EP-körkép

A jobbliberálist vagy az új jobboldalit? – így választ Hollandia

2019-05-21 20:15:00

Írta: Veszprémy László Bernát
A kilenc éve kormányzó, jobboldali liberális Mark Rutte és pártja komoly kihívót kapott a fiatal konzervatív értelmiségiből pártvezérré előlépő Thierry Baudet személyében. Ki nyeri a választást és mire számíthat Sargentini pártja? EP-körképünk Hollandiából!

A május 26-i EP-választáshoz közeledve a Mandiner körképsorozatban mutatja be az uniós országok EP-választási kampányait, a helyi politika erőviszonyait és játszmáit. Eddigi cikkeinket itt olvashatják:

Németország: Weber ist Ihnen unbekannt?

Nagy-Britannia: Hülye Választások Minisztériuma

Ausztria: Az orbánozástól az Orbán-magasztalásig

Franciaország: Macronék vagy Le Penék győznek?

Spanyolország: Balosok, birodalmiak és lázadók

Írország: EU-s bástya a legmesszibb Nyugaton

Olaszország: Salvini, Öt Csillag, helycserés támadás

Szlovákia: Felvidéki vegyesfelvágott, kiestő magyarok?

Most Hollandia kerül sorra cikksorozatunkban!

***

Wilders & Rutte

Lényegében az euroszkeptikus jobboldal és a liberális jobboldal harcaként írható le a hollandiai EP-választás. Az országot lassan tíz éve vezető Mark Rutte pártja, a Néppárt a Szabadságért és a Demokráciért (VVD) az ALDE-En Marche formáció részét képezi az EP-ben, ám holland kontextusban még jobboldali pártnak számítanak. Eltekintve azonban a biztonságpolitikától, Rutte politikája számos fontos ponton ellentétes Orbán Viktoréval: a liberális jobboldali politikus nemcsak a magyar miniszterelnök gyakori kritikusa, ám eközben a közös piac és a közös fizetőeszköz híve, éppen csak a közös európai költségvetést utasítja el. 

A Népszava nemrég azt bizonygatta egy cikkében, hogy a holland migrációs politika „szinte” azonos a magyarral, pedig az igazság az, hogy Hollandia a 2015-ös migrációs válság óta 155 ezer migránst fogadott be, nem számítva a legális bevándorlást. (Ráadásul ezt a politikát már a migrácós válságot megelőzően is folytatták, 2013-14 között például 45 ezer migránst fogadott be az ország). 

Rutte ugyan keményen fogalmaz alkalmanként Törökországgal és a holland hagyományok megőrzésével kapcsolatban, de ez nem egyedi dolog Hollandiában, hiszen 

az integráció hiányát még a holland szocialisták is kritizálták. 

(Rutte egyébként 2012 és 2017 között a szocialistákkal kormányzott koalícióban.) Hollandiában nemrég burkatilalmat is bevezettek, ám egyrészt Hollandiában járva megállapítható, hogy ez a gyakorlatban még a nagyvárosok centrumjaiban sem valósul meg, másrészt kérdéses, hogy milyen eredmény várható ettől egy olyan országban, ahol az igazságügyi minisztérium Biztonsági és Terrorelhárítási Nemzeti Koordinációs Irodájának (NCTV) tavaly szeptemberi jelentése is expliciten leírta, hogy „a dzsihád több ezer híve tartózkodik”.

Rutte kampányát elsősorban kihívójának, Thierry Baudet-nak diszkreditálásával, illetve a „kelet-európaiak” kritizálásával töltötte. Mint fogalmazott, Európa nem más, mint a közös piac és az euró (!), de most már a biztonságot is fontos szempontként kell tekinteni. Mindez nem különösebben elképesztő megállapítás egy olyan országban, melyet a terrorizmus az utóbbi években többször is sújtott. Itt érdemes kitérni rá, hogy nem csak az idei utrechti lövöldözésről lehet beszélni, de volt tavaly iszlamista késelés Amszterdamban és Hágában is, illetve meghiúsult merényletek is történtek, mint egy gázolási kísérlet Amszterdam belvárosában és egy lövöldözés egy Hollandiából Franciaországba tartó vonaton.

Több szava volt azonban arról, 

milyen veszélyes is Baudet és pártja, a Fórum a Demokráciáért (FvD) és Magyarország.

