„A koronavírust nem érdeklik a zsidó ünnepek” – Élet a járvány sújtotta Izraelben

2020-03-28 18:28:00

Írta: Veszprémy László Bernát
Hogyan kezeli a zsidó állam a koronavírus-járványt? Cikkünkben neve elhallgatását kérő izraeli-magyar diákot (nevezzük Jánosnak) kérdeztünk a járvány helyi hatásairól.

Izraelben március 19-e óta nemzeti vészhelyzet van, korábban a száz főnél nagyobb, majd a tíz főnél nagyobb rendezvényeket tiltották be. Bizonyos lépésekben az ország az élen járt, a buszok elejének elkülönítése és a határok lezárása itt történt meg Kelet-Ázsián kívül kívül először. Mindez azért is érdekes, mert a határok szigorú irányításához és a krízishelyzetekhez hozzászokott Izrael merőben más válaszokat adott, mint egyes liberális, nyugati államok. Az egyetemek és iskolák zárva vannak, a tömegközlekedés gyakoriságát csökkentették. Közel félmillió ember vesztette el állását a járvány miatt, a munkanélküliség 16%-os. A szigorú intézkedések dacára cikkünk írásakor 2666 fertőzött volt Izraelben, ebből 39 beteg állapota súlyos, nyolc halott is van. (Az első halott egy budapesti születésű holokauszt-túlélő férfi volt). Az izraeli közlekedési minisztérium számos kreatív döntést hozott, például applikáció tájékoztatja az embereket utazási adataik alapján, ha kiderül, hogy egy járművön utaztak fertőzött egyénekkel. A járvány kezelését azonban nehezíti a befagyott politikai helyzet, amin egyelőre nem lépett túl a zsidó állam.

A megszorító intézkedésekről az Izraelben élő János elmondta, hogy tilos családot és barátokat látogatni, hiszen ezek a kategóriák nem szereplenek ama kivételek között, amelyek miatt engedélyeznék az otthon vagy állandó tartózkodási hely elhagyását. „Nekem az befolyásolja legjobban a mindennapi életemet, hogy nem tudok kimenni hosszabb időre. Megszűntek a baráti összejövetelek, nem tudunk kirándulni, családot sem tudunk látogatni”. 

Az otthon kizárólag munkavégzés céljából, élelmiszervásárlásért, illetve egyéb létszükségletek rendezéséért hagyható el.

Ezen kívül maximum száz méterre hagyható el az ember lakhelye. A sportolás is korlátozva van, maximum két személy tartózkodhat egy helyen ebből a célból. Súlyos kérdés a közösségi élet korlátozása, a zsinagógák zárva vannak, Benjamin Netanjahu miniszterelnök azt nyilatkozta, hogy a koronavírust nem érdeklik a zsidó ünnepek. A mikvék (rituális fürdők) a nők számára nyitva vannak. A hatóságok ezek mellett a tilalmak további szigorítását ígérték. 

János tanult és dolgozott is Izraelben: „Körülbelül tizenkét napja vagyok otthon és ez már egy picit sok. Otthonról dolgozom (homme office és zoom-meetingek), de ez nem valami hatékony, és ugyancsak két hete az egyetemen is online történik a tanítás – ami meglepően jól megoldott.” 

Amikor megjelent a vírus, voltak jelei a pánikszerű vásárlásnak: sokan kapkodtak a WC-papír, kézfertőtlenítő, maszk, hús hiánya miatt. De most, hogy az élelmiszerboltok nyitva maradtak, János szerint: „A pánikszerű vásárlások alábbhagytak. Viszont az fura, hogy kézfertőtlenítőt és maszkot csak nagyon drágán lehet venni. Egy eldobható maszkért elkérnek akár 60–80 sékelt is.” (Kb. 7000 forintot). A tojás kezd hiánycikk lenni, ennek oka a túlvásárlás és az importlehetőségek korlátozódása.

Az intézkedések legnehezebb része a bezártság lelki hatása. János borúsan fogalmaz: „Számomra szörnyű és szokatlan ez a bezártság, mivel nagyon sok időt öltök kint a szabadban. Ismerőseimmel is ugyanez a helyzet, mivel ha egy kicsit jobb az idő, akkor általában kirándulunk, tengerpartra megyünk, és most, mikor az idő egyre jobb, be vagyunk szorítva a négy fal közé. Senki sem szereti ezt.”

Az izraeliek, akárcsak az olaszok, mégis találtak kreatív módokat a feszültség enyhítésére és a társadalmi összetartozás demonstrálására.

Néhány napja a givatajimi önkormányzat zenés furgont vitt körbe a városban, és zenét játszottak a bezárt embereknek. „Ez ebben az időben nagyon jól esik mindenkinek”. Ezt János szerint más önkormányzatok is csinálják. A Times of Israel pedig cikket közölt, ahol jeruzsálemi erkélyeken állók énekeltek. Mindenki igyekszik kivenni a részét, Reuven Rivlin államelnök például mesét mondott a tévében gyerekeknek.

Sajnos más helyektől nem eltérő módon Izraelben is lehet negatívumokról hallani. János szerint is vannak, akik megszegik a karantént: „A múlt héten a jó idő miatt rengetegen mentek ki a tengerpartra. Volt is a hírekben szó róla, hogy az emberek nem tartják be az egészségügyi minisztérium utasításait.” A Times of Israel is írt olyan esetről, ahol megszegték a karantént, ám a hatóságok ez esetben is szigorúan jártak el.

János szerint a magyar intézkedésekről nem nagyon szólnak a hírek Izraelben, bár most a héber nyelvű média – mint egyébként a nemzetközi sajtó is – felkapta a hírt, hogy egyesek gázpisztolyokat vásárolnak Magyarországon. „Az emberek, akik haza tudnak menni majd a repülővel, nagyon örülnek”. János itt arra a charter járatra gondolt, melyet a magyar kormány és az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) indított, hogy hazahozza az Izraelben rekedt magyarokat.