Fellélegezhetünk? – mi a helyzet a lélegeztetőgép-beszerzésekkel?

2020-05-22 12:51:00

Írta: Pálfy Dániel Ábel
Milyen lélegeztetőgépek érkeztek Magyarországra és mire alkalmasak ezek? Van-e elég lélegeztetőgép az országban? Egyáltalán kiket kell lélegeztetni és hogyan?  A sajtóban számos félrevezető  információ jelent meg a kérdésről, ezért utánajártunk a témának.

Több cikket is szentelt a napokban a kormány lélegeztetőgép beszerzéseinek a Magyar Hang. Utánajártunk, mi igaz a lap állításaiból, amelyekre alapozva „félresikerültnek” nevezték a lélegeztetőgépek beszerzését. 

A Magyar Hang cikkeinek fő állításai a következők:

  • A kormány ResMed Lumis 150 típusú légzéssegítő gépeket szerzett be. (igaz)
  • Ezeket a gépeket invazív lélegeztetésre alkalmas gépek helyett szerezték be. (nem igaz)
  • A gépek gyártója nem rendelkezik magyarországi forgalmazóval, szervizhálózattal. (nem igaz)
  • A gépek ára „internetes webáruházakban” (sic!) 245-275 ezer forint között mozog (nem igaz).
  • Magyarországon nem forgalmazzák ezeket a gépeket. (nem igaz)
  • Ezek a gépek a kínai nyelvet nem ismerők számára nem használhatók (mert „kínai menüvel érkeztek”). (nem igaz)
  • Ezek a gépek csak alvásfüggő légzészavarok, és egyéb tüdőbetegségek kezelésére alkalmasak, stabil állapotú, fertőzéses betegségben nem szenvedő páciensek légzésének megkönnyítésére. Vagyis COVID betegek kezelésére nem. (szakmailag vitatott állítás)

A lap a cikk végén egyébként leírja: megkérdezték az Operatív Törzset, hogy az említett gépeket lélegeztetőgépnek szánták-e, de választ nem kaptak.

Ennek fényében nem egyértelmű milyen értesülésre alapozva állítja a Magyar Hang, hogy a ResMed gépeket invazív lélegeztetőgépek helyett (!) szerezték be, erre vonatkozó forrást ugyanis nem említenek. 

Érkeztek ilyen gépek, de nem arra a célra, amire a lap állítja

A cikkre reagálva Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára egy interjúban közölte, a szóban forgó készülékek beszerzését a Merkely Béla vezette Semmelweis Orvostudományi Egyetem koordinálta. Megkerestük az ügyben az egyetemet, válaszukat változtatás nélkül közöljük:

„»A magyarhang.org felületen Félresikerült a lélegeztetőgép beszerzés?« címmel megjelent cikk súlyosan félrevezető állításokat fogalmaz meg. A Semmelweis Egyetem által, az ITM megbízásából a négy hazai orvosképző egyetem nevében, előzetes igényfelmérést követően lebonyolított lélegeztetőgép beszerzés, maradéktalanul megfelel az Egészségügyi Világszervezet (WHO) megújult ajánlásának, amely a koronavírusos betegek esetében azt javasolja, hogy ameddig lehet, el kell kerülni az invazív lélegeztetést és javasolja a non-invazív módszereket. Az ehhez szükséges készülékek abban segítik a szakembereket, hogy megelőzzék az invazív lélegeztetést. A non-invazív eszközök a lélegeztető gépről lekerült betegek utógondozásában is hasznosulnak. Az egyetemek az 56 non-invazív eszköz mellett közel háromszor annyi, 140 invazív lélegeztetőgépet is kaptak a legsúlyosabb állapotú fertőzöttek kezeléséhez.”

Tehát

valóban érkeztek ilyen készülékek Magyarországra, de nem az invazív lélegeztetőgépek helyett, hanem azok mellett,

kiegészítő kezelés céljából. Invazív lélegeztetőgépből ráadásul jóval több érkezett, mint az említett gépekből.

