MSZP helyett Gyurcsány, SZDSZ helyett a Momentum jött – Mráz Ágoston a Mandinernek

2019-11-20 15:00:00

Írta: Csókási Annamaja
Mi várható a fővárosban? Megőrizhető-e az ellenzéki választási egység? E kérdésekről, a Karácsony Gergely előtt álló három útról és a Fidesz lehetőségeiről is beszélt Mráz Ágoston, a Nézőpont Intézet vezetője lapunknak.

Hogyan lehet értékelni az ellenzék eddigi fővárosi tevékenységét? Milyen tendenciákat vetítenek előre az eddigi történések? 

A koalíciós kormányoktól már kicsit elszoktunk. Az első napok eufóriáján túl már láthatók a feszültségek és a széthúzás a baloldali önkormányzatokban. Le kell porolnunk az MSZP-SZDSZ időszak emlékeit, amikor szintén az előrelátás és az eredményes munka rovására zajlott egymás kicselezése. A balliberális pártok és platformjaik akkor is értékközösségben, de érdekharcban álltak egymással. Az MSZP helyére most Gyurcsány Ferenc demokratának nevezett pólusa lép, az SZDSZ helyét pedig a Momentum felülről kezdeményezett hálózata vette át. Úgy tűnik, a két, balliberális és liberális baloldali pólus fej-fej mellett áll, nagyjából azonos támogatottsággal. A következő hónapokban

sok egymásnak feszülést és üzengetést fogunk látni,

a legerősebb ellenzéki párt címéért folytatott versenyben, de ez senkit ne tévesszen meg. 2022-ben is koordináltan fog indulni a Jobbiktól a DK-ig minden ellenzéki szervezet.

Karácsony Gergely milyen politikát folytathat ebben az egymással is rivalizáló ellenzéki közegben?

A főpolgámestert ebben a térben kell elhelyezni, s három forgatókönyv áll előtte. Vagy Demszkyt követi, s az egyik pólus mellett kötelezi el magát, vagy Medgyessyt, s mindig az egyikkel zsarolja a másikat, amíg a két szék között a pad alá nem esik. Ebben a helyzetben előfordulhat, hogy a koalíción belüli szkanderezés Karácsony Gergelyre is negatívan hat. Harmadik lehetséges utat Göncz Árpád ihlette: a politikai tábor feletti lebegés, s a tábormédia imázskampánya tartozik ide. A váratlan győzelem óta mintha a főpolgármester se tudna választani a forgatókönyvek közül. Az látszik egyelőre csupán, hogy az operatív irányítástól tartózkodni fog. Számonkérhető ígéretei számonkéréséhez nem fűződik érdeke. 

Meddig lesz fenntartható az ellenzéki választási egységfront? Megőrizhető ez az egység a normál működési szakasz alatt is?

Oly távol vagy tőlem, s mégis közel” – ezek a dalszöveg-sorok juthatnak majd az ember eszébe a fővárosi koalíció működése során. Elhatárolódást, látszatvitát és baráti sajtón keresztül küldött üzenetet rengeteget láthatunk majd. Ezek azonban félrevezetők lesznek, ha nem megfelelő nézőpontból szemléljük az eseményeket. A következő évek magyar belpolitikájának kulcskérdése, hogy lesz-e együttműködés a balliberális pártok között, s ahogy már említettem, minden jel arra mutat, hogy lesz. A várható vitákat tehát nem terheli majd a szakítás ódiuma.

Céljuk a meglévő ellenzéki szavazók megnyerése,

a bizonytalanok csábítgatása lesz. Emlékezzünk: 1994-ben úgy lett alkotmányozó többsége az MSZP-SZDSZ kormánykoalíciónak, hogy egy látszólag vitában álló, antikommunista és posztkommunista párt fogott össze a választások után. Most úgy tűnik, újat már nem fog mutatni a magyar politika 2022-ig, csak az a kérdés, mennyire régi emlékeket idéz fel. 

Milyen lehetőségei vannak a kormánypártnak a választások után kialakult helyzetben?

Az önkormányzati választás vegyes élményeket hagyott a jobboldali táborban: nyert a Fidesz, de nem annyira, mint remélte. Ha a szavazatokat országos választási eredménnyé számoljuk át, a választókerületek háromnegyedében győzött volna október közepén a kormánypárt. Aggodalomra tehát nincsen oka, de elbizakodottságra sincsen lehetősége. 2022-ben is nagyon éles, küzdelmes és fáradságos kampány következik. Az önkormányzati lehetőségek révén az elmúlt tíz évnél felszereltebb, szélesebb médiafelülettel bíró és magabiztosabb ellenzékkel kell majd megküzdenie. A kormánypárt előnye, hogy a parlamenti választás miniszterelnök-választás, s a Fidesz ajánlata utcahosszal vezet a többi jelölt előtt. Szintén a kormánypártnak kedvez, a gazdaság prosperálása és a társadalmi jólét jelentős növekedése. Ugyanakkor

győzelmet ingyen még senkinek sem adtak,

rengeteg munkára, táborszervezésre és a megfelelő témák megtalálására is szüksége van a Fidesznek. Automatikusan sem győzelemről, sem vereségről nem lehet beszélni mostani tudásunk szerint. Sőt: a következő két és fél évben még a világpolitikában és a világgazdaságban is rengeteg dolog történhet.

Milyen stratégiával, milyen kommunikációval érdemes a Fidesznek 2022-be belevágnia?

Külön kérdés lesz a fővárosi és a nagyvárosi szavazókért folyó küzdelemben a helyes válaszok megtalálása a Fidesz számára. Egyelőre három szempont érvényesül, s az idő dönti el, hogy jó válaszokat adott-e a kormánypárt. Először is a rendszerváltó Fidesz demokratikus elköteleződését demonstrálja Karácsony Gergely győzelmének akceptálásával. Az új főpolgármester ugyebár kormányülésen is járt már, pedig még csak alig egy hónapja volt a szavazás. Másrészt a valódi néppártiságára büszke Fidesz mindent el akar kerülni, hogy a „Budapest-ellenesség” bélyegét rá lehessen ütni. Ezért hangsúlyozta több vezetője, hogy a főváros finanszírozása változatlan marad. Végül harmadikként a kormányképesség mint 2022 fő kérdése, áll a Fidesz fókuszában. Sokan és nem alaptalanul feltételezik a jobboldalon, hogy hamarosan kiderül, a fővárosi koalíció működésképtelen, a „tiszta kezűség” szavatossága a választással lejárt, s az ígéretek betartásával hadilábon állnak az új vezetők. Ki fog derülni két év alatt, hogy az ellenzékről elhiszik-e potenciális szavazói azt, hogy alkalmasak lennének-e vezetői az ország irányítására. Lassan tizenhárom éve, az őszödi válság óta, ezt már kevesebben hiszik, mint ahányan meg vannak győződve az ellenkezőjéről.

***

Fényképek: Földházi Árpád