Mint egy két héttel ezelőtti interjújában mondta, a művelt és beszédeibe latin idézeteket vegyítő Baudet egy „pincetudós”, aki „felelőtlenül bánik biztonságukkal, stabilitásunkkal és jövőnkkel”, mikor arról beszél, hogy Hollandiának el kéne hagynia az EU-t. Ezek mellett „a kelet-európaiak” ellen is szólt: „Sok kelet-európai tagja a schengeni övezetnek és büszke rá. De a tagságnak következményei is vannak, és szolidaritást kell mutatniuk. Ha nem így tesznek, akkor majd eljön az idő, hogy megerősítjük a határellenőrzéseket Nyugat-Európában”. Hozzátette, hogy „azt kell éreztetni a kelet-európaiakkal, hogy »nézzétek, nem az van, hogy csak dolgokat kaptok Európától. Szolidaritást is kell mutatnotok«”. A holland miniszterelnök kiemelte, hogy ebben Angela Merkellel és Emmanuel Macronnal tervez együttműködni.

Van oka félni Ruttének Baudet-tól? A számok tükrében kétségkívül. 

A hollandok 26 képviselőt küldhetnek az EP-be, melyből a Politico legfrissebb adatai szerint a FvD 5 széket vinne (17,33%). A kormányzó VVD kapná a második helyet, szintúgy 5 székkel, ám csupán 15,97%-al. Ahhoz képest, hogy a pártot 2016-ban alapították, és hogy van egy igen hasonló piaci űr betöltésére pályázó párt – a Geert Wilders-féle Szabadságpárt (PvdV) –, ez a teljesítmény nem elhanyagolható. A FvD nemrég első helyet szerezte meg a holland önkormányzati választásokon, és így előrevetítette a VVD felsőházi többségének elvesztését is. A Politico adatai szerint egyébként harmadik helyre a Sargentini-féle Zöld Baloldal (GL) számíthat 3 székkel (11,02%). Érdekesség, hogy a korábban komoly erőt jelentő szocialisták teljesen leépültek, szintúgy 3 székre számíthatnak 9,15%-al. A Wilders-féle PvdV 1 helyet vár 6,24%-al, egy szintre kerülve az állatjogvédő PvdD-vel. 

Baudet & Wilders

Hogy miért nyer Baudet egy olyan terepen, ahol Wilders már egyszer megbukott? (Ha már megbukásnak tekinthetjük, hogy veterán holland politikusként sosem sikerült igazán megszorongatnia a fősodratú politikai erőket.). 

Wilders pártját sokan egy egyszemélyes politikai showműsornak tekintik: a pártnak egyedül Wilders a tagja, a médiamegjelenések többségét ő viszi el, és személyét kellőképpen diszkreditálta már a holland média. Ezzel szemben 

a fiatal, bölcsész hátterű, friss szereplőként megjelenő Baudet új és energikus benyomást kelt

– dacára annak, hogy üzenete nagyon hasonló ahhoz, amit Wilders is mond. Baudet elsősorban az Európai Uniót – szerinte – vezető szélsőbaloldali erők, a tömeges bevándorlás és a föderalista törekvések ellen szólal fel, ellentétben Ruttéval, aki Magyarországra mutogat a talán reálisabbnak tűnő veszélyekkel szemben.

 

A Mandiner 2014-es, politikai pályafutása előtti interjúja Thierry Baudet-val: Soha nem valósulhat meg Európa politikai uniója

 

Baudet nem hogy ellensége lenne a mai szuverén magyar politikának, de Orbán nagy tisztelője is. A 888-nak adott tavalyi interjújában arról beszélt, hogy „véleményem szerint Orbán Viktor egy hős, egy olyasvalaki, akit az egész nyugati világnak dicsérnie kellene. Ő azon nagyon kevés vezetők egyike, akik valóban meg akarják állítani a tömeges bevándorlást, mely ránk zúdul Afrika és a Közel-Kelet irányából”. Az FvD programja szerint fontos megvédeni „Európát és az európai civilizációt”, mivel az EU mára „hatalmas antidemokratikus csődtömeggé vált”„kartellé kartell hátán”. A párt

népszavazást kezdeményezne a Nexitről

– azaz az EU-ból való kilépésről –, és úgy véli, „a nyitott határok magasabb irányítatlan bevándorláshoz és még nagyobb terror-fenyegetettséghez vezetnek”. 

Minden jel szerint a holland EP-választás egy jobboldali retorikát alkalmazó liberális párt, és egy újszerű – ám nem új üzeneteket megfogalmazó – populista formáció között fog eldőlni. S ki tudja: ha Baudet pártja valóban hozza a felmérések által jósolt eredményeket, talán még Wildersnek is adnak lehetőséget, hogy átlépjen a holland jobboldal új zászlóshajójába.