Aki önfejlesztő könyvet írt Orbán Viktorról

2020-02-24 15:47:00

Írta: Konopás Noémi
Van közös Orbánban és Steve Jobsban, avagy a Fidesz és a startup cégek filozófiájában? A miniszterelnökről önfejlesztő könyvet író Hidvégi Áron Arnold szerint igen – és erről írt egy önfejlesztő könyvet. Interjúnk.

Viktor / Orbán – egy underground értelmezés címmel jelent meg könyve. Mi volt a célja a saját meghatározása szerint „az első önfejlesztő könyvvel, amit Orbán Viktor inspirált”?

Több célom is volt. Az egyik célom, hogy olyan amerikaiaknak meséljem el Orbán Viktor történetét, akik nagyjából semmit nem tudnak Magyarországról. Ezért tűnhet furcsának nem csak a könyv címe, hanem az egész kötet is. Fontosnak tartom, hogy a kötetet módosítás nélkül angolra fordítva egy amerikai is megértse. Háromszor nyerni kétharmaddal olyan teljesítmény a demokratikus világban, ami érdekli az embereket. Orbán Viktor érdekli az embereket. Ezen túl további célom, hogy a korosztályomnak elmondjam a miniszterelnök történetét, ahogy én látom.

A szabadság és a szerelem ön szerint menő márkává tették a Fideszt. Sokak szerint viszont manapság kezdi elveszíteni a fiatalokat ez a márka.

Alapvetőnek vesszük, hogy mindenki ismeri a miniszterelnök történetét. Pedig a legfiatalabbak nem, nekik el kell mesélni. Én 16 éves voltam, amikor a Fidesz arra készült, hogy először kormányra kerüljön. Orbán Viktor, Szájer József, Kövér László, Pokorni Zoltán harmincas éveiket töltötték, amikor közelebbről kezdtem foglalkozni a politikával.

A mai fiatalok 50-60 éves nagypapákat látnak bennük,

nem ismerik az előzményeket, nem tudják, mi van mögöttük. El kell mondani, úgy, hogy megértsék. Ezért állítom többek között Steve Jobsszal párhuzamba Orbán Viktort, az Apple-lel pedig a Fideszt. 

Ez elég szokatlan hasonlat.

Steve Jobs és Orbán Viktor életútjának mintázata nagyon hasonló. Mindketten nagyon fiatalon, hirtelen lesznek nagyon sikeresek, majd hétfőről keddre mindent elveszítenek. Jobsot saját cége zárja ki az igazgatótanácsból, Orbán Viktor pedig elveszíti a választásokat. Jobs tíz évig volt „ellenzékben”, amikor is felépítette a Next Computert és a Pixart. Az Apple végül felvásárolta ezt a két céget, így került vissza Jobs a vállalatba. Majd kvázi halhatatlan lett az Apple. Orbán Viktor nyolc évig volt ellenzékben, egységbe hozta a jobboldalt, megcsinálta a polgári köröket, onnantól kezdve pedig rutinszerűen jönnek a kétharmadok.

Az összes startup cég a status quo megdöntéséről szól, ahogy a Fidesz is.

Volt egy status quo, a kommunizmus, amit megdöntött a rendszerváltás, majd jött a médiát, a kultúrát, a gazdasági életet, a politikát uraló szocialista-liberális status quo, amit a nulláról építkező Fidesz írt felül.

A baloldali-liberális médiauralomnak vége van – de látta a például Karácsony Gergellyel készült M1-interjút?

Nem, nincs tévém. 

Nem is hallott a felvételről?

De, hallottam, én nem tulajdonítok ennek ekkora jelentőséget – az biztos, hogy lehetett volna udvariasabb a köztévé. Karácsony Gergely eleve nem egy antipatikus figura, ezért nem tartom szerencsésnek, hogy az ellenzéki oldalon mindenkit egy kalap alá veszünk. Gyurcsány Ferenc és Karácsony Gergely között fényévnyi különbségek vannak. A főpolgármester erőssége például, hogy sem a miniszterelnököt, sem a fideszeseket személyében bántó módon még nem sértette meg. 

Könyvében gyakori a sportmotívum: úgy tartja, hogy önerőből és edzésből lehet megérteni Orbán Viktort. Mit jelent ez? Hogyan lett a hátrány leküzdése előny a miniszterelnök esetében?

Van egy személyes történet emögött: egész életemben kerültem a mozgást, beletörődve, hogy nem nekem való, 35 évesen pedig elhatároztam, hogy változtatok ezen. Időbe telt, míg rájöttem, hogy Orbán Viktor azért lett jó politikus, mert nem volt elég labdarúgó tehetsége. Amit későbbi interjúkban is elmondott, nem volt más választása, minthogy kimenjen a pályára edzeni. Gyerekként rengeteget volt a pályán,

rájött, hogy a hátrányát szorgalmas munkával le tudja dolgozni.

Az edzések során megtanult gondolkodásmódot később – feltételezésem szerint – felhasználta az egyetemen, majd a politikában. Ezzel a szisztematikus edzésmunkával pedig le tudta dolgozni azt a hátrányt, ahonnan indult. A liberális értelmiségben nincsen meg ez a fajta gondolkodásmód. Összetévesztik az edzést az elfáradással. 

