Megjelent a Mandiner hetilap második száma!
Címlapos interjúnkban Tarlós Istvánt faggatjuk arról, hogy kiáll-e vitázni Karácsony Gergellyel és Puzsér Róberttel. A főpolgármester szerint „Karácsony kommunikációja hasonlít Gyurcsány 2006-os alakításához, aki mindent megígért, aztán egy hónap múlva az őszödi beszédben beismerte: az egész hazugság volt.” Tarlós úgy látja, Karácsony levegőnek nézi Puzsért, és azt tartja, ő sokkal erősebb nála. „Hát bizonyítsa be! Legyen előbb vita a kihívók között.
Ez a feltételem, utána jöjjenek vissza Karácsonyék” – tette hozzá.
„Ha valaki komolyan megsérti ezt a megállapodást, akkor egyszer szólok, de másodjára felállok” – ezt már arra a kérdésre válaszolta a főpolgármester, hogy mi lesz, ha a kormány nem tartja be a vele kötött több mint ezer milliárd forintos fejlesztésről szóló megállapodást.
Interjút adott lapunknak Palkovics László is, akit arról kérdeztünk, mit szól azokhoz a jelzőkhöz, amelyekkel az elmúlt időszakban illették a sajtóban. A miniszter szerint „egyértelműen kirajzolódik egy fejlődési ív. Először voltam pitbull, majd pitbuldózer. Aztán én lettem a Nikita című filmből a takarító, mondván, hogy akárcsak a Jean Reno által játszott karakter, én is romeltakarítást végzek. A legutóbb pedig Orbán hóhérja voltam.
Ha a munkabírásunkat nézzük, tényleg van némi közös bennünk. Egyébként pedig mindenkinek javaslom, hogy nézze meg az Alelnök című filmet. Ebben Dick Cheney-nek a következő tanácsokat adták ahhoz, hogy politikus váljon belőle: hallgass, figyelj és tanulj, hozz áldozatokat, valamint legyél lojális.”
*
Az Első Karaktert, vezércikkünket ezúttal Leimeiszter Barnabás jegyzi: „Még egy cikk Thunbergről!” címmel járja körbe a Greta-jelenség mibenlétét és tanulságait.
Közélet
„Óvszert és felvilágosítást a cigánytelepekre, azonnal” – szólít fel a cselekvésre Forgács István: írásában a való életből vett tapasztalatait és azt fejtegeti, miért van szükség a legkitettebb, legérzékenyebb helyzetben lévő – fiatal – társadalmi rétegekkel való fokozottabb törődésre.
Interjút készítettünk egy a szcientológia köreit megjárt, majd innen kiszabadulni képes nővel, Dudás Dianával, aki bátor interjúban beszél arról, mi mindent kellett megtapasztalnia a hírhedt szerveződés hálójában.
A nyelvvizsga-követelmények szigorításáról és annak lehetséges következményeiről Szalai Laura írt riportot, Kolonits Klára operaénekessel pedig a női szerepekről beszélgettünk az erős, karakteres nőket bemutató Feminens rovatunkban.
a hatalomra törő shakespeare-i karakterekről szóló Stephen Greenblatt-kötetről írt recenziót Czopf Áron.
Közélet rovatunkban olvashatják Dúró József és Szánthó Miklós véleménycikkeit is.
Külhon & Külföld
Külhon rovatunkban ezúttal Gergely Balázzsal, a Kolozsvári Magyar Napok főszervezőjével beszélgettünk arról, mit értek el eddig az egyre népszerűbb eseménnyel és hogyan hatott Kolozsvárra, a helyi magyar, illetve román közösségre a magyarokra fókuszáló kolozsvári rendezvénysorozat.
Külföld rovatunkban nagy összeállítást közlünk a
a demográfiai helyzetől a kelet-ázsiai feszültségekig – a most trónra lépő Naruhitóval kezdődő új császári korszak hajnalán.
Megnézzük azt is, hogy áll most az Egyesült Államokban a Demokrata Párt házi versenye, hogy ki lehet majd Donald Trump kihívója a jövő évi elnökválasztáson.
Külpolitikai véleményrovatunkban Demkó Attila ír a Nyugat és Törökország között elmérgesedő viszony lehetséges következményeiről.
Precedens & Makronóm
Precedens rovatunkban a szólásszabadság tech cégek általi korlátozásáról, illetve a keresztény szabadság fogalmáról írunk; míg a Makronómban a német-magyar gazdasági kapcsolatok aktuális állásáról olvashatnak tartalmas elemzést.
Élet – és város, jövő, tudomány és Utolsó Figyelmeztetés
Élet rovatunkban tartalmas portrécikkben mutatjuk be a Búzalelke Pékség alapítóját, Kovács Beát, aki a pékségek forradalmáról és a Szent György-hegy jövőjéről is beszél lapunknak. Az Arctérben Óbudára látogatunk ki Kiss Imre múzeumigazgatóhoz;
a Mandiner hasábjain („Sztálin erekcióval”).
„Óvakodj a nemzeti giccstől!” – írja jegyzetében Gágyor Péter. Böszörményi Nagy Gergely folytatja a jövőről szóló legjobb könyvek bemutatását – a földrajz a végzetünk?
Budapesti történeteink sorában az Opera szobrainak esetét mutatjuk be a huzatos huszadik századdal; most induló, az Élet és Tudománnyal együttműködésben készülő tudományos rovatunkban pedig a városi mezőgazdaság futurisztikus témáiról írunk – különös tekintettel magyar tudósok friss eredményeire.
A lapot végül az Utolsó Figyelmeztetés rovata zárja: Ambrus Balázs UFi-alapító tűnődik a férfiöregedés dilemmáiról – és a feltartóztathatatlannak tűnő elzoránosodásról.
***
És hogy miként juthat hozzá rendszeresen újságunkhoz?
A lap ára az újságárusoknál 550 forint, az előfizetőknek 438 forint.
A Mandiner-előfizetés a hetente megjelelő nyomtatott lapszám mellett hozzáférést biztosít a nyomtatott lapszám online elérhető cikkeire is.
Előfizetési módok:
1. Telefonon egyeztetve (06 1 99 99 850)
2. E-mailen egyeztetve (elofizetes (kukac) mandiner.hu)
3. vagy a mandiner.hu/elofizetes felületen, bankkártyával.
Várjuk önt is olvasóink közé!