Menczer Tamás: Egészségügyi szakemberek adják a jóváhagyásukat és a megrendeléseket a beszerzésekhez

Ezeket a bizonyos gépeket egyébként – a SOTE koordinálása mellett – négy egyetemi kórház kapta meg – válaszolta kérdésünkre Menczer Tamás. Az államtitkár elmondta, hogy a non-invazív berendezéseket a betegség első és harmadik szakaszában, az intubáció előtt és után alkalmazzák, a szóban forgó berendezéseket – a szakma szabályai szerint – tehát arra használják, amire valók. A lélegeztetésre szoruló betegeket a betegség minden szakaszában megfelelő géppel lélegeztetik, ez eddig is így volt, és ezután is így lesz – hangsúlyozta. 

Menczer közölte „a lélegeztetőgépek beszerzése – a cikk állításaival ellentétben – nem siklott félre, hiszen orvosok, egészségügyi szakemberek adják a jóváhagyásukat és a megrendeléseket a beszerzésekhez. Egyébként arra kérem az ellenzéket és az ellenzéki sajtót, hogy ne legyen ellendrukker, nem baj, hogy nem szeretik a kormányt, de ne drukkoljanak a magyar emberek ellen!”

Menczer Tamás

Minőségi termék, nem kínai gagyi

Mivel sok olyan cikk jelent meg az európai sajtóban, hogy problémák vannak a Kínából beszerzett eszközökkel, érdemes tisztázni, hogy milyen gépekről is van szó. A ResMed egy 1989-ben Ausztráliában alapított orvosi eszközöket gyártó cég, amelynek székhelye jelenleg Kaliforniában található.

A ResMed a világ egyik legnagyobb légzéstámogató orvosieszköz-gyártója,

a világ 120 országában vannak jelen, termékeit öt országban – az Egyesült Államokban, Franciaországban, Szingapúrban, Ausztráliában és Kínában – gyártják. A ResMed egyébként honlapján is megnyugtatja vásárlóit, hogy a Kínában gyártott termékeik is biztonságosan használhatók.

A ResMed április 16-án kadott sajtóközleményében hangsúlyozta, hogy a koronavírus-járvány kezdete óta példátlan globális kereslet alakult ki lélegeztetőgépek és más légzéssegítő készülékek iránt, ezért megháromszorozták e termékeik gyártását, hogy a lehető legtöbb koronavírusos beteg hozzájusson a szükséges kezeléshez. A cég hangsúlyozza, hogy technikailag lehetséges átalakítani az egyszerűbb CPAP légzéstámogató készülékeiket non-invazív lélegeztetővé, de mivel sok időt és erőforrást igényel, inkább maximalizálták a koronavírusos betegek kezelésére alkalmas készülékek, a lélegeztetőgépek és a bilevel légzéssegítők gyártását.

A Lumis 150 ST készülékek a gyártó honlapján megjelent információk és a használati útmutató alapján „otthoni és kórházi használatra” fejlesztett, úgynevezett bilevel, vagyis változtatható nyomáson történő non-invazív lélegeztetésre alkalmas gépek. A gyártónak valóban vannak egyszerűbb, kizárólag alvási apnoék kezelésére alkalmas, otthoni használatra tervezett gépei, a Lumis 150 azonban egy komolyabb típus, amit magyarországi klinikákon is használnak. A Lumis 150-ek a cikkben megfogalmazottakkal ellentétben

nem 275-300 ezer forintba, hanem többszörösébe, milliós összegbe kerülnek.

Van magyar forgalmazó, megoldott a szervizelés

A ResMed Lumis 150 típusú lélegeztetőgépnek két altípusa van, a Lumis 150 VPAP ST és a Lumis 150 VPAP ST-A. Ezeket a gépeket Magyarországon az Elektro Oxigén Kft. forgalmazza.

A cég vezetése megkeresésünkre úgy nyilatkozott, hogy a megjelent híradások miatt úgy gondolják, politikai színezetet kapott a kérdés. Kijelentették, hogy a napi politikai csatározásokban semmilyen szinten nem kívánnak részt venni, ezért ezzel kapcsolatban többet nem nyilatkoznak. 