Talán a liberális értelmiségiek most vitatkoznának önnel. Mi az, ami ön szerint a miniszterelnököt megkülönbözteti azoktól az ellenzékiektől, akik szintén dolgoztak a sikerért?

Orbán Viktor erőssége, hogy hihetetlen tisztán lát, gondolkodását nem korlátozzák előítéletek, rendkívül nyitott ember. Az ellenzékiek ezzel szemben teli vannak előítélettel. Előítéletesek a vallásos emberekkel, nem tudnak kilépni a gondolkodásmódjukból. Orbán Viktorban az a zseniális, hogy mindig át tud menni a másik oldalra, és onnan tudja nézni a történéseket. Sok képessége van, de ez az egyik legfontosabb. Ahogy az is lényeges, hogy tanulni tud a hibáiból. Az ellenzék viszont semmiből nem tud tanulni, ugyanazokat a szisztematikus hibákat követik el.

A kormány retorikája sokak szerint növeli a migránsokkal szembeni előítéletességet. Mi a véleménye erről?

Ez nem előítéletesség, hanem nagyon józan politika. Orbán Viktor célja, hogy az ország szuverén és nemzeti legyen. Ezek józan, ésszerű, pragmatikus gondolatok, szemben azzal az értelmetlenséggel, amit az ellenzék a migrációval kapcsolatosan csinál. Nem korrigálják a bevándorlással kapcsolatos döntéseiket, nem mondják, hogy tévedtünk, rossz ötlet volt, legyen inkább egységes álláspontunk a kormánnyal. 

„A magyar történelem self-made államférfija. [...] Orbán tehetséges, de nem ezért lett belőle történelmi szereplő. Inkább a könyörtelen erőfeszítésnek, fegyelmezett önfeláldozásnak, az összeesésig hajtott kampányoknak, mentális erejének, tehát a becsülettel elvégzett munkának köszönheti az eredményt, nem pedig annak, amit sokan gondolnak, hogy az magától az ölébe hullott. [...] Orbán Viktor mindenkinél okosabban lát és nála többet senki nem tud a hatalomról” – írja könyvében. Úgy tűnik, ön leplezetlen rajongója a miniszterelnöknek. 

A rajongó szónak van egy pejoratív felhangja is.

Inkább azt mondanám, hogy becsülöm,

és hihetetlen nagy formátumú valakinek tartom. A könyvemben annak próbálok utánajárni, hogy honnan jön a sikere. Ahogy ezt kutattam, mindig találtam egy-egy kapaszkodót, ami arra engedett következtetni, hogy a miniszterelnök sikere törvényszerűség. Írok arról is, hogy Orbán Viktor művész. Ezen mindenki egy kicsit meghökken, azt gondoljuk, hogy a festőművészek vagy írók lehetnek csak művészek. De az, ahogy Orbán Viktor a politikát és az egészet felépítette, azt a művészet keretein belül lehet értelmezni.

Csak a mű számít, mint a művészeti értékeknél, a könyvében erre hivatkozva próbálja ellenfeleit Orbán megértésére biztatni. Vannak, akik a miniszterelnök művének művészeti értékével sem értenek egyet. 

Nagyképűnek tűnik a részemről, de azt gondolom, hogy az ellenzéki oldalon nem elég okosak. Ha az autóból kifogy a benzin, akkor megáll. Az autó megállt. Tehát az autóból kifogyott a benzin. Ezt a hamis logikát követik. Az autó azért is megállhat, mert a sofőr rálépett a fékpedálra, és ez a valószínűbb. Az ellenzék azt mondja, hogy a diktatúrában az ellenzék nem juthat kormányra, Magyarországon az ellenzék nem jut kormányra, tehát Magyarország egy diktatúra. Pedig ez nem igaz, hibás az érvelés. Orbán Viktor politikájában semmi nem változott, ugyanazt mondja, amit 25 évvel ezelőtt. Teljesen kiszámítható, ugyanabban hitt, nem vágta le az utat, nem spórolta ki a munkát.

Önnek van politológiai végzettsége?

Nincs, jogot végeztem eredetileg, de érdekelt a politika, 16 éves koromtól rendszeres napilapolvasó vagyok. Amikor érettségiztem, akkor nyert először a Fidesz. Bekerültem a Pázmány Jog- és Államtudományi Karára, ahol azok a professzorok tanítottak, akik a rendszerváltás jogi átmenetét csinálták végig. Gulyás Gergely és Kocsis Máté évfolyamtársaim voltak. A Pázmány akkoriban a polgári értékrendet vallók műhelye volt. Ezek az élmények mind fenntartották politikai érdeklődésemet.

