Ezen a mandátumon múlik a Fidesz–KDNP kétharmados parlamenti többsége, és a voksolás a 2022-es ellenzéki együttműködés egyik főpróbája is lehet. Győzelme esetén a kormánnyal szemben álló erők egyfelől elmondhatják, hogy lebontották a kétharmadot, másrészt a parlamenti ciklus vége előtt másfél évvel nagy lendületet kaphatnak a közelgő kampányhoz is. Egy újabb vereség ellenben visszavetheti őket, és feszültséget eredményezhet az összefogásban.

Mindenki a jobbikost jelöli, kivéve a Jobbikot

Azzal, hogy az utóbbi években a Jobbik részt vesz a baloldali és liberális pártok együttműködésében, a magyarországi politikai tér végleg kétosztatúvá vált. Az ellenzék a 2010 óta elszenvedett sorozatos vereségek hatására felismerte: kizárólag összefogással, közös jelöltek indításával van esélye a kormánypárttal szemben. A 2019-es önkormányzati választáson ez a stratégia viszonylagos sikert eredményezett, hiszen az ellenzék pártjai számos fontos pozíciót megszereztek Budapesten és több vidéki nagyvárosban. Idén augusztusban pedig megszületett az elvi döntés, hogy az egyelőre a DK-t, a Momentumot, az MSZP–Párbeszéd szövetséget, az LMP-t és a Jobbikot magában foglaló ellenzéki összefogás 2022-ben közös egyéni jelölteket fog állítani, és már az őszi szerencsi időközin is ilyen formában indul.

„Előállt az ellenzéki abszurd: mindenki a jobbikost jelöli, kivéve a Jobbikot, amely nem szerepel a jelölőszervezetek között”

Választásuk Bíró László mezőgazdasági vállalkozóra, a Jobbik Borsod-Abaúj-Zemplén megyei regionális igazgatójára esett. Bíró 2010 óta a megyei közgyűlés tagja, a 2018-as parlamenti választáson 32 százalékos eredményével második lett a Jobbik színeiben. Először úgy tűnt, jelölőszervezetként idén is kizárólag a saját pártjának a logója jelenik majd meg a neve mellett, azonban hiba csúszott a tervekbe. A Fidesz a választási bizottságnál megtámadta a nyilvántartásba vételt, és a Nemzeti Választási Bizottság helyt is adott a fellebbezésnek.

Az történt ugyanis, hogy a Jobbik január 25-ei tisztújító kongresszusán, amikor Jakab Péter átvette a párt vezetését, szinte a teljes elnökséget lecserélték. A személyi változásokat sokáig nem jegyeztették be a bírósági nyilvántartásba, és amíg ez nem történik meg, addig a törvény szerint a párt nevében senki nem tehet jognyilatkozatot, vagyis hivatalosan jelölőszervezetként sem jelenhet meg egy választáson. Jakab Péter és az ellenzéki pártok diktatúrát kiáltottak, mondván: a Fidesz ellenzék nélküli választást akar. Bíró ettől még természetesen elindulhatott a választáson akár függetlenként, akár más pártok jelöltjeként, mindössze le kellett adnia a szükséges mennyiségű ajánlószelvényt, a jogvita kizárólag a Jobbikot mint jelölőszervezetet érintette. A párt jogorvoslatért fordult a Kúriához, de kérését elutasították. A jelölési határidő szeptember 4-én lejárt, így Bíró Lászlót pártja nem indíthatta. Előállt tehát az ellenzéki abszurd: a voksoláson mindenki a jobbikost jelöli, kivéve a Jobbikot, amely nem szerepel a jelölőszervezetek között.

Bíró László, a Jobbik Borsod-Abaúj-Zemplén megyei regionális igazgatója.<br>Fotó: MTI / Koszticsák Szilárd
A Hír TV szerint Bíró fegyverrel fenyegette munkavállalóit, a politikus perel
Lelövéssel fenyegette korábbi beosztottjait a jobbikos Bíró László – ezt állította a Hír TV múlt heti adásában. Az Informátor című műsorban egy – a korábban Bíró vezette Hegyalja-Mix Szociális Szövetkezet által irányított – varroda dolgozói jelentették ki, hogy Bíró a mai napig tartozik nekik, és azt mondta: ha valaki ellene beszél, hozza a puskáját. Bíró László Facebook-oldalán reagált az állításokra. Leszögezte, hogy soha senkit nem fenyegetett meg, senkinek nem tartotta vissza a bérét, és megteszi a jogi lépéseket a Hír TV műsorában elhangzottak miatt.

A jogi szerencsétlenkedés hátterében több dolog húzódik. A párt folyamatos belharcai és leszámolásai miatt távozó politikusok nem könnyítették meg az új vezetés dolgát. Jakab Péter június 9-én ugyan kapott egy bejegyzésről szóló bírósági végzést, ám a személyi változásokról szóló dokumentumot minden érintett, így az előző elnökség tagjai is megkapják, és fellebbezhetnek ellene. Információink szerint ezt senki nem tette meg, a volt elnök, Sneider Tamás azonban bár jogorvoslatért nem fordult, nem is mondott le a fellebbezési jogáról. Így a végzés a fellebbezési határidőig nem jogerős, Sneider ezzel késleltette a változások nyilvántartásba vételét. A Jobbikból azóta távozó politikus felhívta a figyelmet, hogy a pártban „nem működik jól az adminisztráció”, nincs meg a megfelelő szakmai háttér, ezért nem tudták január óta bejegyeztetni az új vezetést.

Címlapképen: Az ellenzéki pártok képviselői a Parlament lépcsőjén. Fotó: MTI / Koszticsák Szilárd

Ez a cikk csak előfizetéssel rendelkező olvasóink számára elérhető. Ha van érvényes előfizetése, jelentkezzen be!

Bejelentkezés