Megbízható forrásból származó információink szerint a cég 2007-óta ResMed hivatalos szerződött partnere, és teljes jogú szervizjogosultsággal rendelkező magyarországi forgalmazója a gyártó termékeinek. A cég megfelelő szervizkapacitással rendelkezik, és kollégáik ilyen típusú VPAP gépek javítására is jogosítványt szereztek a ResMed európai oktatóközpontjában.

A gépek teljes körű szervizelésére tehát van lehetőség Magyarországon.

A ResMed széles termékpalettával rendelkezik, Magyarországon kórházak és magánemberek több ezer különböző készüléküket veszik igénybe. Úgy tudjuk, a ResMed jogi lépéseket fontolgat a készülékeikkel kapcsolatban megjelent cikkek ügyében. 

ResMed Lumis 150 VPAP ST és Lumis 150 VPAP ST-A

Kínai menü? Angol menü?

A ResMed a készülékek többféle régiós kóddal kerülnek forgalomba, és ettől függ, milyen nyelvválasztási lehetőségek vannak a kezelőfelületen.

Angol nyelvű menüvel azonban minden ResMed készülék rendelkezik.

Érdemes felhívni a figyelmet a Magyar Hang megfogalmazására: első cikkükben azt írják, a készülékek használata közel lehetetlen, „ugyanis kínai nyelvű menüvel érkeztek”. Ezt úgy is lehet érteni, hogy csak kínai nyelvű menüje van a gépeknek.

Későbbi cikkükben ezt egyértelműsítve már így írnak: „A készülék hiába ausztrál gyártmányú, Kínából érkezett, kínaira állított menüvel. Az tudja átállítani kínairól angolra, vagy bármilyen egyéb nyelvre, aki legalább az átállításhoz szükséges mértékig ismeri és értelmezni tudja a kínai írásjegyeket. Ez eddig nem volt elvárás a magyar orvosok felé.”

Ez már másként hangzik. Egyáltalán nem mindegy ugyanis, hogy a gépek csak kínai menüvel rendelkeznek, vagy angollal is, de a kínai az alapbeállítás. Egyébként valószínűleg lehet találni Magyarországon olyan kínai nyelvet értő embert, aki képes átállítani a gépeket angolra. De elég lehet egy rövid oktatóvideó, amelynek segítségével gyakorlatilag bárki el tudja végezni a feladatot.

Az orvosi gépeket egyébként nem az orvosok, hanem a szerviz szokta telepíteni.

Intenzív osztályokon is használnak non-invazív lélegeztetőket

A koronavírus-járvány berobbanásakor hirtelen óriásira nőtt a kereslet az invazív lélegeztetésre alkalmas gépek iránt, a kínálat viszont nem volt elegendő. A leginkább rászoruló járvány által sújtott országokban, ahol nem volt elegendő lélegeztetőgép elkezdtek alternatív megoldásokat keresni, és többek közt az Egyesült Államokban is bizonyos kikötésekkel ugyan, de

engedélyezték a non-invazív légzéstámogatást a koronavírusos betegek ellátásában. 

„Ezek nem elsődleges, hanem másodlagos gépként használhatóak, és csak olyan esetekben, ahol a beteg állapota ezt megengedi” – mondta lapunknak Terray-Horváth Attila neurológus, szomnológus, aki húsz éve dolgozik alváslaborban, ahol ún. noninvazív légzéstámogató készülékek beállítása történik. A Magyarországon működő alváslaborok két gyártó készülékeit használják, közel két évtizede ezek a Philips és a ResMed. 

Az alvászavarokkal foglalkozó szakorvos elmondta, hogy neurológusként nem dolgozik intenzív osztályon, így ebben nem szakértő; de tudomása szerint bizonyos esetekben nem invazív légzéstámogatási módot alkalmazzák intenzív osztályokon is, amennyiben az szakmailag elegendő. 

Terray-Horváth Attila

CPAP, VPAP vagy BiPAP?