Nem politikai szempontból elemzem a miniszterelnököt,

engem kifejezetten az érdekelt, miből lett a sikere. Az összes amerikai guru azt mondja, hogy a sikernek törvényei vannak. A siker nemcsak a tehetségről szól, mellé kell tenni temérdek munkát is. És szisztematikusan kell a jártasságot és készségeket megszerezni. A könyvem önfejlesztő könyv, ha ezt valaki elolvassa, rengeteg mindenre inspirálhatja. Mindenki azt gondolja, hogy Orbán Viktornak a labdarúgás egy hobbi, miközben elképesztően innovatív, hogy a sport logikáját átvitte a politikába. Ez egy művészet, meg van komponálva, minden a helyén van a miniszterelnök történetében.

Az önkormányzati választási eredményekből sokan azt a következtetést vonták le, hogy a Fidesz támogatottsága csökkent.  

A centrális erőtér nem szűnt meg, a lényeges három tényező mentén – nemzeti egység, keresztény értékrend és szuverenitás – ugyanúgy ott a töréspont az ellenzék és a Fidesz között. A budapestiek érzelmi döntést hoztak: kedves, bicikliző, laza valakire szavaztak. Karácsony Gergely nem Tarlóst, hanem Gyurcsányt győzte le. Karácsonynak az előválasztási folyamat során Gyurcsány háttérben lévő ármánykodását kellett kivédenie. A végén a választók még drukkoltak is neki, nehogy már Kálmán Olga és a Gyurcsány-vonal jöjjön ismét, akkor már inkább Karácsony Gergely.

Az ellenzéki oldalon nincsen közös világnézet, legfeljebb hangulatok, érzelmek,

a Fidesznél van világnézet. És ez a különbség a kettő között. Sokan mondják, hogy a Fidesz 52 százalékot ért csak el, míg az ellenzék 48-at, vagyis szerintük meggyengült a Fidesz. Az olimpián is századmásodperceken múlik az aranyérem, de attól a győzelem győzelem marad.

Mit gondol, vannak pontok, ahol szükség lenne változásra a kormánypárton belül? Mit kell ön szerint tennie a Fidesznek, hogy a következő választáson is meglegyen az aranyérme?

A mai fiatalok körében megkérdőjelezhetetlen alapigazság, hogy minél okosabb valaki, annál jobban boldogul az életben, és minél többet tanul valaki, annál sikeresebben tud elhelyezkedni. Ha azt látják, hogy a kormány be akar zárni egy egyetemet, illetve nehezíti a felsőoktatásba kerülést, akkor tudat alatt érezhetik úgy, hogy a kormány nem akarja, hogy sikeresek legyenek. Míg ott van a Momentum, ami ugyanazt a programot mondja, amit a Fidesz ’98-ban: tanuljon mindenki ingyen, legyen tanszabadság. Persze, hogy a fiatalok úgy érzik, a Momentum és nem a Fidesz képviseli az érdeküket. 

Milyen visszajelzéseket kapott a könyvről a kormányzatból? A miniszterelnök olvasta?

Úgy tudom, még a felesége is olvasta.

Kapott visszajelzést?

Kaptam, de nem hivatalos úton. Jó érzés visszajelzést hallani, de ezt a könyvet nem azért írtam. Olyanoknak szántam, mint amilyen én magam is vagyok, és

az a célom, hogy mások is tudjanak belőle profitálni.

Sokan minősítették a könyvemet propagandakönyvnek. Egy percig nem gondolom, hogy aki ellenséges a kormánnyal, azt most meggyőzöm, nem is ez a célom a könyvvel. Nem könnyű a mostani harmincasoknak, hirtelen rengeteg információ és rengeteg lehetőség lett, miközben jönnek a fiatalok, akik az okostelefonon nőttek fel. Ahhoz tehát már idősek, hogy úgy tanulják meg az életet, mintha még 18 évesek lennének, ahhoz pedig még fiatalok, hogy a nyugdíjon gondolkozzanak. Nagyon sokan bizonytalanságban vannak.

Melyik kormányzati döntéssel nem ért egyet? 

Szerintem nem szabad a nemzeti gondolkodást tantárgy szintjére levinni, mert ez egyenes út annak megutálásához. Nem értek egyet az új Nemzeti Alaptanterv ezen részével. Például nagyon rossznak tartom, hogy osztályozzák a testnevelést is, mert ezzel megutáltatják a mozgást. 

Ha nem tanítjuk a nemzeti gondolkodást, akkor hol sajátítsák el a diákok?

Legyen egy új tantárgy, a nemzeti gondolkozás, amit ne keverjünk bele a magyar nyelv és irodalomba. Gondolkozzunk el, ha a Magyartanárok Egyesülete azt mondja, az új NAT nem jó, akkor ezen ne sértődjünk meg, inkább hallgassuk meg őket, bár szerintem ők sem kommunikálnak elég érthetően ezekről a kérdésekről. Tanítsuk Tamási Áront, Esterházy Pétert, Kertész Imrét irodalomórán, hiszen a tantárgy célja, hogy valaki megtanuljon magyarul írni, olvasni, fogalmazni. De legyen egy másik tantárgy az iskolában, a nemzeti gondolkozás, erre a gyerekek csak „ötöst” kaphassanak. A nemzeti tudat érzelem, a magyartanítás egy készségelsajátítás.

Fotók: Földházi Árpád