A bal- vagy a jobboldal a minimálbér-emelés bajnoka?

2020-05-21 00:01:00
A 2010 előtti gazdaságpolitika szavakban, a 2010 utáni tettekben állt közelebb a baloldali értékekhez, legalábbis ami a minimálbérek alakulását illeti. Elemzésünkből kiderül, hogy a baloldali kormányok alatt a minimálbér reálértéke általában csökkent, a jobboldaliak alatt szinte minden esetben emelkedett.

Oláh Dániel elemzése a Mandiner hetilapban.

Elemzésünkben a Központi Statisztikai Hivatal 1995 és 2020 közötti adatait vizsgáltuk, az éves inflációs rátát kivonva az adott év százalékos nominális minimálbér-emelkedéséből. Így kaptuk meg, hogy a minimálbér vásárlóereje, azaz reá­l-­
értéke milyen mértékben növekedett az adott évben az előző esztendőhöz képest. A kapott számokat növekvő sorrendbe tettük, majd az éveket az ábrán pirossal vagy narancssárgával jelöltük attól függően, hogy az adott évben mely kormány állapította meg a minimálbér összegét.

Jobboldali kormányzás alatt minden évben növekedés

A vizsgált huszonhat évből kilencben fordult elő a szocialista kormányzás és a minimálbér-csökkenés együttese, összesen három olyan év volt, amikor szocialista kormány képes volt elérni a minimálbér emelkedését, és tizennégy, amelyet a jobboldali kormányzás és a minimálbér-emelkedés együtt jellemzett. Így tizenkét szocialista kormányzással eltelt évből összesen kettőben történt jelentősebb reálérték-­növekedés, egy esetben, 1998-ban stagnálás közeli értéket látunk – itt a minimálbért még a szocialista kormányzat állapította meg az előző évben, s ez 2010-re is igaz.

„Tényleg nyelvbotlás volt-e csupán Tóth Bertalan MSZP-elnök korábbi kijelentése, amikor a minimálbér emelése helyett minimális béremelés mellett kampányolt?”

Az ábránkon bemutatott összesítésből láthatóvá válik, hogy Magyarországon az utóbbi negyed évszázadban jobboldali kormányzás alatt nem csökkent a minimálbér reálértéke. Érdemes megfigyelni, hogy a számok alapján baloldali kormányok átlagosan 17 százalékos eséllyel hozták a minimálbér reálértékének növekedését, a jobboldali kormányok 100 százalékban. Azokban az években tehát, amikor Magyarországon jobboldali kormány határozta meg a minimálbért, az elmúlt évtizedek tapasztalatai alapján biztosra vehető volt, hogy a minimálbér vásárlóereje növekedni fog, a legalacsonyabb fizetésben részesülők előrébb léphetnek.

A meglepő eredmény már-már komolyan felveti a kérdést, hogy tényleg nyelvbotlás volt-e csupán Tóth Bertalan MSZP-elnök korábbi kijelentése, amikor a minimálbér emelése helyett minimális béremelés mellett kampányolt. A számok alapján ugyanis az utóbbit tényleg megbízhatóan teljesítik a szocialista kormányok.

A baloldal nem növelte a minimálbér vásárlóerejét

Vajon miért nem emelte a hazai baloldal a minimálbér reálértékét az eltelt évtizedekben, amikor tehette volna? 2002-ben a magyar gazdaság régiós éllovasnak számított, a szocialista kormányok azonban nem építettek erre az alapra, inkább az eladósodottságot növelték: 2002 és 2010 között elszabadult a magyar államadósság bruttó hazai össztermékhez viszonyított aránya. A közpénzügyek és a magyar családok szempontjából is kedvezőtlen folyamat volt, hogy a nyolc baloldali évben még így sem sikerült érdemben növekvő reálbéreket elérni.

Ennek ismeretében figyelemre méltó teljesítmény, hogy 2010 után úgy emelkedtek rendkívüli mértékben a magyar nettó reálbérek, hogy közben az államadósság csökkent. 1998 és 2020 között nyolc olyan év volt, amelyben szocialista kormány felelt a gazdaságpolitikáért, ezekben az években nőtt az államadósság, a jobboldali gazdaságpolitika irányította években viszont csökkent.

A korai előrejelzések szerint 2020-ban, amikor a nyugati gazdaságok az 1929-es nagy válság óta a legnagyobb visszaesést várják a koronavírus-járvány miatt, Magyarországon ismét nem ugrik meg drasztikus mértékben az államadósság. Míg a szocialista kormányok alatt minden esetben növekedett az állam­adósság; a jobboldali kormányok alatt tizenhatból tizenhárom évben mérséklődött az államadósság nagysága. Hozzá kell tenni, hogy a baloldali kormányok a vizsgált időszak előtt egy-egy évben ugyan képesek voltak végrehajtani komolyabb adósságcsökkentést – lásd a Bokros-csomag időszakát –, de ezt a baloldalinak nevezett kormányoktól meglepő módon minden esetben csak rendkívüli jóléti áldozatok és a hagyományos, ma már számos országban bukottnak számító megszorító politika árán érték el. Vagyis a szerény javulást végső soron a magyar családokkal fizettették meg.

„A baloldalon nem látszik a gazdaságpolitikát megalapozó vízió”
Ez a cikk csak előfizetéssel rendelkező olvasóink számára elérhető. Ha van érvényes előfizetése, jelentkezzen be!

Bejelentkezés