Az orvos ismertetése szerint szerint többféle nem invazív légzéstámogatásra szolgáló gép (NIV) étezik. Vannak a folyamatos nyomáson biztosító ún. CPAP (Continous Positive Airway Pressure) készülékek: ezek az egyszerűbb, otthoni használatra tervezett gépek elsődlegesen az alvási apnoe szindrómás betegek kezelését szolgálják. 

A CPAP készülékek továbbfejlesztett változatai a változó nyomást biztosító BiPAP vagy VPAP (Bi-level vagy Variable Positive Airway Pressure) gépek, amelyek be- és kilégzésnél eltérő nyomást alkalmaznak. Vannak továbbfejlesztett, úgynevezett nem invazív lélegeztető gépek (NIV), amelyeknél már be lehet állítani a légzésszámot és a befújt levegő mennyiségét, belégzési időt és még számos lélegeztetési paramétert és módot, valamint

a gépek maszkján keresztül oxigént is lehet adni a betegnek. 

Ezek a készülékek részben olyan betegek terápiáját biztosítják, akiknek súlyos alvás alatti légzészavaruk van, de egyes speciális NIV készülékek, 24 órás lélegeztetést is tudnak biztosítani, amit leggyakrabban légzési izomgyengeség esetén alkalmaznak, ezeket a készülékeket speciális neminvazív légzési centrumokban intenzív terápiás szakorvos állítja be. 

A járvány kapcsán, a lélegeztető gépek és a lélegeztetendő betegek aránytalansága miatt a NIV készülékek használatát több országban engedték, elsődlegesen kényszerből, de fontos megjegyezni, hogy a NIV készülékek nem egyenértékűek az invazív lélegeztető készülékekkel és súlyos betegek lélegeztetésére nem alkalmasak. A maszkon kilégzett levegővel nagy mennyiségű vírus távozik a betegből, így speciális elhelyezést is igényelnek azok, aki ezt használták, vagy speciális, sisakszerű burával kell izolálni ezeket a betegeket a gyógyítóktól – mondja Terray-Horváth Attila. 

A megjelent információkkal ellentétben azonban nem egyértelmű, hogy minden tüdőgyulladásos beteget intubálni kell (a lélegeztetőgép levegőcsövének bevezetése a beteg tüdejébe – a szerk.). A betegségnek is eltérő stádiumai lehetnek. A legtöbb esetben elsődleges az oxigén adása a betegnek. 

Terray-Horváth Attila kiemelte azonban, hogy

a legsúlyosabb esetekben valóban szükség van az invazív lélegeztetésre.

Nem is lehet összehasonlítani egy invazív lélegeztetésre alkalmas gépet a fent említett légzéstámogatásra alkalmas készülékekkel, hiszen ezeket különböző alkalmazási területre tervezték.

Magyarországon több ezer ResMed készüket használó beteg van, számos pulmonológiával foglalkozó osztály alkalmaz ilyen típusú eszközöket. A készülékek megfelelő alkalmazása sok esetben segítheti egyes kórházi osztályok működését a járványt követő időszakban is – mondta.

Figyelmetlenség?

A Magyar Hang cikkében úgy fogalmaz, „a gép rögzített nyomáson (CPAP), vagy két nyomásérték között váltakozva biztosítja az oxigént.”  Ez igaz is,

de valamiért a cikkben a VPAP rövidítés lemaradt

és csak a CPAP szerepel az írásban, ami azt a látszatot kelti, hogy ez egy CPAP készülék, holott ez nem így van.

Amíg lehet, érdemes elkerülni – az invazív lélegeztetés veszélyei

Az invazív lélegeztetés egy általában szélsőséges esetekben alkalmazott orvosi beavatkozás, amelynek során a beteg légzőszerveinek működését mesterséges, gépi működéssel helyettesítik. Ekkor a beteg légcsövén keresztül a tüdőbe vezetik a lélegeztetőgép csöveit. Ennek a betegre nézve sokszor nagyon súlyos következményei vannak.

