Ez nem önkényuralom!

2020-05-20 21:41:00
Polgári Magyarország, alkotmányos demokrácia, politikai kormányzás Fidesz módra – pontosan mi a Nemzeti Együttműködés Rendszere? Vitainterjúnk Gulyás Gergely kancelláriaminiszterrel és Schiffer Andrással, az LMP volt politikusával sikerekről, uniós kritikákról, sajtószabadságról és a kormány alá bevonandó ügyészségről.

Szalai Laura interjúja a Mandiner hetilapban.

Tíz éve alakult meg a második Orbán-kabinet, amely meghirdette a Nemzeti Együttműködés Rendszerét. A kifejezést viszonylag hamar eldobta a Fidesz és a kormányzati kommunikáció, ma már csak az ellenzék és a bírálók NER-eznek. Miért vált terhessé? Csupán politikai termék volt a NER?
Gulyás Gergely:
Természetesen érdemes a kommunikációval is foglalkozni, de ha a rendszerváltoztatás óta eltelt harminc évet nézzük, akkor kijelenthetjük: a 2011–2012-től mostanáig, a koronavírus-válságig tartó időszak minden objektív mutató szerint az ország legsikeresebb szűk évtizede volt. A választók véleménye igazolja, hogy ebben végig széles körű támogatásra, a polgárok együttműködésére is számíthattunk. Egyetlen párt sem kapott annyi szavazatot 1990 óta, mint a Fidesz a legutóbbi országgyűlési választáson.
Schiffer András: Én inkább leíró módban használom a NER-t az elmúlt tíz évre. Egyszerű megállapítása annak, hogy cezúravonás történt a magyar demokrácia 1989 óta íródó történetében. Soha nem álltam be azok kórusába, akik azt mondják: megszűnt a demokrácia Magyarországon, sőt diktatúra épült.

Beszélhetünk még polgári Magyarországról?
S. A.:
Az csak politikai termék volt. Ahogyan a keresztény demokrácia is.
G. G.: Vannak olyan, a magyar politikában nyomot hagyó megnyilatkozások, amelyeket nem fideszes politikusok mondtak, mégis nekünk tulajdonítják. Mi a szabad és sokszínű véleménynyilvánítás pártján állunk, amely önmagában a polgári Magyarország melletti elkötelezettség bizonyítéka.

Fotó: Földházi Árpád

Mi a Fidesz sikerének a titka?
S. A.:
Kétségtelen, a 2010-es választás idején több szempontból fordulópont előtt állt az ország. Ahogyan Róna Péter professzor akkoriban fogalmazott: a magyar paradigma nagyjából az ezredfordulóra kifulladt. Az egyik kérdés az volt, hogy vajon meg lehet-e valósítani politikai kormányzást Magyarországon. Hiszen a megelőző húsz év nem tette lehetővé. Itthon már 2006-ban elindult egy komplex, gazdasági-politikai-morális válság. Ehhez többek között az vezetett, hogy bár a felszínen működött a liberális jogállam, tovább élt a hetvenes-nyolcvanas évek érdekkijáró, a demokratikus legitimációtól elválasztott kormányzati praxisa. Erre Orbán Viktor rendkívül brutális választ adott. Tíz éve abszolutizálja a pillanatnyi többség uralmát, miközben véget vetett annak, hogy a miniszterelnök személyétől független, adott esetben külföldi lobbicsoportok rángassák a politikai kormányzást. A személyes, karizmatikus legitimációjára épülő, centralizált demokráciát ültetett a liberális jogállam helyébe. Napi gyakorlat, hogy mivel kétharmada van a Fidesznek, ha alkotmányos korlátba ütközik, felülírja az alaptörvényt. Ezért nem gondolom, hogy a NER alkotmányos demokrácia lenne. Utóbbiban – az én fogalmaim szerint – a pillanatnyi alkotmányozó többség egyetértésén túlmutatóan konszenzusos elvek az alkotmányozó többséget is kötik.

Ez lenne a politikai kormányzás Fidesz-modellje?
G. G.:
A pillanatnyi – a választás napján megmutatkozó – többség négyéves parlamenti jelenléte maga a képviseleti demokrácia. A rendszerváltoztatás utáni Magyarországnak volt egy emberi jogi sztenderdje, amelyet 2002 után a szocialisták elkezdtek lerombolni. 2006-ban pedig olyan mértékben tiporták lábbal, amilyenre nem csupán az elmúlt harminc évben, de már jellemzően a nyolcvanas évek második felében sem volt példa. Ez ellen akkoriban jogászként együtt küzdöttünk Schiffer Andrással. 2010 után visszatértünk a demokratikus és jogállami gyakorlathoz, a magyar demokrácia, az alkotmányos rendszer megerősödött. A Gyurcsány-korszak nyolcéves rombolása után az 1989–90-ben kialakult kancellári típusú parlamentáris rendszert éppen hogy megmentette az új alaptörvény azzal, hogy valós legitimációt adott neki. A baloldalról évek óta komoly nemzetközi támogatással fogalmaznak meg minden alap nélkül hazugságokat, gyakran diktatúrát kiáltva. Ők azok, akik alkotmányos alapjogaikat gyakorló polgárok szemét lövették ki 2006-ban. Vagy akik mostanra Balczó Zoltántól Fekete-Győr Andráson át a mai LMP-sekig a szemkilövetők szövetségeseiként Gyurcsány Ferenc ölelő karjai közt készülnek a következő parlamenti választásra.

„A Fideszben mindig sokan voltak és ma is sokan vannak, akik a legélesebb kritikát is megengedik maguknak”

Címlapkép: Földházi Árpád

Ez a cikk csak előfizetéssel rendelkező olvasóink számára elérhető. Ha van érvényes előfizetése, jelentkezzen be!

Bejelentkezés