Orbán: Amikor megkérdőjelezik a magyar jogállamiságot, a becsületünkbe lépnek bele

2019-09-30 23:08:00
A miniszterelnök szerint Magyarországon a jogállamiság becsületbeli kérdés, az ember pedig küzd a becsületéért.

Az Európai Parlament (EP) jogi bizottsága hétfőn megerősítette múlt heti döntését, amely szerint összeférhetetlenség van az eredeti magyar jelölt, Trócsányi László biztosi pozíciója, valamint a Nagy és Trócsányi ügyvédi iroda tevékenysége között. Orbán Viktor az Antti Rinne finn miniszterelnökkel tartott budapesti sajtótájékoztatón kérdésre közölte: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság megválasztott elnöke délután azt kérte tőle, jelöljön más biztost. A miniszterelnök erre azt felelte: „különleges helyzetben” van, tekintettel arra, hogy Trócsányi László korábbi igazságügyi miniszter a Fidesz listavezetője volt az EP-választáson, és előre jelezték, hogy biztosjelöltként számítanak rá. Ez a lista 53 százalékot kapott, „azt gondoltuk, ez egy erős, demokratikus legitimáció lesz, és ez megkönnyíti a bizottság elnökasszonyának és az EP-nek a döntését is”, de ez nem így történt – fejtette ki.

Nem utasítottam el az elnökasszony kérését, de

abba nem mehetek bele, hogy bárki más, például az EP válogasson magyar politikusok közül

a magyar nép helyett” – közölte a kormányfő, aki ezért – mondta – egy technokratát jelölt a posztra, nem pedig egy politikai delegáltat. Megjegyezte, a portfólióban nem történt változás. A miniszterelnök Várhelyi Olivért az EU működésének ismert szakembereként jellemezte.

Orbán nem akar fejmosást jogállamiságügyben

Orbán Viktor a jogállamiságra vonatkozó kérdésre a sajtóértekezleten arról is beszélt, hogy a magyarok nem voltak olyan szerencsések, mint a finnek, mert a második világháború után bennünket megszálltak, itt diktatúra volt több mint negyven évig. Kijelentette: a jogállamiság ezért Magyarországon nem jogi, hanem becsületbeli kérdés. „Amikor kérdőre vonnak bennünket vagy megkérdőjelezik a magyar jogállamiságot, akkor

belelépnek a becsületünkbe, és javaslom, ezt jól fontolják meg

– mondta a kormányfő, hangsúlyozva: a nemzetközi kapcsolatok nem arra épülnek, hogy egyik ország sértegetheti a másikat, hanem a kölcsönös tiszteletre, tények, bizonyítékok nélkül pedig nem vádoljuk meg egymást.

Nehéz dolog – folytatta – jogállamisági teljesítményeket összemérni: van például olyan jogintézmény, amely Magyarországon létezik, és a jogállamiság alapja, Finnországban viszont nincs. „De nem mondanám azt, hogy ettől Finnország egy gyengébb jogállam, mint Magyarország” – tette hozzá. „De nem javaslom, hogy odajussunk Európában, hogy egyik miniszterelnök vagy bármely tisztségviselője az uniónak egy másik országba ellátogat, hogy megmossa a fejét jogállamiságügyben, mert akkor sok minden lesz, de európai egység nem” – fogalmazott Orbán Viktor.

Kiemelte: Közép-Európában a demokrácia, a sajtószabadság, az alkotmányosság nem egy politikai játék, hanem becsületbeli ügy, „komolyan vesszük, és szeretnénk, ha más is komolyan venné, és nem használná politikai fegyverként Magyarország ellen”. De persze

ha kell, küzdeni fogunk, mert az ember küzd a becsületéért

– mondta.

A jogállamiság és az uniós támogatások összekapcsolásának ügyében szintén kérdésre a miniszterelnök közölte: ma is létezik egy mechanizmus az EU büdzséjében, mely szerint ha egy ország, úgy tűnik, nem tud jól gazdálkodni a rá bízott pénzzel, akkor a bizottság nem folyósítja a támogatást. Most ezen kívül, a finn miniszterelnök is erről beszélt, létre akarnak hozni egy másik mechanizmust is – közölte, hangsúlyozva, hogy ebben az esetben egy kiérlelt javaslatra van szükség, amely választ ad a legfontosabb jogi kérdésekre. Egyelőre azonban ilyet nem lát – folytatta -, ma inkább politikai szlogenről van csak szó, nem pedig egy leírt javaslatról. Magyarország ezt nem tartja szükségesnek, de minden kiérlelt javaslatot megfontol – tudatta, ezért az erről szóló megbeszélések folytatására kérte finn kollégáját.

A finn és a magyar elképzelések sok kérdésben egyeznek

A magyar-finn kétoldalú kapcsolatokról Orbán Viktor azt mondta: bár minden feltétel adott ahhoz, hogy a kapcsolatok a gazdaságban is olyan jók legyenek, mint a kultúrában és a politikában, ám a gazdasági együttműködés volumene és minősége mégsem kielégítő. Ezért abban maradtak a finn miniszterelnökkel, hogy a következő időszakban keresni fogják a gazdasági-kereskedelmi kapcsolatok arányát, összetételét javító eszközöket. Energetikai kérdésekben a miniszterelnök azt közölte: a finn kormányfő lényegében ugyanazt gondolja országa energiajövőjéről, mint Magyarország. „Mi is úgy látjuk, hogy atomenergiára és mellette megújuló energiákra kell építeni a jövőt” – jelentette ki, hangsúlyozva: atomenergia nélkül nem lehet elérni a klímacélokat. A magyar energiaprogram szerint 2030-ra az általunk termelt energia 90 százaléka karbonmentes kibocsátású lesz – tette hozzá.

Európai kérdésekről szólva Orbán Viktor kiemelte: egyetértettek abban, hogy a most felálló európai intézményeknek sokkal erősebben és többet kell összpontosítaniuk arra, amiben egyetértünk, és kevésbé arra, ahol nézetkülönbségek vannak. Azt várják, hogy a hivatalba lépő új intézményvezetők egy sikeresebb öt évet vezényelnek majd le, mint amilyen mögöttünk van. A konfliktusok számát a reményeik szerint sikerül csökkenteni, az egyetértéseket pedig növelni – fogalmazott, azt is remélve, hogy a finn miniszterelnökkel is mélyebb kapcsolata lesz.

A nyitóképen: Orbán Viktor Antti Rinnét fogadja Budapesten. (Orbán Viktor/Facebook)

(MTI)