Egy lapunknak nyilatkozó másik orvos szerint invazív lélegeztetés esetén a tüdő olyan mély rétegeibe is bekerülhetnek a vírusok, ahová egyébként nem, és ez veszélyes szövődményekhez is vezethet. De a koronavírustól függetlenül is nagyon súlyos következményei lehetnek az efféle kezelésnek. Az országos tisztifőorvos 2019-es módszertani levelében részletesen ír a gépi lélegeztetéssel kapcsolatos fertőzések kockázatáról.

Még az egyik legnagyobb orvosi eszközöket és lélegeztetőgépeket gyártó cég, a német Dräger is beszámol arról
hogy

a nem-invazív lélegeztetés számos potenciális előnnyel rendelkezik az invazív lélegeztetéssel szemben.

A NIV 62%-kal csökkenti a lehetséges szövődmények számát, 50 %-kal a kezelési hibákat, mérsékli a fertőzés kockázatát is. Emellett lerövidíti az intenzív osztályon töltött időt, és átlagosan 3 nappal csökkenti a kórházi tartózkodás időtartamát, javítja a betegek életminőségét és növeli a túlélési esélyt. 

A Journal of the American Medical Association-ben, az amerikai orvosszövetség tudományos lapjában megjelent tanulmány szerint, amelyet a raketa.hu portál szemlézett, a mesterséges lélegeztetés többféle mellékhatással is járhat. Ilyen a légzőizmok ellustulása, a különböző fertőzések, a depresszió, de

a lélegeztetett betegeknél poszttraumás stressz-szindróma is kialakulhat.

A gép nem megfelelő beállítása pedig akár tüdőkárosodást is okozhat.

A közelmúltban egyébként a most a lélegeztetőgép-beszerzéseket bíráló médiumok is arról cikkeztek, hogy az invazív lélegeztetés számos súlyos kockázattal jár. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy senkinek nincs szüksége invazív lélegeztetésre: bizonyos esetekben elengedhetetlen, de lehetőség szerint érdemes elkerülni.

Alkalmas, vagy alkalmatlan?

A Magyar Hang cikkében szakvéleményként Lovas András szegedi aneszteziológus és intenzív terápiás szakorvos az „1001 orvos a hálapénz ellen” nevű facebook csoportban közzétett bejegyzését idézi. A bejegyzés elején Lovas azt írja, hogy az alábbi „véleménynek semmi köze a politikához, tisztán csak szakmai alapokon nyugszik és a saját véleményemet takarja”. A bejegyzésben többek közt arról ír, hogy a termék egyértelműen non-invazív lélegeztetésre alkalmas csak (ezt senki nem vitatta), és

elismeri, hogy „kórházi használatra is ajánlja a gyártó a terméket”. 

Úgy fogalmaz, „a szakmai vélemények továbbra is megoszlanak arról, hogy a COVID-19 beteg lélegeztetésében a non-invazív lélegeztetésnek hol a szerepe. Vannak betegek, akik alkalmasak erre, ez biztos. Erről én most nem szeretnék írni. Viszont egyértelmű, hogy jelentős részük invazív gépi lélegeztetésre szorul, Olaszországban a legutóbbi vizsgálatok szerint az intenzív osztályokra kerültek 90%-a. Az invazív lélegeztetés során, a szájon keresztül, a légcsőbe vezetett tubuson keresztül gépi lélegeztetik a beteget. A ResMed Lumis 150 készülék erre nem alkalmas.” (Ezt – mármint hogy alkalmas lenne – senki nem állította.)

Az orvosi szakmán belül valóban nincsen konszenzus arról, hogy a ResMed Lumis 150 és a hozzá hasonló VPAP készülékek használata a SARS COVID2-betegek ellátásában jó-e. Azonban tény, hogy számos országban – többek közt Nagy-Britanniában, Olaszországban és az Egyesült Államokban – használnak ilyen típusú gépeket és non-invazív lélegeztetést.

Az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hatósága (U.S. Food and Drug Administration, röv. FDA) több VPAP gép mellett a Lumis 150-et is felvette a koronavírusos betegek légzéssegítésére használható engedélyezett készülékek listájára, kiemelve, hogy a típus otthoni és kórházi használatra szánt készülék.

A különböző típusú lélegeztetőgépek koronavírusos betegeknél való alkalmazásáról szóló cikkében a BBC is megemlíti a különböző non-invazív lélegeztetőgépek használatát. Hangsúlyozva, hogy a kórházi kezelésre szoruló, de kevésbé súlyos tünetekkel rendelkező COVID-betegeknél elegendő lehet a non-invazív lélegeztetés.

Fontos hangsúlyozni ugyanakkor, hogy

a COVID megbetegedések kezelésével kapcsolatos irányelvek folyamatosan változnak,

ahogy az orvosi kutatások és tapasztalatok révén mind jobban megismerjük a betegséget. Ez a lélegeztetésre is vonatkozik. Lehet, hogy ami egy hónapja még hivatalos álláspont volt a WHO-nál, ma már elavult. A betegek kezelésével kapcsolatban is eltérő tapasztalatai lehetnek egy-egy országnak, ezért más-más előírásokat fogalmazhatnak meg. Lehetséges tehát, hogy az egyik hónapban az irányelveknek megfelelően vásárolt gépek használatát pár héttel később már nem javasolja a szakma.  

Emellett az óriási kereslet miatt hiány alakult ki a piacon: mindenki olyan gépet vesz, amilyet tud. A Lumis 150 típusú gépek azonban az általunk megkérdezett orvosok egybehangzó véleménye szerint az invazív lélgeztetést kapott betegek minden esetben szükséges rehabilitációjára, valamint egyéb betegségek kórházi kezelésére is használhatóak.

Az ügyben megkerestük a WHO regionális igazgatóságát, hogy tegyék egyértelművé a szervezet hivatalos álláspontját a non-invazív lélegeztetőgépek koronavírusos betegek kezelésében való alkalmazását illetően.

Az Egészségügyi Világszervezet válaszként elküldte az ilyen esetekben alkalmazható készülékekre vonatkozó minimum követelményeket tartalmazó iránymutatását. Úgy tűnik,az említett lélegeztetőgépek megfelelnek a WHO-feltételeknek, ezt egyébként Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter is elmondta a május 21-i kormányinfón. Ezzel kapcsolatban próbáljuk elérni a gyártó céget: amint ez sikerül, frissítjük cikkünket. 

Van-e elég lélegeztetőgépünk?

Magyarországon jelenleg az aktív koronavírusos esetek (1615) nem egész 2 százaléka (23) kap gépi lélegeztetést. Az országban a valaszonline.hu egy hónappal ezelőtti adatai szerint 3044 invazív lélegeztetésre alkalmas kórházi készülék van (1735 lélegeztetőgép és 1309 lélegeztetésre képes altatógép). Emellett azóta érkezett még jó pár (ez egyetem közleményében olvasható 140 biztosan) invazív lélegeztetőgép az országba.

A jelenlegi aránnyal számolva ez azt jelenti, hogy az április közepén  rendelkezésre álló gépek felére (azaz nem az összes, csak mondjuk 1500 lélegeztetőgépre) akkor lenne szükség, ha Magyarországon egyszerre ötvenezer (!) aktív koronavírusos beteg lenne. (Még egyszer: az aktív esetek száma 1615, ma, 2020. május 22-én.) Összehasonlításként:a hatvanmillió lakosú Olaszországban, ahol a világ országai közül az egyik legsúlyosabb volt a járvány, a járvány csúcsán 108 257 egyszerre regisztrált aktív eset volt. Ott jelenleg egyébként a betegek egy százaléka van súlyos, kritikus állapotban.

Vagyis,ha Magyarországon az olaszországihoz hasonlóan kritikus helyzet alakulna ki,

akkor sem lenne szükség a rendelkezésre álló lélegeztetőgépek felére sem,

a jelenlegi 3 százalék alatti aránnyal számolva a negyedére is alig. A járvány ilyen szintű berobbanására azonban az országok sajátosságai közötti különbségek miatt eddig is minimális volt az esély, ami ráadásul egyre csökken, ahogy az orvostudomány mind többet tud a vírusról és annak kezelési lehetőségeiről. Vagyis nem kell aggódni, hogy valaki lélegeztetőgép nélkül marad.

Schanda Tamás


ITM: Rosszindulatú hangulatkeltés azt állítani, hogy nem megfelelőek a megvásárolt gépek

Megkerestük a lélegeztetőgép-beszerzésekben a Semmelweis Egyetemmel együttműködő Innovációs és Technológaiai Minisztériumot. Schanda Tamás miniszterhelyettes, parlamenti és stratégiai államtitkár az alábbi választ küldte:

„Vérlázítónak tartom, hogy egyesek politikai hasznot próbálnak húzni a koronavírus-járványból. Magyarország, a magyar egészségügy felkészült arra, hogy ellássa a fertőzötteket, betegeket, és ehhez nagyban hozzájárul az is, hogy be tudtuk szerezni az eszközöket, felszereléseket. Felelőtlen, rosszindulatú hangulatkeltés azt állítani, hogy nem megfelelőek a megvásárolt gépek. Előzetes felmérést végeztünk, és az igények alapján kapta meg a négy orvosegyetem a ResMed Lumis 150 típusú gépeket. Ezeket nem az invazív lélegeztetésre való gépek helyett, hanem azok mellett szereztük be. A klinikák kérése volt, hogy legyenek ilyen eszközök is. Nem tudom, hogy felkészült szakemberek döntéseit, kéréseit miért kérdőjelezik meg. A WHO megújult ajánlása inkább a non-invazív ellátást javasolja – megfelelő védőfelszerelés mellett – a COVID-ellátásban, ráadásul ezek a típusú eszközök a lélegeztető gépről lekerült betegek átmeneti, nem invazív lélegeztetését is segítik.”

Konklúzió:

Összegezve tehát a sajtóban megjelent állításokkal szemben:

  • A ResMed Lumis 150 típusú non-invazív lélegeztetésre alkalmas gépeket nem az invazív lélegeztetőgépek helyett, hanem azok mellett, non-invazív lélegeztetés céljára szerezték be.
  • A gyártó rendelkezik magyar forgalmazóval és teljes jogú szervizképviselettel.
  • A gépek kórházi használatra is alkalmas VPAP készülékek, a gyártó ilyen célra is ajánlja őket.
  • A készülékek nem 275-300 ezer forintba, hanem többszörösébe, milliós összegbe kerülnek
  • A beszerzett ResMed Lumis 150 típusú gépeket forgalmazzák Magyarországon.
  • A gépek légzőszárai az útmutatójuk szerint szerint sterilizálhatóak.
  • Lehetséges, de nem bizonyított, hogy a kezelőfelület alapértelmezetten kínai nyelvre van beállítva, de mivel minden készülék rendelkezik angol nyelvű menüvel, a használhatóság csak beállítás kérdése.
  • Bár a megjelent híradások nagy része nem igazán említi ezt, az említett készülékeknél jóval több invazív lélegeztetésre alkalmas gépet is beszereztek.

A ResMed Lumis 150 és a hozzá hasonló VPAP készülékek alkalmazásáról a SARS COVID2-betegek ellátásában jelenleg nincs konszenzus az orvosi szakmán belül. Tény azonban, hogy több szakmai ajánlás mellett az Amerikai Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hatósága (FDA) felvette a koronavírusos betegek légzéssegítésére használható készülékek listájára, megfelelnek a WHO előírásainak és számos esetben, többek közt az Egyesült Államokban, Olaszországban és Nagy-Britanniában is alkalmaztak ilyen gépeket e célra. 

Magyarországon egyébként kellő mennyiségű invazív lélegeztetésre alkalmas gép van ahhoz, hogy ha az olaszországinál is súlyosabb szintű lenne a járvány, akkor is minden rászoruló hozzáférne. Az orvosi szakmában azonban nincs megegyezés a tekintetben sem, hogy valóban mindenkinek szüksége van-e az invazív lélegeztetésre, akinél eddig ilyet alkalmaztak. A tényeket összegezve úgy tűnik, hogy a lélegeztetőgépek ügyéről megjelent cikkek nagy részében számos tévedés és hiányosság található, jó pár releváns információ pedig nem jelenik meg.